Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Tolnavármegye általános jellemzése
337 Simontornyai járás Területe : 90.978 k. hold. Lakossága : 36.615. A német anyanyelvűek számarányát tekintve a vármegye második járása. A német anyanyelvűek a járás déli részén vannak számbeli túlsúlyban. A járás nevét Simontornyáról nyerte. Várának Simon al- országbiró vetette meg alapját 1270 körül, később Lackífyak és Garák bírták. Történelmi szerepe a Rákóczi háború óta, amikor Rabutin ostromló hadát a kurucok elvonulásra kény- szeritették, megszűnt. Tornya teljesen ép állapotban ma is fennáll és a vasútról szépen látható. A járás területén, Kölesd haíárábán, ütközött meg Corvin János 1490-ben Kinizsi Pál hadaival. A járásnak, — mely a Budapest—fiumei vasútvonal és a Sió csatorna közé van ékelve, — közigazgatási székhelye Gyönk, mint központi fekvésű hely. Növénytermelés A simontornyai járás legnagyobb része barna vasas vályogtalaj, kivéve a járás két szélén végighúzódó Kapos, illetve Sió-csatornák mentét és a kisebb patakok völgyeit, amelyek kevéssé tőzeges üledékes talajok. Tolnanémedi, Simontornya és Pálfa községek között kis mennyiségben homoktalaj terül el. A járás nyugati szélén a Kapos-csatorna mellett erősen márgás-tartalmu üledékes altalaj van. A járás csapadékviszonyai közepesek, az évi csapadékmeny- nyiség 1901-1930-ig (mért csapadékok 30) éves átlagban 640 mm. A járás területén a gabonafélék termelésével évi átlagban mintegy 30.000 kát. holdnyi terület van lekötve, rnig a kapásnövényeket, igy főként a tengerit, a burgonyát, a takarmány- répát mintegy 16.000—17.000 kát. holdnyi területen termelik. A járás területén 8.000—8.500 kát. holdnyi legelő van, amely mellet ugyancsak hasonló nagyságú területen szántóföldi szálastakarmány termelést űznek. Kereskedelmi és ipari növények termelése a járás területén kevéssé van felkarolva, mert csak 600—650 kát. holdnyi terület az, amelyet e célra fordítanak. A járásban évente mintegy 14.000—15.000 kát. holdon folyik a búzatermelés, 8.000—9.000 kát. holdon pedig a rozs termelés. Árpát, zabot 3.000—3.500 kát. holdnyi területen termelnek, tengerit már 12—13.000 kát. holdon, burgonyát pedig 3.000—4.000 kát. holdon. A cukorrépa termelése a járás területén jelentéktelen. Szántóföldi takarmánynövények termelésénél lóhere és baltacím a fontosabb és csak kisebb mértékben termelnek lucernát. A járás termésátlagai közepesek, burgonyából főként a járás homokosabb vidékein jók. II. 22.
