Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Baranyavármegye általános jellemzése

30 Hegyháti járás Területe: 120.244 kát. hold. Lakossága: 44.385. A vármegye legnagyobb járása a Mecsek hegység észak- nyugati lejtőjétől a Kapos folyóig terjed. Lakossága 52 száza­lékban magyar, 46 százalékban német. Ebbe a járásba esik Komló, a m. kir bányakincstár egyedüli liasz-korbeli kőszén­bányája. A járást észak-déli irányban szeli át a Dombóvár— Szentlőrinc—pécsi vasútvonal. Növénytermelés Nagyrésze vályogtalaj. Árkok és kisebb patakok környé­ke, — kötöttebb agyag. Északnyugati felében kisebb homok-sáv húzódik. A járás délkeleti részén, Komló környékén sziklás hegyitalaj van. Altalaj tekintetében a járás északi része Mágocs, Bikái, Mekényes, Nagyhajmás' községek határai meszet tartal­mazó altalajok. Úgyszintén meszes altalaju a járás Sásdtól délnyugatra eső része. Általánosságban a hegyháti járás tala­jai talajművelés szempontjából jóminőségüek, kivéve a dél­nyugati kövesebb negyitalajokat. A járás területén termelnek Baranya vármegyében a leg­nagyobb területen, évi 38—39.000 kát. holdon gabonát. A hü­velyesek és kereskedelmi növények termelése nincs nagyobb mértékben felkarolva. A szálastakarmányok termelése a gabona termőterületnek mintegy negyedrészét teszi ki. A mészben gaz­dagabb altalajjal biró vidéken a lucerna- és baltacimmag ter­melését karolják fel. A hegyháti járásban 1933. évben 19.500 kát. hold terü­leten termeltek búzát és a rozstermelés is 7.300 kát. holdnyi területet foglalt le. Tengeritermelése a búza termőterületéhez viszonyítva nagyarányú. A járás területe — termőtalaj szem­pontjából — a burgonyatermelést is indokolttá teszi, igy első­sorban a korai rózsaburgonya termelését. A járás termésát­laga az 1933. évben közepes volt. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Jellemző rá a piros-tarka marhának az egész járást be­hálózó hagy elterjedése és a köztenyésztés magas színvonala. Baranyában ez és a pécsváradi járás a nyugati marha fő­fészke, ahonnan az a vármegye, sőt az ország egyéb részeire is messze elterjedt. Ez a fajta itt kiváló minőségre tett szert és ma már számos községi tenyészet áll tejellenőrzés és törzs­könyvezés alatt. Ily községek : Baranyajenő, Barátur, Bikái, Csikóstőttös, Felsőegerszeg, Gödre, Godisa, Hegyhátmaróc, Já- gónak, Kaposszekcső, Kárász, Komló, Köblény, Magyarszék, Mekényes, Oroszló, Ráckozár, Sásd, Szárász, Szentkatalin, Tékes és Vásárosdombó.

Next

/
Thumbnails
Contents