Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
iránti hosszú hűsége, 1491-ben Pécsre küldi Kinizsi Pált, hogy egy kissé körültekintsen a püspöki udvarban. Kinizsi azonban meggyőződött, hogy úgy Pécs püspöke, mint polgárai erősen ragaszkodnak Ulászlóhoz, miért is Pécs városát és püspökét a legnagyobb dicséretekkel halmozta el. Ez időtől kezdve Zsigmond pécsi püspök tanácsát gyakran igénybe vette Ulászló, úgy hogy lassan köztük barátság fejlődött. 1495-ben II. Ulászló király meglátogatja Pécs püspökét s egy hónapot tölt itt. Ez idő alatt fogadta vissza kegyeibe a király a tőle hűtlenül elpártolt Ujlaky Lőrincet. Volt hadijáték, ünnepség és ajándékozás. Ugyanakkor török követ is jött Pécsre, kit ünne- piesen fogadtak. Március 27-én volt a békekötés, mikor a török követ részére egy arany kupát adott a király s tetejébe 200 frt. készpénzt. De nemcsak a török, hanem a német követet is Pécsett fogadta Ulászló király. Zsigmond püspök erősítette meg Pécs várát s kaputornyot építtetett, mely a mai sétatéren a Szepessy-szobornál volt. Ez széles, erős torony volt, melynek alsó részén volt a vár déli bejárata, felül párkányzattal bírt s még a XVIII. században abban voltak a harangok. Ezt a tornyot 1819-ben bontották le, mikor a székes- egyházat átalakították. A pécsi belső vár újjáalakításán Szathmáry György püspök is igen sokat fáradozott. Ugyancsak ő építtette 1510 körül a tettyei fensíkon nyári palotáját tiszta reneszánsz stílusban, melynek romjai ma is festői képet nyújtanak. Pécs történetében helyén valónak találom megemlíteni, hogy 1520-as években élt Pécsett Brodarics István mesterkanonok, ki mint szem- és fültanu megírta a mohácsi csatát, bár nem szakszerűen, mert a harci dolgokban járatlan volt, de mégis forrásmunkául szolgál. Az 1526-ik év nemcsak Mohácsra, hanem Pécs városára s az egész országra is csapást hozott. Az országgyűlést Pécsett akarta megtartani a király. Az izgalmas napok már 1521-ben megkezdődtek, mikor Szulejmán első ízben közeledett ellenségként hazánkhoz. Szabács és Nándorfehérvár eleste csak fokozta az izgalmakat, miket a sok rémhír szintén táplált. Az 1526 aug. 29-iki nap aztán Pécs balsorsának a kezdete lett. A török hadsereg kiküldött őrsei Pécs városát is feldúlták. Az országban ekkor két király küzdött a trónért : Ferdinánd 30
