Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)
192 magyarul megneveztetni. Ezek tanítása közben az ismertetett tárgyak köréből vett erkölcs- és érze- lemnemesitő versecskéket is tanít a tanító elmondás után szóról-szóra. II. osztály. Az egy tanítóval bíró iskolákban ezen osztályban kezdi meg a tanitó a tárgyaknak magyar nyelven való megneveztetését s az igy ismeretessé tett magyar szók mondatokba való foglaltatását. A mondatok alkotásához szükséges cselekmény-szókat (igéket) is tanit s azokat fokozatosan használtatja különféle személyben s kezdetben a jelen-, később a múlt- s azután a jövő időben. A tanítás ezen első és második fokán a magyar nyelvtani alakok rendszeres tanításába nem fog, a kifejezésekre itt inkább gépiesen szoktatja a gyermekeket. Figyelmet fordít itt is a tanítás alá fogott tárgyak köréből merített tanulságos mondatok, erkölcs- és érzelemnemesitő versecskék tanítására s azoknak természetes módon elbeszél- tetésére. III. osztály. Ámbár az iskolai 3-ik évben megszűnik a beszéd- és értelemgyakorlatok anyanyelven tanitása, mindazonáltal a nem magyar ajkú népiskolai tanulókkal e tantárgyat folytatni kell azért, hogy a magyar nyelvet e gyakorlati utón tovább lehessen tanitani. Nevezetesen a megismertetett tárgyak és személyek avagy fogalmak neveit a mondatalkotáshoz szükséges igékkel mondatokba kell foglaltatni. Fokozatosan kell a főnevek ragozását a mondat bővítésére használt szók felvételével tanitani, az igét a három főidőben használni. A megtanított szóbeli kifejezésekkel egyenletes lépést tartó magyar olvasmányokat kell olvastatni, az olvasmányokat írással másoltatni, sőt a már ismertté tett szókból a tanulóval saját feltalálása utján ki