Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
146 A járás csapadéka 30 éves átlagban évi 800 milliméter. Jellemző a fenti évek átlagában a junius és julius hónapoknak magasabb csapadékmennyisége, ami a burgonyának, a járás legfontosabb kapásnövényének sikeres termelésénél alapfeltételt képez. Az 1933. évben a járás területén lévő csapadékmegfigyelő állomásokon 780—820 milliméter csapadékmennyiséget mértek. A járás területén a gabonaféléket 30.000 k. holdon, a kapásnövényeket 20.000 k. holdon termelik. Szálastakarmányfélék területe évi átlagban mintegy 6000 k. hold. A barcsi járást talajviszonyai főként a rozs és burgonya termelésre teszik alkalmassá, amit mutat az a körülmény is, hogy a járás területén 1350 k. hold buzavetés mellett évente mintegy 9500 k. hold rozs és 8500 k. hold burgonya vetés van. Azonban a tengeritermelés is igen figyelemre méltó, mert évi átlagban 10—12.000 k. hold területen termelnek tengerit. Burgonyából a kiváló minőségű Ella fajtát termelik, amely főként az olasz piacon keresett cikk. Kedvező földrajzi fekvésénél fogva a barcsi járás tekintélyes mennyiséget exportál Olaszországba. Szeszgyárakkal felszerelt gazdaságok, uradalmak a Wolthmann burgonyát termelik, de tengerit is dolgoznak fel szeszgyártás céljaira. Kereskedelmi és ipari növények és takarmánymagok közül a biborhere mag, fehérhere, köles, hajdina, mig a kisbir- tokosság által köztesnövényeként termelt fehérbab jellegzetes exportcikke a járásnak. A járás területén lévő uradalmakban újabban az olajlenmag termelést is felkarolják, mig a kisgazdaságokban a napraforgó és tökmag termelést űzik. A járásban a régi kiirtott erdők helyén a vörös vasas homok az uralkodó talajnem. Ilyen vasas homokon terem a hires szuloki dohány. A járás területén lévő nagyobb gazdaságok és uradalmak az ipari és kereskedelmi növények közül retek-, saláta-, ugor- kamagtermelést a nagyszemü lencse és különböző borsófélék, mák, és cukorrépa termelését karolják fel. Biborherét, lóheremagot a kisgazdaságok is termelnek, mig lucernamag termeléssel inkább csak a nagyobb uradalmak foglalkoznak. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Csaknem teljes mértékben piros-tarka jellegű. Pár évvel ezelőtt 3 községben, Lakócsán, Szentborbáson és Tótujfaluban voltak még szilaj marhák, együttvéve kb. 150—160 tehénnel, ezeknek a száma azonban állandóan csökkenőben van. A tarka marha minden községben otthonos. Törzskönyveztető kisgazdaság még nincs a járásban, a nagybirtokok közül is
