Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Tolnavármegye általános jellemzése

352 levő Gyulai és Döbrököz kivételével a többi mind a tamási járáshoz tartozik. Ezek a községek : Felsőireg, Felsőnyék, Ma- gyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly, Pincehely, Regöly és Sza- kály. Az egyesület mind eme községekben fedeztetési állomást tart fenn, ezidőszerint összesen 28 állami melegvérű ménnel. Az egyesület Regölyben a tájfajta tényésztés központjá­ban, egyúttal pedig legkiválóbb községében, minden év őszén meg­szokta rendezni a maga versennyel kapcsolatos lódijazását és ki­állítását. E díjazások ma már országos érdekűvé fejlődtek és azokat tenyészanyag beszerzés céljából messze vidékek gazdái is felkeresik. Az itt bemutatásra kerülő lóanyagból az állam is igen gyakran vásárol a köztenyésztés számára méncsikókat. Legnagyobb a kancaállomány az alábbi községekben : Regöly (373), Tamási (368), Ozora (266) és Felsőireg (232). A melegvérüek mellett az utóbbi időben a hidegvérüek tenyésztése iránt is élénk érdeklődés mutatkozik. Ez a szom­szédos Somogyvármegye behatásának tulajdonítható, ahonnan a hidegvérüek tenyésztése észrevehetően terjed Tolnavármegye felé. Ma már vannak a tamási járásban is községek, ahol a nehéz és nehézkeresztezésü kancák száma meghaladja a 200- at. Legnagyobb a hidegvérű kancaállomány Értényben (220) és jelentős mértékben terjed Nagykónyiban is. Mint helyi érdekességet, megemlitjük, hogy a járás né­hány községében, igy Pádban, Felsőiregen és Tamásiban, a lovak mellett szamarakat is tartanak. A három helyen a sza­marak száma 90—100 körül mozog. Az uradalmi lótenyészetek közül hires a felsőiregi Nonius ménes. Sertéstenyésztés A köztenyésztés zsirsertés jellegű. A magyar mangalica minden községben otthonos. Tenyészigazo.lvánnyal ellátott és köztenyésztésre engedélyezett york kan Értény, Felsőireg és Nagykónyi községekben van. Az uradalmi mangalicatenyészetek közül országos törzs­könyvezés alatt állnak a Majsai Béruradalom martincapusztai up. Pincehely, Montenuovo Nándor herceg fürgedi és a Munka Mezőgazdasági Rt. gyántpusztai up. Pincehely, tenyészetei. A hussertéstenyésztő uradalmak közül pedig Kornfeld Móric báró felsőiregi, Bischitz Sándor majsai, a Munka Mezőgazdasági Rt. gyántpusztai és Nagy János külsősárdpusztai up. Ozora, te­nyészetei. Juhtenyésztés Racka és racka keresztezésekből álló kevert nyája mind­össze két községnek, Párinak és Tengődnek van. A juhállo­mány túlnyomó része az uradalmak kezén van. A tenyész­anyag leginkább magyar fésüsgyapjas merinó, a tenyészcél

Next

/
Thumbnails
Contents