Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
II. RÉSZ Tanulmányok a mai közigazgatás köréből
hadjáratot indított volna az energiapocsékolással működő fa, szén, olaj s benzin hajtóanyagú gőzgépek, motorok, tüzelőberendezések s telepek ellen. Ugyanekkor kellett volna a szállításra nem igen alkalmas, nem értékesíthető silány szeneink felhasználásával termelt olcsó villamosenergiát általános elektrifikálással mindenütt hozzáférhetővé tenni, mezőgazdaságunk pár éves nagy konjunktúrájában a mezőgazdaságot teljes egészében elektrifikálni s kutatni az ipar s háziípar területein valóban rentábilis újabb alkalmazási, fogyasztási lehetőségek után, amelyek meghonosításával a magán- gazdaság adóalanyai megszaporodnak, megerősödnek, behozatalunk lényegesen csökken, az állami bevételek pedig emelkednek. A helyes energiagazdálkodás nélkülözhetetlen alapja az elektrifi- kálás, olcsó energiaforrás juttatása a mezőgazdaság s ipar részére, ilyen befektetések mindenütt rendkívül termékenyítőleg hatnak s a nemzet vagyonosodásának alapját vetik meg. Németország, Anglia, Olaszország, Franciaország, Svédország, Norvégia, az Egyesült Államok s az államoknak egész sora évtizedekkel van előttünk a helyes energiagazdálkodás terén, pedig energiagazdagságuk szinte kimeríthetetlen. Csak alkalmazni kellett volna a leszürődött alapvető tanulságokat, figyelve saját különleges viszonyainkra. Az olcsó elektromos energia az elektrifikált államok termelését, iparát teljesen átalakította, rengeteg új munkaalkalmat teremtett s nem kis részben előidézője volt annak, hogy a népsűrűség emelkedése dacára e területeken átlagban jóval magasabb élet- színvonal s kultúráltabb élet fejlődhetett ki a lakosság általános vagyonosodása mellett. Franciaország oly területein, ahol a mutatkozó gazdasági válság egyes mezőgazdasági termelési ágakat megbénított, az állam az elektrifikálás azonnali kiterjesztésével, állami támogatással oly intenzív háziipart tudott megteremteni, hogy ezrek juthattak új s bővebb kereseti forráshoz, az állam pedig újabb adóbevételekhez. Hazánkban a háború után energiagazdálkodásunk terén a helyzet felismerése s az állam jövőbelátó céltudatos cselekvése helyett teljes tájékozatlanság s a legnagyobb bizonytalanság lett úrrá. Ez a helyzet — sajnos — jórészt még ma is fennáll. Csonka országunk elektrifikálása, mint energiagazdálkodásunk kezdő lépése, mindmáig nem valósult meg s az okszerű energiagazdálkodás nagyvonalú elvei s gyakorlati intézkedései még 64
