Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
209 Sertéstenyésztés A köztenyésztés zsirsertés jellegű. A hússertést a kisgazdák még csak kisebb mértékben tenyésztik, de jellemző, hogy már 13 községben van tenyészigazolvánnyal ellátott york kan. Az uradalmak sertéstenyésztése mindenütt nagyobb arányú és magas színvonalú. A mangalicatenyésztő nagy gazdaságok közül a Magyar—Német Mezőgazdasági Rt. somogyvári tenyészete, a hússertés-tenyésztő uradalmak közül pedig ugyancsak a Magyar—Német Mezőgazdasági Rt. balatonszárszói és Hajdú Leó és József fonyódi tenyészetei állnak törzskönyvezés alatt. Juhtenyésztés A juhállomány nagyobb és értékesebb része a nagy- és középgazdaságok kezén van. Az anyag túlnyomó része fésűs, kisebb mértékben posztógyapjas merinó. A tenyészcél elsősorban minél több és minél jobb minőségű gyapjú. Községi juh- nyáj Somogytur, Gamás és Visz községekben van. Tenyésztés itt sehol sincs, csak egészen külterjes tartás és szaporítás. Az állomány túlnyomó része racka és racka keresztezésekből áll. Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés Szőlő- és borgazdaság A lengyeltóti járás szőlő- és bortermelése Somogyvármegye egyéb járásaihoz viszonyítva jelentős fejlődést mutat, úgy a betelepített szőlőterületek nagysága, mint pedig a telepítésnél alkalmazott szőlőfajták tekintetében. Bár akadnak itt is községek, amelyeknek szőlőterületei amerikai direkttermőkkel vannak betelepítve, különösen kis szőlőgazdáknál, túlnyomó részben azonban, különösen uradalmi szőlőkben, európai szőlőültetvényeket találunk. A járás területének 4/r> részén folyik szőlőkul- tura s csupán az északnyugati csücske alkalmatlan szőlő- és bortermelésre. Osztopán, Somogyvár, Gamás, Öreglak, Lengyeltóti, Szőlősgyörök, Somogytur, Szőlőskislak, Balatoncsehi,1 Lát- rány, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonőszöd, Fonyód és Buzsák szőlő- és bortermelő községek. A járás területe szőlő- és bortermelés szempontjából voltaképpen két részre osztandó. A járásnak a Balaton partján végighúzódó északi területszegélye, amelynek talaja futóhomok, s bár kizárólag európai szőlőfajtákkal telepitett, gyenge asztali borokat ad, mig az ettől délre húzódó és a járást behálózó dombos vidéken telepitett hegyi szőlőkről szűrt mustok tulnyo- mólag közepes, sőt itt-ott jóminőségü asztali borokat szolgáltatnak, eltekintve természetesen az amerikai direkttermőkkel telepitett szőlők jellegtelen noahjától. Kiterjedtebb a járás csemegeszőlőtermelése is. Különösen a Balaton partjához közelebb eső községek szőlősgazdái terU. 14.
