Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához különös tekintettel az 1848—1849-es tevékenységére

a véleményét egy Munkácsy cikkből vett idézettel támasztja alá, ami szerint „Táncsics lapját igen sok helyiségek olvassák, innen ismeretes ő azon a vidéken."

9 Ez a fenti idézet valószínűleg vonatkozik Munkácsy társaira és az Ormányságra, de aligha találó Munkácsyra, aki már a drávacsepelyi népgyűlésen teljes szellemi fegyverzetben áll előttünk. Különösen akkor tudjuk nehezen elfogadni a fenti állítást, ha meggondoljuk, hogy a Munkások Újsága megjelenése (1848. ápr. 2.) és a csepelyi gyűlés összehívása (május 28.) között mindössze 55 nap telt el. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy folyamatosan ismeri meg Táncsics nézeteit rendre radikalizálódó műveiből. Cenzúraellenessége és későbbi megnyilatkozásainak erős hazafias töltése „A sajtószabadságról nézetei egy rabnak" c. röpirat ismeretére utal. Az a mód, ahogy megszólítja az említett népgyűlés résztvevőit, s ahogy indokolja annak összehívását, a Népkönyv (1846) ismeretéről tanúskodik. Amikor majd 1848 nyárutóján a honvédelem megszervezése érdekében a haza minden polgára számára teljes egyenlőségen alapuló népképviseletet kíván, megint csak Táncsicsot juttatja eszünkbe, hiszen a Hunnia függetlensége c. munka mondja ki félre érthetetlenül: ,,.. .a legutolsó zsöllér is jussát tartja e hazához."

10 Ez a program már magában foglalja legfőbb követeléseiket: a nemesi kiváltságok felszámolását, az úrbér válság nélküli megszüntetését, az általános választójogot stb. El kellett, hogy jusson Munkácsy kezébe Táncsicsnak gróf Batthyány Kázmér Zágráb környéki birtokán írt (de csak 1848-ban megjelent) röpirata is, amely már létében támadja az uralkodó osztályt, a nemesi kutyabőrt tűzrevalónak tekintve komédiának nevezi, s nemcsak jogot követel, hanem az úrbéres földek tulajdonának átengedését is. Minden, amit a következő oldalakon Munkácsy politikai megnyilatkozásaiból kiemelünk ezt a kezdettől fogva erős szellemi kapcsolatot kívánja bizonyítani. Munkácsy szerepe Táncsics követté választásában Táncsics siklósi követté választásának körülményeit a Jegyzetek 1—2. pontja alatt felsorolt munkák feltárták már, itt csak azoknak a tényeknek a felidézésére vállalkozunk, amelyek nélkülözhetetlenek Munkácsy portréjának kiegészítéséhez. Táncsics és Munkácsy között éveken át szövődő (egyelőre csak egyoldalú) szellemi szálak ismeretében természetesnek találhatjuk, hogy amikor elérkezett 1848 nyarán a népképviseleti választások ideje, akkor Munkácsy Táncsicsban látta azt az embert, aki igazán képviselni tudná a parasztság érdekeit. Ez ösztönözte őt arra, hogy megszervezze azt a népmozgalmat, amely a siklósi kerület mandátumát Táncsicsnak kívánta juttatni. A cél érdekében Láng Ferdinánddal, a Batthyány uradalom ispánjával május 28-ra népgyűlést hirdettek a Drávacsepely melletti erdőszélre. A körözvényt kihirdették Szaporca, Tésenfa, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovácshida, Drávaszerdahely, Drávacsepely választói előtt. Bevezetőjéből alább idézek néhány sort, a Munkácsy által fogalmazott politikai szövegek között ez a legelső. A körözvény olyan, mintha maga Táncsics fogalmazta volna. íme: „Atyámfiai férfiak! Közelget az idő, amelyben az országgyűlés összeül. Ezen országgyűléstől függ hazánk boldogsága. Érdekében áll minden igaz magyarnak, hogy a haza javát szívesen akaró követek küldessenek az országgyűlésre. A siklósi kerület is küld egy ilyen követet... május 28-án pontban délben Csepelyben népgyűlés fog tartatni. Válasszon tehát minden helység 3—4 képviselőt, kikben az egész népnek bizodalma van, kik ott együtt tanácskozzanak."

11 A körlevélre megmozdultak a falvak és küldötteik, Munkácsy barátai és ismerősei, valamennyien a nép sorsát jól ismerő falusiak, egy akarattal Táncsicsot kívánták követnek. Ugyanez történt a siklós melletti Sándor hídjánál is.

12 Érdemes felidézni, hogy Láng Ferdinánd és Munkácsy mivel indokolták Táncsics aján-