Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

B Balsay Aladár, oki. bányamér- nöknS "Eir. bányaügyí főtanácsos, az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányaműveínek bánya­igazgatója. Született 1876-ban Kör­menden (Vasmegye). Iskoláit Kő­szegen és Sopronban végezte, ahol katonai szolgálatának is eleget tévén, Selmecbányán a bányamér­nöki főiskolát végezte el. 1898 okt. 1-én a Salgótarjáni Kőszén­bánya R. T. szolgálatába lépett és 1901-ig a salgótarjáni, majd 1904-ig annak petrozsényi köz­ponti mérnökségét vezette, 1904- től 1918 novemberéig mint bánya­igazgatóhelyettes üzemfőnöki mi­nőségben működött. A háború alatt a román betörés alkalmával a zsilvölgyi bányák védelmére hadbavonult és azok visszafogla­lásáig a tűzvonalban volt. A román megszállás után visszatért a Dunán­túlra, ahol egy évig a Szénipar- egyesület ajkacsingervölgyi bányá­inál mint bányaígazgató, azután 4 és fél évig a Magyar Általános Kőszénbánya R. T. tatabányai üzeménél mint bányaigazgatóhe­lyettes, 1924.-ben pedig a Duna­gőzhajózási Társaságának pécsi bányaigazgató helyettese, majd pedig Jicinsky Jaroszlav távozá­sával a pécs- és pécsvidéki bá­nyaigazgatóság vezetését vette át. Pécs sz. kir. város törvényható­sági bizottságának tagja. A hábo­rú alatti szolgálataiért signum laidussal lett kitüntetve. Az 1932. évben a kormányzó úr a m. kir. bányaügyi főtanácsosi címet ado­mányozta neki. Baumann Emil, v. nemzet- gyűlési képviselő, vezérigazgató. 1881-ben Zomborban született. Az ottani felsőkereskedelmi isko­la elvégzése után a Pécsi Bőr­gyárhoz lépett be. 1910-ben már a Mezőgazdasági Sörgyár vezér- igazgatója és azóta kezeli a Ba­ranyai Ágrár Ipar R. T. ügyeit is. A Pécsi Takarékpénztár ügyve­zető alelnöke. A Pécsi Kereske­delmi és Iparkamara iparosztályá­nak elnöke, a város törvényható­ságának és több szakbizottságá­nak tagja. 1921-ben Pécs sz. kir. város II. kerülete nagy többség­gel pártonkívüli programmal kép­viselőjévé választotta. Elnöke a Pécsi Polgári Casinónak. Bencze Ákos dr., Baranya vár­megye tb. árv. ülnöke. Született Vajdahunyadon 1896-ban. Közép­iskolai tanulmányainak elvégzése után a világháború alatt 1915 jú­liusától a leszerelésig a cs. és kir. 64. gy. ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatott. A jogot részben a pécsi jogakadémi­án, részben a pécsi Erzsébet tud. egyetemen hallgatta s az utóbbi helyen szerezte meg az államtudományi doktorátust és a jogtudományi államvizsgát. A szerb megszállás alatt 1919 január­jában Pécsről menekülni kénysze­rült 1919 és jún. 1-től a szerb meg­szállás megszűntéig Felsősegesden segédjegyző volt. 1921 október 1-től a pécsi m. kir. államrendőr­ség szolgálatában állt 1925 már­cius végéig, mikor is Baranya- vármegye szolgálatába lépett, hol 1926 februárjában szolgabíróvá választatott, 1930 júniusában pe­dig tb. várm. árv. ülnökké nevez­tetett ki. Benkő Mihály, kereskedelmi ta­nácsos, borkereskedő. 1861-ben Dunaszekcsőn született. Közép­192

Next

/
Thumbnails
Contents