Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
50 mêlés mellett a községi hussertéstenyésztés is mind jobban tért nyer. Rendszeres és céltudatos zsirsertéstenyésztés magyar mangalicákkal azt mondhatni a járás összes nagy- és középgazdaságaiban van. Juhtenyésztés Jellemző a sok községi nyáj. Csaknem minden községnek van juhászata. Ezek túlnyomórészt rackák és rackakeresztezések. Rendszeres tenyésztésről a községekben nincs szó, csak tartásról és szaporításról. Legtöbb anyabirka az alábbi községekben van: Duna- szekcső (1000), Liptód (400), Lánycsók (360), Versend (350), Szajk (300), Németbóly (220), Kisnyárád (220), Bár (200). Hercegtőttős (200), Hercegszabar (170) és Borjád (150). Céltudatos juhtenyésztés azonban csupán a nagy- és középbirtokokon folyik, gyapjunyerés szempontjából, legfőképpen fésűs- gyapjas merinóval. Szőlő, gyümölcs és zöldségtermelés Szőlő- és borgazdaság A csonka mohácsi járás szőlő- és bortermelése a Mohács megyei város határában elhúzódó dombláncra és a járás északi és nyugati részét behálózó dombvidékre szorítkozik. A járás déli részének bortermelése jelentéktelen, Jó minőségű fehér és színes asztali borokat termelnek a mohácsi domblánc szőlősgazdái. A járás nyugati szélén elhúzódó dombokon, valamint a járás déli sik részén tért foglaltak ma már az amerikai direkt- termő szőlőfajták. A járás csemegeszőlőtermelése jelentéktelen. Gyümölcstermelés A járás dombokkal behálózott északi és nyugati területei jó gyümölcstermő vidékek. Sikerrel termeszthetők és termeltetnek ezen területeken az alma- és körtefajták, a csontmaguak közül a cseresznye, meggy, kajszibarack, de különösen a besztercei szilva. A járás dombos területei diótermelésre is alkalmasak. A déli sik és mélyen fekvő területek gyümölcstermelése jellegtelen s csupán besztercei szilvája jó minőségű. A járásnak igazi gyümölcstermelési jellegét a mohácsi sziget adja. Kamarai kerületünknek, sőt az egész Dunántúlnak nincs még egy olyan vidéke, amely gyümölcstermelés szempontjából annyira kiemelkedő jelentőségű, mint a mohácsi sziget. Különösen az alma-, körtefajták és a besztercei szilva kitűnő minőségű.
