Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

A KÉTEZREDÉVES MOHÁCS

írta : vitéz HORVÁTH KÁZMÉR dr.

Mohács múltjával éppen úgy vagyunk, mint a legtöbb magyar város és falu történelmével : valahol a messze távolban belemerül az ismeretlenség homályába, mert a maga kicsinységével és jelentéktelenségével nem hagytak nyomot az egymást felváltó generációk.

A földből kikerült leletek arra mutatnak, hogy az élet Mohács jelenlegi területén az újabb kőkorszak kezdetén indul meg. Tehát körülbelül kétezer év az a múlt, amelyre Mohács visszatekinthet. Az azonban ma már kétségtelen, hogy Mohács helyén a rómaiak előtt, a kelták uralma alatt kisebb falu lehetett, amely átélte a rómaiak, az avarok, frankok, pannonszlávok uralmát és végül beleolvadt a magyarságba. Ezt elsősorban igazolják azok a leletek, amelyeket a XIX. század első felében találtak Mohácson és a berlini ethnografíai múzeum tulajdonát képezték, másodsorban bizonyítják azok a lakosság által használt szavak, amelyek kelta eredetre vallanak s amelyeket az őslakosság tarthatott csupán egy évezreden át emlékezetében.1

A római uralom alatt Mohács nem volt jelentékeny hely. Legalább is fontosságban túlszárnyalta a közelében fekvő Lugium (mai Dunaszekcső) és Altinum (castrum és légiónak székhelye a mai Kölked határában fekvő szöllőhegyen2). Egyes források tudni vélik Mohács római korabeli nevét is.3 Ez azonban jelenleg még nincsen teljesen hiteltérdemlően megállapítva. Egy azonban bizonyos : az élet folytonossága nem szakadt meg az ősi Mohács területén, amit legjobban bizonyít az építkezések alkalmával a város különböző pontjain felbukkanó római érmek nagy száma. Viszont

1 Ilyen szavak : Hajlok, Bont stb.

8 A kölkedi szöllőhegyet ma is várhegynek nevezik.

3 Bonbardi : Topogr. Hung. p. 60. szerint Alta Ripa, vagy ad Statuas ; Theodorius császár alatt Amantia a neve.

37