Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
Ruzsinszky Béla, asztalosmester, a Pécsi Ipartestület elnöke. Pécs-Rácvároson 1871-ben született. Gimnáziumi tanulmányai elvégzése után a műasztalosipart tanulta ki. Felszabadulásakor Ausztriát is bejárta, hogy tudását és látókörét szélesítse. 1902-ben önállósította magát. 1903-ban kezdődött a tulajdonképení nyilvános szereplése. Ebben az évben vetette meg alapját a pécsi kér. szoc. mozgalomnak, melynek további életében állandóan élénk tevékenységet fejt ki, mint annak főtitkára. A kér. szoc. egyesület, a szakszervezetek és a párt alapításában a legfőbb szerep néki jutott. Majd 1912-ben a pártvezetőségi tagságáról lemondott és a párt kötelékéből kilépett. 1904- ben Pécs I. kerülete beválasztja a törvényhatósági bizottság tagjai közé. Az 1911. évben megalakult a Pécsi Iparosok Szövetsége, mely őt elnökévé választja. A pécsi ipartestület átreformálása és az Iparosok Lapja megalapítása is az ő nevéhez fűződik. 1925-ben élénk tevékenységet fejt ki az iparosság országos megszervezése munkájában. Az Ipartestület Országos Szövetsége 1923-ban társelnökké és a nagy választmány tagjává választja, mely tisztséget 1927. évig viseli. 1931. évben az ipartestület elnökévé választotta s azóta iparostársai érdekeinek szem- előtt tartásával állandóan betölti e tisztét. S Sándor Károly, Mecsekszabol- cson, 1891-ben született. Iskoláit Pécsett végezte. Mint útépítő vállalkozó ismertté tette nevét. Bara- nyavármegye több köz- és magánútainak építésével szerzett érdemeket. Az 1925. év óta a város törvényhatósági bizottság tagja. A pécs-budai külvárosi Szt. Ágostonról nevezett egyházközség világi elnöke és számos közérdekű egyesület tagja és vezetője. Sárkány Ármin dr., ügyvéd. Született Pécsett, 1876-ban. Jogi tanulmányait Pécsett végezte és mint az akkori diákegyesület, a „Jogakadémiai Olvasókör“ egyik vezetője élénk részt vett a társadalmi mozgalmakban. Jogtudori oklevelet nyert Budapesten 1900- ban. Az ügyvédi vizsgát 1903. évben Budapesten tette le. Tanulmányai befejeztével Pécs sz. kir. város szolgálatába lépett, ahol 1899 decemberében, mikor az új bűnvádi perrendtartás életbelépésével a bűnügyi nyomozás elvégzése a rendőrségre bízatott, tb. rendőr- kapitány lett. Valóságos rendőr- kapitánnyá 1900-ban neveztetett ki. 1903. évben a beteg és távollevő Vaszary Gyula főkapitány állandó helyettesítésére rendeltetett ki, majd 1905. évben tb. rendőrfőkapitánnyá nevezték ki. Hivatali állásáról 1907. évben lemondott és ügyvédi gyakorlatra lépett. Rendőrségi működése alatt állíttatott fel vezetése alatt a lovasrendőrség, uniformist kaptak a tisztviselők. Eredményes nyomozásai, főleg szakirodalmi működése országosan ismertté teszik, a magyar- országi rendőrtisztviselők országos egyesületében vezetőhely jut neki, aki egyik előharcosa volt a rendőrség államosításának. A Budapesten 1904. évben megtartott első rendőrtisztviselői kongresszuson az előadói tisztet tölti be. Rendőrségi múzeum alapját teszi le. Pécs város törvényhatóságának 15* 227
