Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

mány egy etemen végezte el. A vá­ros szolgálatába lépett 1911. évi április hó 3-án. 1914 dec. 7-én tb. aljegyző, 1915. augusztus 30- án számtiszt, 1918 jan. hó 31-én I. oszt. rendőrfogalmazó, 1918 de­cember 1-én II. oszt. rendőrkapi­tány, 1921 december 21-én h. I. oszt. aljegyző, 1923 dec. 28-án I. oszt. aljegyző, 1925-ben tb. ta­nácsnok, 1927 május 5. óta ta­nácsnok, az adó és pénzügyi osz­tály vezetője. Árvaszéki elnök 1929 dec. 30-án lett. Solymár László, ny. posta- és távirda hiv. igazgató. Született 1872-ben Pécsett. Középiskolai tanulmányait ugyanitt végezte. 1893-ban került a postához. 1921 óta hivatali igazgató és e minő­ségében a pécsi 1. számú posta- és távirda hivatal főnöke volt 1933 január hó 1-én történt nyu- galombavonulásáig. Ügy hivatali működésével, mint a társadalmi életben élénk részvételével általá­nos közbecsülést vívott ki a maga számára. Soós Nándor, rendőrfőtanácsos. Született Pécsett. A középiskoláit és a jogliceumot Pécsett elvégezve a város szolgálatába állott s 1906- ban a városi rendőrséghez került. Itt gyorsan emelkedett és 1918- ban a szerb megszállás alatt a rendőrség vezetője lett. Meg nem alkuvó természete miatt a szer- bek veszélyesnek tartották és ál­landóan zaklatták. 1919-ben a megszálló csapatok parancsnoka, mint „renitens" elemet, több pé­csi polgárral együtt börtönbe ve­tette. A Pécsett és Eszéken kiál­lott börtönbüntetés után három hétig Vinkovcén őrizték túszként. Innen visszatérve ismét elfoglalta hivatalát, de az üldözés ínég min­dig nem szűnt meg. Az időköz­ben feltűnt kommunisták is fer­de szemmel nézték, végül is ezen magukról megfeledkezett emberek 1920 szeptember havában szerb karhatalommal távolították el hi­vatalából. O volt Magyarország utolsó városi rendőrfőkapitánya, mert Pécs a megszállás következ­tében elmaradt az államosítástól és csak két évvel később, 1921- ben szűnt meg a városi rendőr­ség. A felszabadulás után a Pécs­re helyezett kerületi főkapitány­ságnál teljesített szolgálatot, ennek megszűnése óta a pécsi kapitány­ságon a vezető helyettese. Stein Lajos dr. (mecsekjánosi), oki. gazda. Pécsett 1869. évben született és itt a ciszterciták gim­náziumában végezte a középis­kolai tanulmányait. Ezután Bécs- be ment, ahol a gazdasági főis­kolát látogatta és egyidejűén az egyetem bölcsészeti fakultásán folytatott tanulmányokat. Ugyan­itt szerezte meg 1889. évben a gazdasági oklevet, illetve 1891- ben a tudori diplomát. Egyévi önkéntesi katonai szolgálat után a gazdasági pályán működött. Moson vármegyében gazdasági segédtiszt volt, majd néhány év után Baranyavármegyébe teszi át működési körét s azóta állandóan itt is dolgozott a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Munkássá­ga azonban az irodalmi téren is jelentős, még pedig nemcsak a gazdasági szakirodalom, hanem a szépirodalom terén is sikereket ért el. Az 1914. évben a magyar gazdasági élet fejlesztése terén kifejtett tevékenysége elismeré­séül „mecsekjánosi" előnévvel magyar nemességet nyert. Neme­si címere a toll, a bagoly, a könyv, 230

Next

/
Thumbnails
Contents