Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

tek. Majláthot szeptember közepén állásától felmentették és helyette Rohonczy Ignácot nevezték ki.

53 A letartóztatottak száma oly nagy volt, hogy a börtönök szűknek bizonyultak s a katonai bíróság nem győzte az ügyeket letárgyalni. Ezért az alispán szeptember 26-án jelentette a királyi biztosnak, hogy sürgősen szükség volna egy haditörvényszék felállítására és újabb fogházra. A városi tanács a haditörvényszék számára Vitt János házát, fogház részére a Somsich-házat vette bérbe.

5

' A haditörvényszék azonban alig két hónapig működött. A vizsgálati iratokat és a súlyosabb vádlottakat Pestre szállították. A Pécsett maradt katonai ügyészek csak a kisebb ügyekben folytatták le a vizsgálatot és a vádat készítették elő. Mindenki gyanús volt aki élt! Nemcsak a vezetőket fogták perbe, de mindenkinek igazolni kellett a forradalom alatti magatartását akár gyanús volt, akár nem. Az alispán október 19-én egy bizottságot nevezett ki, az úgynevezett Disciplináris bizottmányt*, melynek feladata volt a királyi, megyei és közhivatalnokok, valamint a tanszemélyzet magaviseletének kivizsgálása, bűnösségének, vagy ártatlanságának megállapítása, s erről bizonyítvány kiadása. Mindenkinek önéletrajzot kellett beadni, melyben leírta, hogy 1848 októberétől kezdve az önéletrajz beadásáig hol volt, és mit cselekedett. Állításának igazolására szükség esetén tanúkat kellett állítani. A bizottság elnökéül Horváth János megyei ügyészt nevezték ki. A nem tisztviselők ellen is folyt a szigorú eljárás. Elfogatási parancsot adtak ki Klósz és Lóner nevű mohácsi polgárok ellen, mert önként beálltak a csikósok közé. Ugyancsak el akarták fogni Kocsis sapkást is, mert a császári seregnek Mohácsról való kivonulása után kitűzte a nemzeti zászlót. A dunaszekcsői ispán ellen vizsgálatot indítottak, mert hazatérő honvéd testvérének szállást adott. Eljárás indult a tótszentgyörgyi sütőmester ellen, mert az uralkodó házat és a katonaságot nyilvánosan gyalázta és lázító beszédet mondott. Felségsértéssel vádolták a szigetvári zsidókat is. Pál Ferenc siklósi lakost, azért, mert kalapjára piros bogyót** tűzött, a szolgabíró 12 botütésre ítélte. A bogyót elkobozta és bűnjelként beküldte az alispánnak.

55 Október végén közigazgatási reformot hajtottak végre. Eddig a legnagyobb közigazgatási egység a vármegye volt. Most az országot kerületekre osztották. A polgári kerület élén a főispán állt. Baranya, Tolna és Somogy megye alkotott egy kerületet. Főispánná Augusz Antalt nevezték ki, Szekszárd széhellyel.

56 A nem teljesen megbízható megyei és járási tisztviselők állásukból való eltávolítása egyre folyt. Kossá László szolgabírót és Raisz Dániel esküdtet állásukból felfüggesztették, Kálnay Imre szolgabíró pedig önként lemondott. Ez a tisztogatás a legalacsonyabb közigazgatási egységekre, a községekre is kiterjedt. Elrendelték a községi elöljáróságok lecserélését. Hogy az elöljárók közé politikailag megbízhatatlan egyének be ne kerülhessenek, megszüntették a választási rendszert, s a bírákat és elöljárókat úgy nevezték ki. A közigazgatást egyre jobban alárendelték a katonai parancsnokságnak. Alig volt olyan rendelet, amit nem a katonai parancsnokság utasítására adtak ki. Az alárendeltségre nagyon jellemző a pécsi térparancsnokság október 29-én kelt egyik rendelete. Ebben felhívta a tanácsot, hogy a következő naptól kezdve a politikai ügyekben eljáró városi biztos minden reggel 8 órakor a térparancsnoknál jelenjen meg, hogy a kellő rendeleteket neki kiadja.

57 Országosan elrendelték a volt honvédeknek a császári seregbe való besorozását. A besorozás elől nagyon sokan elmenekültek, a besorozottak közül pedig nagy számban szöktek meg a csapattestükhöz való szállítás közben, sőt a csapattól is. A lakosság nemcsak támogatta a szökevényeket, hanem sokszor szökésre szólította fel a falun átvonuló újoncokat. Azért, a császári hadi főparancsnokság elrendelte, hogy azt a polgári egyént aki a hadseregbe besorozott olyan katonát, aki előbb a felkelő seregben szolgált szökésre buzdít, annak szö* Továbbiakban: igazoló bizottmány ** A piros bogyó a Batthyány pártiak jelvénye volt.