Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
II. RÉSZ Tanulmányok a mai közigazgatás köréből
oszlanak a vállalat, a községek s a fogyasztók között. A vállalatok viselik a primer hálózatok és tartozékaiknak költségeit. Az e címen felmerülő költségek tört részét bekapcsolódási díj címén a községek viselik. Ezen díjak ellenében a szerződések lejártának idején igen kedvező megváltási feltételeket élvezhetnek. A községek saját költségükön létesítették a községi elosztóhálózatot s összes tartozékait. Az így megépített hálózatot átengedik használatra a vállalatnak a szerződés tartamára, azonban a fenntartás kötelezettségével. A villamosításnak a községekre háramló terhe részben pótadó utján, részben a fogyasztók által fizetendő úgynevezett alapdíjakból nyer fedezetet. A pótadó és alapdíjbevételek a vármegye villamosítási alapjába folynak be s ez az alap gondoskodik a községek helyett, minden kapcsolatos munkát központosítva a törlesztéses, valamint rövidlejáratú kölcsönök szolgálatáról. A községek közvilágítása olymódon állapíttatott meg, hogy a bekapcsolás idejében az egész és féléjjeles lámpák évi üzemköltsége évi 6 pótadószázaléknál nem tett többet ki. Amennyiben a községi háztartás egyensúlya megköveteli, a közvilágítás költsége bármikor 20%-kai csökkenthető. A baranyai koncessios áramszerződés fentiekből kitünőleg közös érdekké teszi a fogyasztás minél gyorsabb felfejlődését. A fogyasztás növekedésének hasznát nemcsak a vállalkozó, hanem a köz is élvezi azáltal, hogy az áramárak ennek következtében lényegesen csökkenhetnek, másfelől pedig a fogyasztók számának növekedésével, vagy a pótadó, vagy pedig a fogyasztók által fizetett alapdíjak csökkenthetők. A villamosítás érezhető terhei tehát az évek számának, illetve a fogyasztók számának növekedésével csökkennek. A szerződés lényeges pontjainak rugalmassága s alkalmazkodóképessége a szükséglethez s a változó viszonyokhoz további előnyFentiek szerint a vármegyei közigazgatásnak a vármegye villamosításának sikerében döntő jelentősége volt. A vármegye alispánjának fáradhatatlan segítő társai voltak: a vármegye villamossági referense Puskás Elemér, vármegyei tb. II. főjegyző és vitéz dr. Keresztes Fischer Miklós pécsváradi főszolgabíró s a teljes megyei közigazgatási szervezet. A vármegye villamosításával kapcsolatos szakértői munkálatokat, az építkezések művezetését e cikk írója látta el. A vármegyei közigazgatás Baranyában tettekkel mutatta be, 72
