Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

Vargha Damján dr., ciszterci­rendi áldozópap, a pécsi Erzsébet egyetem nyilv. r. tanára, a Szent Mór kollégium igazgatója, a Szt. István akadémia rendes, a Magy. Tudományos Akadémia levelező tagja. Moson-szentmiklóson, 1873 április 6-án született. Középisko­láit Magyaróvárott és Kecskemé­ten a kegyestanítórendben, majd mint ciszterci-rendi clerikus Eger­ben végezte. Egyetemi tanulmá­nyait a budapesti Pázmány Péter tudományegyet. bölcsészeti fakul­tásán folytatta, mint Beöthy Zsolt és Gyulai Pál hallgatója. Közben végezte a hittudományi tanulmá­nyait és a císztercitarendben ün­nepélyes fogadalmat tett. Tanári pályájának egyes állomásai : Baja, Eger, Székesfehérvár, Budapest. Ezt követőleg 1925 júniusában ne­vezte ki a kormányzó a pécsi Er­zsébet tud.-egyetem magyar iroda­lomtörténeti katedrájára. Vargha Damján dr. tudományos és irodal­mi működését figyelve, meg kell állapítanunk, hogy az szervesen hozzáfűződik ahhoz, hogy ő első­sorban pap és így ennek a kereté­ben mozog. Kiváló művelője a kó­dexirodalomnak. (A Nagyszombati Códex teljes bölcsességének for­rása és értékelése 1909, Sense H. J. Amand a magyar Códex iro­dalomban, Speculum Humanae Salvationis és a magyar Codex- irodalom, a Magyar Ferencesek Codex-irodalmi érdemei stb.) Kü­lönösen a Szent Ferenc és Szent Domonkosrend hétszázéves jubi­leumára készült tanulmánya bír örökbecsű értékkel. Néki köszön­hető ezenkívül számos, eddig is­meretlen kódex felkutatása. Leg­újabban a Szt. Imre problémák­kal foglalkozik és ennek kapcsán a szent kilencszázéves jubileumi évében, 1931-ben a Magyar Tu­dományos Akadémián tartott fel­olvasást, amelyben a Szent Imre legenda és Maurus pécsi püspök közti összefüggést tárgyalta. Szá­mos külföldi tanulmányútján tu­dományos kutatásain kívül külö­nösen a diákjóléti intézményeket vizsgálja. Talán ennek köszönhető, hogy az általa elgondolt és igaz­gatása alatt működő Maurinum (Szent Mór-kollégium) európai vi­szonylatban is mintaszerű. Vas Jenő dr., vezetőorvos. Szü­letett 1887. évben Dombóváron. Érettségit Kaposváron tett. Orvosi diplomáját 1910-ben Budapesten szerezte meg. Pályáját mint kór­házi gyakorlóorvos kezdette meg Budapesten, majd Kaposváron dol­gozott. Utána Siklóson nyit ren­delőt. 1913-ban Mohácson mun­kásbiztosítópénztári orvos, 1916- tól községi, illetve városi orvos. A világháború alatt a 32. gyalog­ezred ezredorvosa volt. Kitünté- sei : Ezüst és bronz Signum Lau­dis a kardokkal és Károly csa­patkereszt. Szerződéses orvosa az OTI-nak. Igazgatója Mohácsi Duna- fürdő Egyesületnek. Választmányi tagja a Mohácsi Belvárosi Casi- nónak. Vasváry Ferenc dr., egyetemi ny. r. tanár. Született Pécsett 1872-ben. Jogi tanulmányai el­végzése után bírósági, majd Pé­csett városi közigazgatási szolgá­latba lépett, 1900-ban pedig a pécsi jogakadémián a római jog, 1907-ben a közigazgatási jog, sta­tisztika és államszámviteltan taná­rává nevezték ki. Az 1905-ben a budapesti egyetemen a közigazga­tási jogból magántanárrá habili­tálták, 1922-ben kinevezték ny. 236

Next

/
Thumbnails
Contents