Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
meg az államtud. államvizsgát. Baranyavármegye törvényhtóságá- nak szolgálatába az 1921. évben, közvetlenül a szerb megszálllás megszűnte után lépett s 1923. évben vármegyei aljegyzővé választatott, majd 1929. évben vármegyei tb. II. főjegyzőjévé nevezték ki, amely állásában működik jelenleg is. A világháborúban 1914-től 1918-ig az 52. gyalogezredben teljesített katonai szolgálatot, 1915. évben az orosz harctérre került, ahol sebesülve a fogságba esett. 1918. évben az orosz fogságból megszökve, az olasz harctérre ment. A forradalom kitörésekor hazajőve mint tartalékos hadnagy szerelt le. R vitéz Rábay Gyula, okleveles erdőmérnök, erdőmester. Szül. 1892 január 9-én Budapesten, Oklevelét a Selmecbányái erdészeti és bányászati főiskolán nyerte el. 1919 január 1-én Budapest székesfőváros erdőmémöke, 1925. év május 5-én Pécs város erdőtisztje, 1928. évi július hó 1-től kezdve pedig erdőmestere. Katonai kötelezettségének a volt cs. és kir. 6. vártűzérezrednél tett eleget, majd mint tábori pilóta szolgált. Leszerelt mint tart. főhadnagy. Kitüntetései: Hadiékitményes III. oszt. katonai érdemkereszt a kardokkal, hadiéketményes III. o. érdemkereszt a kardokkal másodszor, ezüst katonai érdemérem, (signum laudis) a vítézségi érem szalagján a kardokkal, katonai bronz érdemérem a vitézségi érem szalagján a kardokkal, I. oszt. ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, háborús emlékérem, pilótajelvény. Reuter Camilló, dr., egyetemi ny. r. tanár. Született 1874-ben Resicabányán. Középiskoláit Te- mesvárott és Budapesten végezte, majd a budapesti tud. egyetem orvosi fakultására iratkozott be, ahol 1901-ben orvosdoktorrá avatták. Utána a budapesti ideg- és elme klinikán 13 évig dolgozott Morawcsik professzor mellett. 1914-ben, a háború kitörésekor Pécsre vonult be, mint népfölkelő. Zágrábban a helyőrségi kórház főorvosa volt. Leszerelés után a pozsonyi egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki, majd az Erzsébet egyetem Pécsre kerülésekor ő is Pécsre jött. Számos ideg és elme kórtaní cikket irt. Orvosi hivatásán kívül a turisztika foglalkoztatja leginkább s e tekintetben a Mecsek Egyesület működése keretében fejti ki jelentékeny tevékenységét. Rí ha Ferenc, városi főszámvevő. Budapesten 1882 október 11- én született. 1907 december hó 28-án I. oszt. számtiszt Maros- vásárhelyen, 1909 január 29. számellenőr, 1911 február 6. főszámvevő kelyettes ugyanott. Az 1917. évi július 24. belügyminisztériumi számvevőségi tanácsos lett. 1919 jan. 1. belügyminisztériumi számvevőségi II. oszt. főtanácsos, 1922 június 23.1. oszt. főtanácsosi cím és jelleggel, 1927 október hó 29. Pécs város főszámvevője. Katonai kötelezettségének a volt m. kir. 22. honvédgyalogezrednél tett eleget s mint tart. százados szerelt le. Kitüntetései bronz katonai érdemérem, (signum laudis) a vitézségi érem szalagján és kardokkal, háborús emlékérem, sebesülési érem és jubileumi emlékérem. Katies A. : Baranya és Pécs közig. Almanachja 15 225
