Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

kereshették itteni volt birtokaikat. így történt, hogy az alapítás címén az egyházaknak átadott s a kincstárnak visszatartott területek mellett nagy kiterjedésű s legnagyobbrészt idegen főuraknak s nagyrangú külföldi származású katonáknak jutott adományos birtokok keletkeztek vármegyénkben, melyeknek első gazdasági tevékenysége nagyarányú idegen telepítéssel indult meg.

Az új telepesek több évi adómentességet élveztek, hogy gazdaságilag erőre kapjanak ; kötelességekben, de jogokban is egy- mértékkel osztoztak az őslakossággal és mindmáig zavartalanul megtartották ősi nyelvüket, nemzetiségi viseletűket, szokásaikat.

Vármegyénk ősi szervezete a hódoltság utáni időben csak fogalom volt. Tisztikar és a régi nemesség hiján nincs jogfolytonosság. Az intéző körök kamarai kiküldöttekkel gyakorolták az igazgatást s nem viselték szívükön az ősi intézmények helyreállítását. Mindezekhez járult a változott birtokviszonyoknál fogva a vármegye egész képének újsága. A többnyire külföldön élt új földesurak s azok idegen képviselői annyira nem törődtek a hazai intézményekkel, hogy még az országgyűlési költségekhez való hozzájárulást is megtagadták, amiért 1708-ban külön nádori dorgálásban részesültek. Ilyen viszonyok között az ősi megyei berendezkedés csak lassan éledezhetett. A kezdő lépés, hogy I. Lipót király új címeres pecsétet adományozott, mert a réginek még emléke sem maradt meg. Üjabb előhaladás, hogy az 1696. és 1699. években rendezést nyert a hódoltság homályába veszett megyehatár kérdése, melynek ütköző pontja a középkorban inkább Baranya- vármegyéhez tartozott, de az új megállapítás szerint Somogyhoz csatolt Szigetvár volt. Megyei gyűlések tartásának első nyomaival az 1693. évben találkozunk. írott közgyűlési jegyzőkönyveink az 1698. évvel kezdődnek. Valóságos önkormányzatunk megindítója azonban 1701 mert ebben az évben gyakorolhatta a vármegye először alispánválasztási jogát s három jelölt közül ekkor emelte az alispáni székbe Simaházy Ferencet. Ugyanezen évben alkotta meg a vármegye közönsége 15 pontból álló első szervezési szabályrendeletét, mely rendezte a megyegyűlések egybehívására, a tisztújításra, a törvénykezésre, az adó és katonai ügyekre vonatkozó teendőket ; akkor történt a vármegye területének négy köz- igazgatási járásra való felosztása is.

A hamvaiból viszontagságosán kiemelkedett vármegye mindjárt kezdetben súlyos megpróbáltatásoknak volt kitéve. Az ismé15