Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
14 ségi tejszövetkezetei. Hogy a szarvasmarhatenyésztés hasznosítása a régi külterjes tartásmód helyett a tejtermelésre való fokozatos áttérés révén egészen uj csapásokra terelődött és ezzel egy uj jövedelmező forrás nyílott meg a magyar gazdaközönség számára, annak e két vármegye volt az igazi úttörője és legkeményebb harcosa. Baranyának számos kisgazdája élt, gyarapodott és vagyonosodon meg tehenéből és a tejéből. Ezeknek fokozatos erősödése és jóléte ennek az 5 évtizedre visszanyúló céltudatos s állattenyésztési munkának az eredménye. E téren Baranya és Tolna a világháború kitöréséig mindig az élen járt. Hogy Magyarországon a modern tejtermelésre alapozott szarvasmarhatenyésztés és hizlalás nagyjelentőségű rendszerváltozása bekövetkezett és hogy e két állattenyésztési üzemág az egész magyar nemzetgazdaságnak egyik legértékesebb tényezőjévé vált, abban e két vármegyének soha el nem vitatható nagy szerepe és érdeme van. A nvueati niros-tarka martia tenyésztésében a pécsváradi, hegyháti, pécsi, mohácsi és villányi járások egyaránt kiválóak. Ezekben mindenütt virágzó községi és uradalmi tenyészetek vannak. A piros-tarka nyugati marha e járásoknak úgyszólván minden községében otthonos és ezekben a tejszövetkezeti hálózat is széles mederben kiépült. A köztenyésztés anyagának javítására Baranyavármegye erőteljes áldozatokat hozott. A tenyésztést vármegyei szabályrendelet szabályozza, amelynek értelmében köztenyésztésre csupán törzskönyvezett anyától és apától számazó és tenyésztésre mindenképpen kifogástalan bikák használhatók. A többszörönkint megújított svájci telivér szimmentháli tenyészimport révén az elmúlt években Baranyavármegye 104 drb. bikát és 113 drb. tehenet hozott be 203.810 P., illetve 207.135 P, mindösszesen tehát 411.945 P értékben. A vármegye törvényhatósága 100.000 P-vel törvényhatósági apaállatbeszerzési alapot is teremtett, és a népies tenyészet állandó ellenőrzése és javítása érdekében a Vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet is tekintélyes anyagi támogatásban részesíti. Jellegzetessége még a vármegyének a délbaranyai ormánysági magyar marhatenyésztés. Ez azért jellegzetes, mert a magyar marhát a köztenyésztésben az Alsódunántulon sehol másutt nem leljük meg, csak itt. Bár ennek tartásmódja a gyenge ormánysági legelőkön egészen külterjes és az anyag is eléggé gyenge minőségű, még sincs kipusztulásra ítélve. Sőt a cél a tenyészanyag fokozatos javitása és a községi gulyák további fenntartása és megerősitésitése, főkép kifogástalan tenyészbikák beszerzése és használata révén. A vármegye egyes járásainak ismertetésénél felsoroljuk azokat a kis- és nagytenyészeteket, amelyek törzskönyvezés alatt állnak. Amikor ily törzskönyvezésről szólunk, soha sem házi, vagy magántörzskönyvezésről van szó. hanem arról a
