Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

des tanárává neveztetett ki. Katonai szolgálata alatt az ország területén levő katonai alakulatok és intézmények körüli különböző hygieniai teendők, különösen az ídőnkint felmerült járványok elleni eljárás mellett fődolga volt a honvédség, valamint a szövetséges bolgár hadsereg részére is typhus és cholera elleni védőoltóanyagnak termelése. Háborús kitüntetései : Ferenc József rend lovagkeresztje, Signum laudis, Magyar, Porosz és Bolgár Vöröskereszt. A háború alatti honvédségi, valamint pozsonyi intézete berendezésén és külföldi tanulmány- útjain szerzett tapasztalatait felhasználva igyekezett a pécsi intézetét a közegészségtan legkülönbözőbb munkairányainak megfelelően berendezni és ebben úgy a tanítás, mint a tudományos munkák terén élénk életet teremtett. Intézete Pécs város és Baranya vármegye hygieniai és bakterolo- giai vizsgállóállomása gyanánt is működik. Emellett szociálhygieniai tanulmányokat folytatott a város és a vármegye területén és élénk egészségügyi oktató és propaganda tevékenységet fejtett ki, úgy Pécs városában, mint a baranyai falvakban. Tevékenysége elismeréséül Bárányavármegye főispánja 1926. június hó 9-én vármegyei tb. tiszti-főorvossá nevezte ki.

Fischer Béla, Baranyavármegye alispánja. Született Gyöngyösön 1877-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a jogot a pécsi jogakadémián hallgatta s itt szerezte meg az államtudományi államvizsgát. Baranyavármegye szolgálatába 1900-ban lépett, s 1903-ban várm. aljegyzővé, majd 1918-ban várm. másodfőjegyzővé

választatott. A szerb megszállás idején tevékeny részt vett Baranyavármegye felszabadítása érdekében alakult mozgalomban. Az ellenséges megszállás alól történt felszabadulás után a vármegye alispánjának és főjegyzőjének együttes akadályoztatása folytán a vármegye közönsége őt 1921- ben az alispáni és főjegyzői teendők ellátásával megbízta. 1922- ben várm. főjegyzővé, majd 1925- ben először, 1929-ben újból alispánná választotta.

Fischer József, állatorvos, városi közvágóhidi igazgató. Sárváron 1872-ben született. Az állatorvosi főiskola elvégzése után 1896. évben nyert diplomát. Ez év óta vezeti a városi közvágóhidat igazgatói minőségben. A vágóhid fejlesztése és modem berendezése az ő kezdeményezése alapján történt Az 1928. évben új hűtőcsarnok, 1929. évben pedig jéggyár létesült. A világháború alatt a szerb, orosz és olasz harctereken vett részt és magatartásáért a koronás arany érdemkereszttel és a signum laudissal tüntették ki.

Fodor Leó dr„ a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem gyermekklinika fül-, orr- és gége szakfőorvosa. Pécsett 1879-ben született. Középiskolai tanulmányait a pécsi főreáliskolában végezte. Innen a budapesti egyetemre iratkozott be. Ennek elvégzése után szaktanulmányait Bécsben és Berlinben folytatta. 1906 óta kórházi főorvos, az Erzsébet Tudomány- egyetem Pécsre helyezése óta pedig gyermekklinikai rendelő főorvos. Mint orr, fül és gégespecial- lista országos hirü.

Forbát Arnold. Született 1867- ben. Középiskolai tanulmányait a

201