Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
420 világhirü a Keszthely mellett fekvő, a hercegi hitbizomány tulajdonát képező Hévizfürdő, amely a reumatikus bajokat gyógyító iszapfürdője révén állandó nagy látogatottságnál örvend. A Keszthely—Sümeg közötti országút mellett fekszik a szép kupalaku Rezi hegy egy várrommal. A várat a XIII. században építették. Előbb a veszprémi Püspökség bírta, majd ismételten királyi vár volt. Később a Festetics családra szállt. 1713-ban lerombolták. Ugyancsak a keszthely—sümegi műut melleit fekszik, Zalaszántó felett, Tátika, egy 413 méter magas bazaltkup tetején, régi várrommal. A várat még a tatárjárás előtt építették, de 1713-ban Rezivel, Csobánccal és Sümeggel együtt lerombolták. A járás területén lévő Zalavár a vármegyében lévő legrégibb keresztény település. Keszthely külön nevezetessége az 1935. évben felavatott gazdag Balatoni Muzeum. N ö vénytermelés A keszthelyi járás legnagyobb része hegyi talaj. Különösén a járásnak Kelet és Északkelet felé eső részén, Keszthelytől Délre és Délnyugatra legnagyobb részben tőzeges a talaj, sőt igen nagy része tiszta tőzeg, — ugyannyira, hogy a keszthelyi járásban tulajdonképen jóminőségü talaj csak kis mennyiségben van, mégpedig a járásnak északi felén egy vékony csikban és a járásnak nyugati részén. Az itt lévő talaj fakószürke vályog, mezőgazdasági művelés szempontjából tulajdonképen csak eme utóbbi jobb minőségű talajok jönnek számításba. A hegyi talajok jó része szőlővel és gyümölcsössel van borítva, a tőzegtalajok egy részén jóminőségü legelők vannak. A keszthelyi járás csapadékviszonyai közepesek, 690—710 mm. évi csapadékkal. A keszthelyi járás területén gabonafélékkel mintegy 11— 12.000 kát. hold van lefoglalva és pedig búzával 5—5.500 kát. hold, rozzsal 4500—5000, őszi árpával 250—300, tavaszi árpával 750—800, zabbal 1000 kát. hold. A járás területen lévő közép- és nagygazdaságok búzatermelésében már a Bánkuti 1201-es búza az uralkodó. A járás állattenyésztésének érdekeit a mintegy 11.500 kát. holdnyi rét és 8000 kát. holdnyi legelőterület mellett évi átlagban mintegy 2500 kát. holdnyi szálastakarmány termelés is szolgálja. Mintegy 200—250 holdnyi zabosbükkönyt, 800—900 holdnyi lucernát, 700—750 holdnyi lóherét termelnek a járás gazdái. Baltacimtermelés a járás területén csak kisebb mértékben van felkarolva és nem több évi átlagban 40—50 kát. holdnyi területnél. Ugyanígy a bibor- here termelését is kisebb mértékben űzik, inkább csak korai zöldtakarmány céljaira. A kapásnövények közül elsősorban a tengeri termelés figyelemreméltó, amelyet mintegy 3000 és a burgonya, amelyet mintegy 1700—2000 kát. holdon termelnek a járás területén.
