Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

sokat. Az 1900. évben az egri, 1910-ben a pécsi jogliceum, 1912- ben a pozsonyi jogakadémia tanára lett, majd 1914-ben a pozsonyi Erzsébet egyetem ny. r. tanárává nevezték ki. 1922-ben a Pécsre került egyetemmel ő is visszajött. Az 1930—31. tanévben az egyetem rekori méltóságát viselte.

Böhm József, főkertész. Született 1906. Kislakon. Középiskolai tanulmányai elvégzése után az ikervári kertészeti iskola növendéke volt 5 évig. Hét éve vezeti a pécsi püspöki kertészetet és e működésében kiváló eredményeket ért el.

Börzsöny László, (péterfalvi) községi főjegyző, a vármegyei jegyzők egyesületének elnöke. 1887- ben született. Középiskoláit Pécsett és Újvidéken végezte. Közigazgatási pályafutását Ráctőttösön kezdte, mint jegyzőgyakornok, majd 1907- ben elvégezte Pécsett a jegyzői tanfolyamot s oklevelét elnyervén a dicsérettel letett vizsga után segédjegyző lett. 1913-ban Csuza nagyközség vezető jegyzője. A község megszállásakor elhagyta állását és a szerbek kiutasították. Ekkor Pécsre jött és aktív részt vett a Kisgazdapárt megszervezésében s Agricola néven sok cikke jelent meg a Kisgazdák Lapjában. Később Komlóra ment s ott a vármegye felszabadításának előkészítő munkájában vett részt. A szerb megszállás után 1921-ben Egerágon lett körjegyző s 1926 óta Dunaszekcső főjegyzője. A vármegyei jegyzők egyesülete 1913-ban pénztárnoknak, 1921-ben főjegyzőnek s 1928- ban elnöknek választotta meg. Az Orsz. Jegyző Egyesület közigazg.

szakosztályának tagja, a duná- szekcsői Levente Egyesület és Dalárda elnöke.

Brenner Kálmán, m. kir. belügyi számvevőségi főtanácsos, Baranyavármegye számvevőségi főnöke. Született Dunapatajon, 1875. évben. Középiskolai tanulmányait részben Eszéken, részben Pécsett végezte. Államszám- viteltani államvizsgáját Budapesten tette le. 1900-ban lépett Bárányavárm. szolgálatába számvevőségi imoki minőségben és 1903-ban — a várm. autonóm pénztár és számvevőség államosítása folytán — pénzügyi számtiszti minőségben állami szolgálatba lépett át. 1904. évben — a járási számvevői intézmény élet- beléptetésével — a baranyavári járás számvevőjévé nevezték ki, mely minőségben a pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez történt áthelyezéséig, 1912. évig megszakítás nélkül szolgált. A világháborúban résztvett kezdettől végig a kar- lováci (Horvátország) honvéd népfelkelő ezred kötelékében századparancsnoki minőségben. A háború utolsó két évét a belgrádi katonai kormányzóság adóügyi csoportjánál töltötte el polgári biztosi minőségben. Érdemrendjei : az ezüst Signum Laudis és a katonai érdemkereszt, a vitézségi érem szalagján. A világháború befejeztével az ellenséges megszállás következtében Sásdra menekült, ahol a pécsi pénzügyigazgatóság kirendeltsége mellett számvevőségi vezetőként működött. 1924-ben a vármegyei számvevőség visszaállításával Baranyavármegye számvevőségi főnökévé neveztetett ki.

13*

195