Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

Tovább folyt hát ellenük a hajsza. November 20-án a csendőrök váratlanul ismét megjelentek Szebényben és az éppen otthon tartózkodó Bene Pált, mert fegyveresen ellenállt, agyonlőtték.

123 Ócsárdon is több szökött katona bujkált. Elfogásukra egy csendőr és három megyei pandúr ment ki. Ócsárdra érve a bírót és egy esküdtet maguk mellé vettek. Ezután két csoportra oszolva sorra járták a gyanús házakat. A bíró vezetése mellett házkutatásokat tartó két pandúrnak sikerült egy volt honvédet minden ellenállás nélkül elfogni. A másik járőr Tardi Ignác volt honvéd házához érve elállta a kijáratot és felszólította a házban lévőket, hogy nyissák ki az ajtót. Amikor a parancsnak nem engedelmeskedtek, a csendőr hirtelen felrántotta az ajtót és a pandúrral együtt lövésre kész fegyverrel belépett a házba. A házban tartózkodó Tardi Ignác katonaszökevény és testvére József baltával védekezett. A pandúrt úgy fejbeütötték, hogy harcképtelenné vált. A csendőr, aki maga is súlyosan megsebesült Tardi Ignácot lelőtte. Tardi Józsefet, mert testvére segítségére sietett, letartóztatták és átadták a pécsi térparancsnokságnak.

124 A szökevények kézrekerítésére indított akciók nem voltak mindig eredményesek. így például többször próbálták elfogni, de sikertelenül Vokai József zengővárkonyi volt honvédet, aki fittyet hányva a zsandároknak, fegyveres társaival fényes nappal is gyakran látogatott be a községbe. Az elöljáróknak megtiltotta, hogy a felsőbb rendeleteket végrehajtsák, az ellenszegülő elöljárókat pedig kikergette a faluból.

125 A katona hatóságok úgy látták, hogy minden egyes katonaszökevénynek fegyveres erővel való elfogása kivihetetlen, ezért a községi elöljáróságokat akarták jobban érdekeltté tenni az ügyben. Rendeletet adtak ki, hogy a megszökött és újra jelentkező, vagy a községi elöljáróságok által elfogott szökevény beleszámít az 1850 évben kiállítandó újonc létszámba.

126 A rendeletnek nem várt következménye lett. A községi elöljáróságok nem fogták el saját falujukbeli volt honvédeket, hanem elfogtak és sorozó bizottság elé állítottak minden a falun átutazó katonának alkalmas férfit, akár volt útlevele, akár nem. Az eredmény az lett, hogy a megye amúgy is pangó kereskedelme szinte teljesen megszűnt, mert egy fiatalabb embernek sem volt tanácsos faluja, vagy városa határát elhagyni. Amint látjuk, hiába volt minden ravaszság, fenyegetés, erőszak és terror, mindez a lakosságot nem félemlítette meg és rendületlenül tovább folytatta ellenállását az elnyomókkal szemben. Az ellenforradalmi rendszer történetének teljes feltárása még nem történt meg. A helyi irodalom viszonylag kevés teret szentelt ennek a kérdésnek. E munka célja egyrészt, hogy újabb adatokkal járuljon hozzá e téma teljessé tételéhez, de főként az, hogy emléket állítson minél több olyan kis embernek, akik életüket adták a szabadságért, vagy forradalmi magatartásukért börtön, vagy egyéb büntetést szenvedtek, s eddig nem emlékeztek meg róluk. E törekvés szükségessé tette, hogy vizsgáljam: Baranya megye különleges helyzetét, ami abból adódott, hogy már 1849. január végén megszállták a császári csapatok. A rend és nyugalom fenntartására tett intézkedéseket. A régi tisztviselők leváltását, s helyükre császárhű személyek kinevezését. A volt honvédek és honvédtisztekkel kapcsolatos intézkedéseket. A környező megyék hatását a lakosságra. A turonyi és pécsi csata eredményét, és az abban résztvevők elleni vizsgálatot. A szabadságharc bukása után a baranyai vezetők menekülését. Az igazoló bizottságok felállítását és működését. A megye új közigazgatási beosztását és a végrehajtott szervezeti változtatásokat. Az általános közigazgatási és gazdasági helyzetet. Az új birodalmi alkotmány kihirdetését és a lakosságra tett hatását.