Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Baranyavármegye általános jellemzése

10

Járás

Búza

Rozs

Árpa

Zab Tengeri

Burgo-Cukor- nya répa

kát.

hold

Baranyavári

10.332

764

2.328

1.382

8.163

837

251

Hegyháti

19.578

7.374

7.282

4.523

10.254

5.041

7

Mohácsi

18.797

1.636

4.919

2.648

16.738

2.094

382

Mohács város

5.921

387

1.540

1.464

7.662

1.154

—

Pécsi

15.723

2.470

6.736

3.019

10.154

2.328

—

Pécsváradi

15.921

2.750

4.707

3.280

9.580

2.591

25

Siklósi

18.511

2.953

5.486

5.544

18.069

1.796

64

Szentlőrinci

19.033

2.454

5.878

3.926

15.186

2.165

831

Összesen 12.3816 20.788 38.876 25.786 95.806 18.006 1.560

métermázsában

Baranyavári

111

8'8

9'6

9 —

8"5

371074

Hegyháti

7'5

7'5

8'6

7‘4

107

39'9

967

Mohácsi

10 1

9'4

11 '2

IP—

9’5

421688

Mohács város

8'9

9'6

122

117

7'3

37‘5

121

Pécsi .

8'6

93

9'4

97

87

33—

Pécsváradi

84

84

87

84

97

327

93

Siklósi

8‘4

8'4

9'5

9'2

8'3

4P5

100

Szentlőrinci

94

9'4

10-6

97

8‘2

332

124-2

A bécsi tőzsde által 1889. évben kiadott magyarországi buzaminőségi térkép Baranyavármegye déli részét még úgy tünteti lel, mint rossz sikérminőséget termő buzavidéket. Az előrehaladó magyar buzanemesités azonban — különösen a Bánkuti 1201-es számú nemesitett minőségbuza termelésével,— Baranyavármegye egész területén a legjobb sikerrel oldotta meg a búzaminőség kérdését. Magyarázata ennek az is, hogy Baranyavármegye, — különösen annak délnyugati része, — melegebb klimáju és a junius elejében beálló nagy meleg, a búza beérését sietteti, igy a búza sikérminőségének kialakulását kedvezően befolyásolja. Baranyavármegye dunamelléki és drávamelléki része, ahol az időjárás a buzaéréskor is hűvösebb, sikérben szegényebb búzát ad.

Baranyavármegye területén a Bánkuti 1201-es buzaakció 1931-ben vette kezdetét. Az akció megindításának szükségessége azért is indokolt volt, mert Baranyavármegyében sokféle búzát termeltek, amiért azokat alacsonyabb árban értékesíthették. Régebben a bőtermő, nagyszemü és lisztes törési felületet mutató búzák termelésére fektették a fősulyt, a minőséggel nem igen törődtek.

Az egységes és jó minőségű búzatermelés megvalósítása céljából a vármegyei m. kir. gazd. felögyelőség a vármegye alispánjának megértő támogatása mellett 1931-ben 12 szaporító