Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
12 gye búzáinak sikértartalma 11-től 14 százalékig változott. Ennek az eredménynek az elérésében oroszlánrésze van Manninger G. Adolf gazdasági főtanácsosnak a hg. Montenuovó uradalom jószágigazgatójának, aki ismert kiváló szakértelmével, a közért áldozni mindig kész földesurának áldozatkészsége segítségével hosszú éveken át folytatta a bánkuti búzákkal összehason- litó kísérleteit. Kamaránk is állandó figyelemmel kisérte ezeket a kísérleteket s teljes befolyását latba vetette, hogy a bánkuti búzák az állami gabonafajta összehasonlitó kisérletsorozatba felvétessenek. A rozs-termelés Baranyavármegyében kisebb jelentőségű, hiszen Baranyavármegye 124.000 kát. hold búzatermő terütete mellett csak 20.000 kát. holdon termelnek rozsot. A talaj és éghajlati viszonyok Bararnyavármegye területén biztositják a jó sörárpa termelési lehetőségét is. A zab-termelés a megyében hasonlóan a búzához, különösen minőségi szempontból figyelemreméltó, bár a háború előtti időkhöz viszonyítva lényegesen csökkent a termőterület, ami a bizonytalanabb értékesítési lehetőséggel függ össze. Baranyavármegye tengeri-termelése a búza termőterülete után a legnagyobb, annak mintegy háromnegyed részét teszi. A vármegye tengeri-termelése a hosszú évtizedes munka folytán nagyon fejlett és a megyében a tengeri a legtöbbször biztos termést ad. A vármegye éghajlati viszonyai szerint a nem későn érő, lófogu kukoricák Baranyavármegye egész területén termelhetők, sőt Mohács környékén — s általában a Duna mentén — még a későbbi érésű lófogu kukoricák is beérnek. A burgonya-termelés nem nagyon felkarolt és inkább a házi szükségletek kielégítésére, valamint a városok környékén a városi lakosság ellátására szorítkozik. Újabban azonban kezdik termelni az egészen korai rózsaburgonyát a budapesti piacra. A cukorrépa-termelése nagyobb uradalmakban, gazdaságokban van inkább bevezetve, kis gazdáságok nemigen foglalkoznak annak termelésével. Szántóföldi takarmánynövények közül a lucerna, lóhere és a baltacím a legfontosabbak, amely takarmányféléknek vetőmagjából a vármegyének rendszerint eladható feleslege van Igen figyelemreméltó a megye kendertermelése. Főterményként évente 500 k. kőid terjedelemben, melléktermékként pedig — répa és kukorica között — mintegy 6000 k. holdon termelik. Baranyavármegye kendertermelése összefügg a kedvező talaj és éghajlati viszonyokkal és a jobb gyári- és háziipari értékesítés lehetőségével. A megye fejlett állattenyésztésének téli takarmányozására a lucerna- és lóheretermelés mellett jelentőségteljes a rétművelés is. Több mint 54.000 kát. hold területű rét van Baranyavármegyében, ebből 42.000 kát. hold a 100 holdon aluli kisbirtokosok tulajdonában van. A megye rétművelése fejlett, sőt egyes helyeken egyenesen példaszerű.
