Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

győződhetünk, hogy lakott itt a kő- és csonteszközöket használó, halászó és vadászó ősember, de nem hiányoznak a bronz, még kevésbé a vaskorszak emlékei.

Az őskorban e vidéken lakott népfajokat nem ismerjük. Talán a Herodotos által említett siginneknek tarthatjuk őket, akik Ázsiából szakadtak ide. A kelták az elsők, kikről már a Kr. e. 4. században adataink vannak. Ezek a kelták voltak azok, akik Brennus vezérlete alatt Rómáig jutottak s akiket általában gallok- nak neveznek a régi írók. Egyik rajuk Sigoves vezérlete alatt a mai Franciaország területéről jött hazánkba, sőt még a Balkán félszigetre is lehúzódott. Állandóan nyugtalanították a görögöket és rómaiakat. A római írók valószínű túlzottan is írtak a kelták vadságáról, gyilkolásra, pusztításra való hajlandóságáról.

A kelták több törzsre oszlottak. Római írók tudósítása szerint tudjuk, hogy Pécs és környékén a brenkusok laktak. Bizonyítja ezt még a Pécs és vidékén nagy számban talált bélyeges római tégla, melyeken a brenkusok neve áll. De voltak még itt araviskok, andizetek és hercunátok. A rómaiak a Dunántúlon, így a Pécsett lakókat is összefoglalóan pannonoknak nevezték. Dió Cassius római történetíró, ki Alexander Severus császár alatt élt (222—235), azt mondja, hogy azért nevezték pannonoknak, mert pannumból gyapjúszövetből készült ujjas tunikát viseltek.

Pécs már a pannonok alatt is jelentékenyebb város volt. Különösen a vizi utakon élénk kereskedelmi összeköttetésben voltak a pannonok a szomszéd népekkel, sőt az itt talált Nagy Sándor korabeli görög pénzek tanúsága szerint Hellasig, s az etruszk jellegű edények szerint Olaszországig terjedtek ez összeköttetés szálai. A macedón pénzt maguk is utánozták. Egyes iparágakban nevezetesek voltak, mint pl. a kocsígyártásban. Kemény életű, de legerősebb testalkotású, harcias, állati és emberi áldozatokkal egy istenséget tisztelő emberek voltak.

Kr. előtti utolsó században a kvád markomann gótok foglalták el Dunántúl déli részét s így Pécs néhány évtizedig a kvád, markomann gótok birtoka volt.

Kr. előtt a 35-ik évben Oktavianus Augustus római császár hosszas küzdelem után adózás alá szorítván, leigázza az itt lakó népet, de némileg saját fejedelmeik alatt meghagyta őket. A sok küzdelem után végre Kr. u. 8-ik évben Tiberius főhadvezér Pannóniát teljesen a római uralom alá veszi és ennek Illyricum nevű

24