Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
157 Csurgói járás Területe; 121.558 kát. hold. Lakossága: 39.689 Színtiszta magyar járás. Északi része erősen dombos, déli része sik. A járás székhelye : Csurgó, élénk szerepet vitt hazánk történelmében. Vidéke az Árpád-házból származó királyok korában baromfitenyésztő hely volt, mit II. Endre — egyik adomány levelében „királyi kanászok földjének“ nevez. A XII. században a templáriusok (vörös barátok) birtoka volt, majd Ferdinánd és Zápolya villongása alatt enyingi Török Bálint foglalta el.'l. Ferdinánd Csurgót Zrínyi Miklósnak adományozta, de ennek egyik utóda Zrínyi Péter a Wesselényi-féle összeesküvés részeseként Bécsújhelyen lefejeztetvén, azt elvesztette. A birtok vétel utján került a Festetics grófi család birtokába. Festetics György gróf alapította hires gimnáziumát. A spanyol örökösödési háború alatt I. Lipót 1701-ben kénytelen volt az országból kivonni a helyőrséget, s hogy a délvidéki várak ez elégedetlenségnek támpontul ne szolgáljanak, Csurgó, Babócsa s Berzence várát leromboltatta. A XVIII. század első felében a járás nagy része a Festetics grófi család birtokában volt. Mellette a Széchenyi, Zichy és Nádasdy családok birtokoltak nagyobb területeket. N ö vénytermelés A járás keleti felén Pat, Miháld, Surd, Inkeyantalfa, Inke, Szcnta, Somogyudvarhely, a nyugati felén Surd, Belezna, Őrtilos községek határa homoktalaj, a Dráva melletti terület Gyékényes, Őrtilos, Zákány, Berzence községek határa hordalékos homoktalaj, A járás talaja legnagyobb részben mészszegény, csupán a járás közepén egy kis területen Pogányszentpétertől délre, továbbá Őrtilos és Zákány környékén található az altalajban némi márga. Általában a járás talaja mezőgazdasági termelés szempontjából közepesen jónak mondható. A csurgói járás csapadékviszonyai kedvezőek. Az utóbbi 30 év átlagában az évi 800 milimétert eléri. A járás talajviszonyai a gabona, kapás, szálastakermánynövények termelésére egyaránt alkalmasak. A járás területén búzát évente mintegy 9-10.000 kát. holdon, rozsot 7500 k. holdon, tengerit 11-12.000 k. holdon, burgonyát azonban már csak 2-3000 k. holdon termelnek. Kereskedelmi és ipari növények közül a nagy és kisgazdaságok eléggé felkarolják a mag és fonál len termelését. Az uradalmak, nagyobb gazdaságok lóhere, bibor- here magtermelését, kisebb mértékben a kerti termények, saláta, retek stb. magtermelését is felkarolják. Takarmánynövények közül a lóhere a csurgói járásnak igen kedvelt és felkarolt takarmánynövénye, amelyet mintegy 3500 kát. holdon termelnek évente.
