Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
432 Megemlítésre érdemes a fejeskáposztának szántóföldi termelése is, mert ebben a letenyei járás első helyen áll. Fel van karolva a járás területén a pohánka (hajdina) termelése is, melyet házilag hántolnak és mint hajdinakását Nagykanizsán és a környéki piacokon értékesítik. Ugyancsak kiterjedt mértékben termelik a kölest is. A tengeri köztesnövényeként mintegy 4—4500 kát. holdnyi területen babot és 4000 kát. holdnyi területen takarmánytököt termelnek. A babtermelés nagyobb része a nagykanizsavidéki fehér lapos-bab, mely a piacon ezen a néven ismert. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés A köztenyésztés nyugati piros-tarkákból áll. Minden községnek ilyen az állomáya. Legtöbb tehén van Letenye, Tót- szerdahely, Pusztamagyaród, Becsehely és Egyeduta községekben. Törzskönyveztető község itt nincs, uradalom is csak kettő. Ezek : Kovács Sebestény Miklós Becsehely és Kovács Sebestény Tibor Vente-puszta. (Petrivente.) Lótenyésztés Többségben van a hidegvrü ló. A megoszlás kb. 70 százalék nehéz és 30 százalék könnyű ló. Legtöbb a hidegvérű anyakanca Tótszerdahely, Tótszentmárton, Pola, Molnári és Letenye községekben. A melegvérüek főfészkei: Bánokszent- györgy, Egyeduta, Oltárc és Bucsuta. Sertéstenyésztés Túlnyomórészt zsirsertés. A köztenyésztésben ez az uralkodó és a hússertés csak szórványosan fordul elő. Rendszeres hussertéstenyésztést, mint mindenüt, úgy itt is a nagy uradalmak folytatnak. Juhtenyésztés Teljes mértékben a nagy- és középgazdaságok űzik. A tenyészirány leginkább fésüsgyapjas merinó, a tenyészcél : gyapjunyerés. Községi juhnyáj ebben a járásban nincs. Szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermelés Szőlő- és borgazdaság A járás szőlő- és bortermelése jelentéktelen, noha alig van község a járás területén, amelynek határában szőlőtele- pitvények nem volnának. A szőlő- és bortermelésre való alkalmasság szempontjából a járás két részre oszlik. A Nagykanizsa—letenyei állami úttól északra húzódó dombvidék jó fekvéseket biztosit ugyan a szőlő- és bortermelés számára s bár
