Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-05-01 / 18. szám

4. OLDAL.

AZ ÚJSÁG

1975. MÁJUS 1.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM

1825-től 1925-ig

Folytatás —

VÖRÖSMARTY LÍRIKUS KORTÁRSAI

ESTI IMÁDSÁG

Uram, maradj velem!

Maradj velem, mert a nap leszálla,

, S már az esthajnalban végsugára A sötéttel halványodva vív: így hull egykor éltem végsugára Halvány színben síromnak porára,

Ha a halál innen messze hív!

De nem félek, ha Istenem,

Ha jó Atyám marad velem!

Uram, maradj velem!

Maradj vei em, mert az éj ölébe Ha álom száll a világ fölébe,

Ki virraszt majd gyermeked felett?

Ki virrasztana, mint Te, ki kezeddel Égitestek sorsát rendeled el S rajtok a tavaszt, nyárt, őszt, telet;

Remegjek-e, ha Istenem,

A hatalmas, marad velem?

Uram, maradj velem!

Maradj velem, mert a bűn hatalma,

Mint az éjnek sötét birodalma,

Egednek fényétől zárva tart.

Adj szent lelket, hogy járjak Fiadnak Nyomdokán, míg napjaim haladnak,

Míg feltűn’ az örök békepárt!

Hol megjelen jó Istenem Előtt a Megváltó velem!

Uram, maradj velem!

. *• Maradj velem, hogy vezess karoddal,

Hahogy éltem, mint a nap nyugottal Az örökség tengerébe száll S jobb valóm, ha érintesz kezeddel,

Újra ébred, mint a nap kelettel,

'Á A halhatatlanságnak lánginál,

Hol a fő iidvet éldelem Én Istennel, Isten velem!

, Teleki Ferenc gróf (1783-1831) Erdélyben született, középiskolai tanulmányait is ott kezdte, de amikor a bécsi Tberesianumba került, elnémetesedett. Döbrentei Gábor hatására azonban ismét szívvel-Iélekkel magyarrá lett. Költeményei zsebkönyvekben és folyóiratokban jelentek meg, de halála után Döbrentei Gábor azokat összegyűjtötte s 1^34-ben külön kötetben is kiadta. Közvetlenül halála előtt a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Hazafias lírájának bemutatásául “Orvosomhoz ” című költeményének harmadik szakaszát idézzük:

Míg az erény s emberiség Nemes tüze szívemben ég S értek mindent elhagyok:

Míg szívem kész szent hazámért Feláldozni minden csepp vért,

Addi g épen s jól vagyok.

A romantikus korszak hazafias lelkesedésének hű tükre költészetében a

CSATADAL

Rajta, vitéz, paripára. Ne kérd: sok-e ellenséged?

Rajt’ a csata piacára, Mindent győző vitézséged.

Tekints István zászlójára, Régtől fénylő dicsőséged

Híveinek int. Feljebb viszi még.

Sóhajts egyet Istenedhez, Édes hazád- s királyodért,

Küldj egy csókot kedvesedhez, Ki oltalmat tőled most kért, Légy hűséges vezéredhez, Kiönteni minden csepp vért

Víj a harcmezőn. Mindig készen állj.

Vachott Sándor (1818-1861) ősrégi (vahotfalvi és turóczi) nemes család sarja volt. Vörösmarty és Bajza költészetének irányát követte, Byron világfájdalma ihlette. Epigrammákat és elégikus hangulatú dalokat írt. A szabadságharc után barátjának, Sárosy Gyulának rejtegetése miatt bebörtönözték- Utána már csak elborult elmével élt. Költeményei 1838 után az Athenaeumban jelentek, majd 1845-ben először kül ön kötetben. Lírai jellegzetességüket néhány példán felismerhetjük:

VÁNDOR DALA

Kedvesen süt a hold. Téged is megáldjon.

Szól az estharang. Messze kék halom,

A szelíd harangszó Álltam olykor rajtad 1

Nékem búcsúhang. Csöndes hajnalon.

Áldjon Isten téged, Vedd, fogadd búcsúmat.

Zöldülő vidék. Kisded ősi lak:

Hol vidám leginkább. Ügy akarja sorsom:

Néha bús valék. Árván hagyjalak.

Völgy patakja, tőled Nem búcsúzom el:

Együtt utazunk mi Isten hírivei!

(1840)

MERENGÉS

Gonddal jár a gondolat.

Gondtalanság unalommal,

A gyönyörrel szédülés,

Érező szív fájdalommal.

Életünkben az hajunk,

Hogy nyugodni ritka perc hagy S a halál azért riaszt,

Mert nyugalma végtelen nagy.

Melyben én a tiszta kéjt S a vigasztalást találom —>

Sem halál, sem élet az,

Egy közép: a boldog álom.

(1841)

SÓHAJ

Éjszak felé De bánátim

Könnyű felhők szállnak. Vesztett honért kelnek,

Ha bánátim Nincsen szárnyok,

' ' Velők szállhatnának! El nem repülhetnek.

FIAMNAK

Hogyha mindazt tudnád, mit szülőid tudnak:

Nem lennél okosabb, boldogtalanabb csak.

PÁLYATANÁCS

Bátran s bizton lépj! Tudd: hogy nincs lábad üvegből.

Ám, hogy vasból sincs, azt se feledd soha el!

EGY NÖ ARCKÉPÉRE

Képedet a művész élethűn adta a vásznon.

Mert festett képed festve van általa is.

MÁTYÁS KIRÁLY SZOBRA

Nagy fejedelemünknek szobrot mi szájjal emeltünk,

Ez legalább, meg kell vallani: nemzeti mű.

KÖLTŐKHÖZ

Vedd más műveinek hasznát, mint méh a virágnak,

Mely épségben hagyja kifosztva is azt.

És ha mit átveszesz: alkosd át, mint méh a virágot,

Hogy mézzé legyen itt, ami virág vala ott.

ÁLDOTT HAJLÉK

Áldott a hajlék, melyben hű nő keze rendez,

S melyben a rendet feldúlja picinyke gyerek.

JEGYZETEK

36^ Ezek közül az első a “Magyar népköltési gyűjtemény ’, amelynek három kötete 1846-ban, 1847-ben és 1848-ben jelent meg. A Magyar közmondások könyve ’ 1831-ben, a Magyar népmesék’’ (képekkel) 1833-ban, a “Válogatott magyar népdalok’’ (ugyancsak képekkel) 1857-ben követte az első három kötetet. 1869-ben mindezt a háromkötetes újabb kiadás váltotta fel, amelynek címe: A népköltészet. Népdalok, népmesék és népmondások’.

37* Helmeczy Mihály Királyhelmecen született. Eredetileg családi neve Bierbauer volt, amelyet Serfőző-re magyarosított, írásait azonban Helmeczy néven adta ki. Horvát István lelkes tanítványaként indult, a nyelvújítás túlzó híve lett, akit úgy szoktak emlegetni: Helmeczy, ki a szókat elmetszi ”. Inkább prózát írt, csak

alkal mi verseket adott ki.

38* Kriza János gyűjtő tevékenységét már ifjúkorában kezdte, anyagát 1843-ban ki is akarta adni, de nem akadt elég előfizetője, így Erdélyi János megelőzte. Székely népköltészeti gyűjteménye Vadrózsák’ címmel csak 1863-ban Mikó Imre gróf költségén jelent meg. Költeményeit 1861-ben a Kisfaludy-Tórsaság adta ki.

39* Szemere Miklós Barabás Miklóssal együtt Bécsben és Olaszországban járt; festett és faragott. Hazatérése után a megye gyűlésein heves ellenzéki beszédeket mondott. A szabadságharc idején huszárnak jelentkezett. A szabadságharc után Kassán bebörtönözték. Deák Ferenccel szemben később szélső baloldali képviselőjelöltnek lépett fel, de megbukott. Nagyobb keleti utazást tett. 70 éves korában meglátogatta Kossuth Lajost. Sokat és könynyen írt. Szatíráit gyakran eltúlozta.

40* Sepsiszentiványi Szentiványi Mihály jogot végzett, ügyvédi oklevelet szerzett. Az 1834-i erdélyi országgyűlésről a vármegyéknek kéziratos tudósításokat szerkesztett és küldött, mint Kossuth Lajos Pozsonyból. Költeményeit csak halála után, 1843-ban adták ki.

TELEKI LÁSZLÓ GRÓF

1811 február 11 -én született. Egyetemi tanulmányait Pesten és Berlinben végezte. 25 éves korában már követ az erdélyi országgyűlésen s a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteleti tagjává választja. Költői hajlamai drámaírásra ösztönzik. Kupa támadása Szent István ellen cíVnrnel magyar történelmi dráma vázlatát készíti el, majd a ómai császárság: hanyatlásának korában lejátszódó cselekménnyel prózában írt nagyszabású tragédiát alkotott, amely ‘Kegyenc’ címmel 1841-ben Pesten színre került és nyomtatásban is megjelent, színházi sikert azonban sem akkor, sem később nem aratott. Valószínűleg ez a sikertelenség lett az oka, hogy szépirodalmi törekvéseit feladta. Mint politikus, Kossuth Lajos pártjára szegődött, főrendként minden országgyűlésen részt vett, 1848-ban pedig a párizsi magyar követséget vállalta el.48* A szabadságharc kitörése után távollétében halálra ítélték. 1860-ban a szászok Drezdában elfogták ús kiadták Ausztriának. Ferenc József azonban kegyelemben részesítette; csak azt kérte tőle, hogy Magyarország és Ausztria területét el ne hagyja, Ausztria külföldi ellenségeivel szakítsa meg összeköttetéseit, a hazai politikai szerepléstől pedig egyelőre tartózkodjék. Amikor 1861-ben Ferenc József az országgyűléséé meghívta, ott azzal a meggyőződéssel jelent meg, hogy megkegyelmezésének utolsó feltétele alól a király felmentette. Politikai fe ligásának megfelelően Deák Ferenccel szemben a határozati párt vezetője lett. Ezért sokan — főleg a külföldön — hitszegéssel vádolták. A döntő szavazás napját megelőző éjjel, 1861 május 5-én öngyilkos lett.

Nevét a Kegyenc méltán tette a magyar drámai költészetben halhatatlanná. Nemcsak korfestése művészien tökéletes, hanem a tragédiában lobogó szenvedélyek ereje is csak a Bánk bán - ban forrongó indulatokéhoz hasonlítható. Annak ellenére, hogy bírálói alapvető indítékában elhibázottnak és szertelennek minősítették, Vörösmarty művei után a korszak drámai költészetének legjelentősebb alkotása.49* Cselekményének főmozgatója az a bosszú, amelyet Petronius Maximus áll Valentinianus császáron, aki feleségét, Júliát el akarta csábítani. Maximus elhatározását a második felvonásban így fogalmazza meg:

"Valentinianus, furcsát gondoltam. Jó volna ezt a sok sereg embert, ki az egész föld fölületén lézeng, henyél s futkos, egybegyűjteni egy csoportba. — Nem, nem — az semmi, tréfaság. Ha egy isteni Néró megpróbálná vén anyját itt (földre üt lábával) felébresztve hosszú álmából, megjajgaltatni gyötrelmében, huhh, mily irtózatos ordítás lenne az! Meglátnék akkor, elveszne-e benne a szózat, mely innen vészt, gyalázatot kiált fejedre! Becsemre mondom, jelszava ez egy dicső játéknak, melyt én adandók mulatságul Rómának s melynek költségeit azzal fizetendem, mi még enmagamból megmaradt; be zajos lesz az, milyet még Róma nem látott, hogy a nézők belei kimozdulandnak helyükből! Szökdelni, keringni fog egy fejedelem egész időszaka hatalma- s dicsével, míg elszédül s egyberogy. Egy játék, hogy borzasztó meseként regélje azt egyh rí morodó / b Aoerr/i -wir» o ruc oolóhon

zeti Színházét 3 ízben nyerte el. Több mint száz színművet írt. A Nemzeti Színháznak hamarosan rendezője, aztán titkára, dramaturgja, majd drámai igazgatója lett, a színművészeti iskola tanáraként működött. 1878 január 19-én Budapesten húnyt el.

Mint Czakó Zsigmond, Szigligeti Ede is a francia romantika irányzatának követésével indult, a regényesség (romanticizmus) korszakát azonban túlélte s ennek meglelelően művészetében is tovább fejlődött. Ö lett a következő korszak drámai költészetének legkiválóbb egyénisége is. A népszínmű életrehívásával a népi értékeket, jellegzetességeket, komoly elemeket is színpadra vitte, a nép fiait nemcsak mellékszerepekben szólaltatta meg, hanem főhősök alakításaiban is bemutatta. Ezen az alapon Szigligeti Ede joggal sorolható a népi értékek felismerésének korszakába. Alkotásainak jelentős része azonban még a nemzeti múlt nagyságának tudatosítását szolgálja, ezért már a nemzeti regényesség (romanticizmus) drámai költészetéhez is szervesen hozzá tartozik. Ebben a korszakban keletkezett művei közül a következőkre hivatkozhatunk:

Frangepán Erzsébet , “Pókaiak , Vazul V Aba” (1838), Rontó Pál (1839), Romilda (1839), Michán családja (1840), Troubadour (1840), “Ciliéi Fridiik ’

(1841), ÁI-Endre (1841), Nagyidai cigányok” (1841), Korona és kard (1842), “Gritti” (1844), “Zách unokái” (1846), “Istenítélet (1848), “II. Rákóczi Ferenc fogsága” (1849).

Népszínművei közül a regényesség korszakában íródott: a Szökött katona (1843), a “Csikós (1846), a “Két pisztoly” és a “Zsidó (1844), “A rab” (1846), a “Fidibusz (1850).

Vígjátékai közül ebben a korszakban aratott sikert például a “Kinizsi’ (1844), a Vándorszínészek (1845), a Pasquill” (1846) és a Liliomfi című kitűnő bohózat (1849).

Szigligeti Ede drámáinak meseszövése változatosan leleményes, technikája korszerűen hatásos, jellemrajzá ellenben előadásával együtt már kissé gyengébb, költőiségét gyakran csökkenti a színpadi siker biztosítását célzó törekvés. (Drámai költészetének további értékelését a kövétkézo korszakban folytatjuk.)

Nyelvezetének bemutatása céljából a Csikós harmadik szakaszából idézhetünk néhány sort:

Andris (egyedül):

Végig mentem az ormódi temetőn,

Elvesztettem törökbársony keszkenőm;

Török bársony keszkenőmet nem bánom,

De a régi szeretőmet, bizony Isten sajnálom!

Bolondság volt gyönge nádban megbízni:

Hajladozik, ha a szellő megéri:

Én is bíztam egy nádszálban, elhajlott,

S az engemet a halálnak keblére leszakajtott.

Korcsmáros, egy pár itce bort! (Kalapját szemére rántja.) Amilyen kedvem van, nem tanácsolom, hogy soká várasson magára. Szeretnék veszekedni. Hogy az ördög nem is hoz ide valakit!

Korcsmáros (bort hoz). No, no. Bandi nemcsak magad vagy a háznál.

Andris: Tegye oda. . . aztán fogja be a száját. Még hat iccét ide sorba!

Korcsmáros (félre): Ejnye, soha sem volt ily garázda. (EL)

Andris (iszik): Ma leiszom magamat; ezentúl mindennap leiszom magamat. Hadd rongyosodjam! úgy is vége a világnak. Hej, Rózsi, Rózsi! —• Olyan szép volt, olyan kedves volt, olyan szelíd volt. Eh, igyunk! De vigyázzon magára az úrfi; nem szeretnék vele még egyszer találkozni . . . Csak az Isten őrzötte . . . De iszen csak ne szeppent volna úgy meg; csak egy goromba szót mondott volna — akkor. . . Oh, ha elgondolom még most is, mint várta ott . . . Rózsi. Rózsi!...

JEGYZETEK

41> Lásd Somogyi: Magyar nyelv és irodalom 1825-ig. Cleveland, Kárpát Könyvkiadó, 1975., 92. oldal.

42* Ugyanott, 142-143. oldal.

43> Ugyanott, 158. oldal.

44) Ugyanott 210-211. oldal.

45> Ugyanott 220-226. oldal.

46) Bolyai Bolyai Farkas a marosvásárhelyi református kollégium tanára volt. “Tentamen” című tanulmánya tette világhírűvé, mert annak függelékeként jelent meg fia, Bolyai Bolyai János nagyjelentőségű tanulmánya a nem-euklidesi matematikáról.

47* M. Császár Edit: Az alkotó művészet. Magyar Művelődéstörténet, V. kötet, 620-625. oldal.

48) Teleki László gróf 1848-ban "Le Hongrie aux peuples civilisés” címmel könyvet adott ki, amely angolul és németül is megjelent. 1849-ben "Die russische Intervention” címmel ú ább könyvet írt és adott ki, amely 1861-ben magyarul is megjelent.

49) Alszeghy-Brisists Sík i. m. 97. oldal.

— Folytatjuk <—

“REPÜLŐ CSÉSZEALJ”

így nevezték eleinte azokat a meghatározhatatlan repülőtárgyakat, amelyekről sokszor azt hitték, hogy valamelyik más égitestről kerültek a föld közelségébe, legtöbbször azonban bebizonyosodott, hogy csak érdekes légi tünemények. Az a “repülő csészealj (flying saucer) azonban, amelyről a legújabb híradások adtak számot, nem tünemény, hanem kézzelfogható valóság. A csészealj elnevezés sem éppen illik rá, mert kerülete 30 láb, magassága pedig 9 és V2 láb. Tulajdonképpen léghajó, amelyet héliummal töltött zsákok emelnek a magasba. Ezek a zsákok persze nem láthatók, mert vitorlavászonból készült és két szélesebb nyílásával összefordított csészealj-alakú fehér burok veszi őket körül. Az alsó és felső részt gyűrű kapcsolja össze, az alsó rész közepéről pedig nyolc kis villanymotor elhelyezésére és az utasok szállítására szánt, felfüggesztett alkotmány nyúlik ki. A villanymotorok műanyagból készült 6 inches légcsavarokat hajtanak, amelyeknek segítségével a légi jármű el,

: de, előre, hátra, sőt oldalt is mozgatható.

A különös járművet Angliában készítették egy Cardington működő gyárban, amelynek vezetője West John, kijelentette, hogy a jármű csak kísérlet, nem magassági rel pülésre készült, hanem amint majd 700 láb kerületű, vagy legalább 400 láb átmérőjű végleges alakjában néhány éven belül felépül, alacsonyan szálló helyzetben súlyos tárgyak- felemelését és elmozdítását akarja lehetőve tenni. West- John számításai szerint a 200 láb átmérőjű csészealj 10 r tonnás, a 700 láb átmérőjű pedig 400 tonnás terhet fel tud r majd emelni s az utóbbi óránként 90 mérföldes sebességgel ! 3500 mérföldnyi távolságra el tud szállítani.

A most elkészült újfajta légi járművet a “John West 1 Design Association of Epsom” vállalat tervezte és készí- tette túlnyomórészt fából. Próbarepülését rádió-irányítással- hajtják végre.

6.

DRÁMAI KÖLTÉSZET

A drámai — magyarul: színi — költészet abban tér el a lírai és az elbeszélő költészettől, hogy az emberi lelket gyönyörködtető szép kifejezésre juttatására használt nyelvet színek, jelenetek, cselekvések alkalmazásával is könnyebben érthetőbbé, élvezhetőbbé akarja tenni, ezért a lírai és epikai költészet alakszerűségeitől eltérő megnyilatkozási módozatokat keres. így alakul ki már a legősibb korban a színjátszás, mint a költészetben megnyilatkozó szép szemléltető tolmácsolása.

A színjátszás nemcsak a nyelv és az irodalom fejlődése, hanem az általános és nemzeti művelődés terjedése, fokozódása szempontjából is felbecsülhetetlen értékű. Ez az oka és magyarázata, hogy egyrészt minden korban alkalmazást nyer, másrészt az újabb korok nagy költői olyan művek alkotására törekszenek, amelyek színjátszás útján is hatást kelthetnek. Ez a törekvés különösen fűtötte például Vörösmarty Mihályt is, akinek azonban csak a magyar dráma korszerűen költői nyelvezetét sikerült kialakítani.

A magyar drámai költészet, ha nem is volt Shakespeareje, régóta virágzott. A hitvitázó drámákat41) az iskolai drámák42> követték. Drámával kezdődött az újkori magyar irodalom is, amelyet Bessenyei György Ágis tragédiájá - nak megjelenésétől, 1722-től szoktak számítani.43* Kisfaludy Károly (1788-1830) már az előző korszakban megveti a különleges magyar drámai költészet alapjait,44’ Katona József pedig 1815 derekára befejezte halhatatlan remekművét a Bánk bán’ -t, ezt a minden tekintetben legkitűnőbb magyar tragédiát.40* Bolyai Farkas (1775-1856) 1817-ben

Nagyszebenben Öt szomorú játék ot ad ki és a regényesség korszakának vége felé megírja II. Mohammed című drámáját is.46* Fáy András (1786-1864) regényein és elbeszélésein kívül drámákat is írt, amelyek már színre is ke-j rültek. A régi pénzek című vígjátéka 1824-ben, A két Báthori című történelmi drámája 1827-ben, A mátrai va dásZat’’ és “A külföldiek című társadalmi vígjátéka pedig később jelent meg.

1825 körül már több színtársulat járta az országot. 1850 óta az országgyűlést is foglalkoztatta a színjátszás kérdése. 1835 szeptember 28-án Földváry Gábor megtette az első kapavágást azon a telken, amelyet GrasSalkovich herceg adományozott a pesti színház felépítéséhez. Az épület 1857 augusztus 22-én nyílt meg a magyar színjáték előtt. A színház első igazgatója (1839-ig) Bajza József lett. 1840- ben az országgyűlés országosította a Pesti Magyar Színházat, amely mint nemzeti színház, eleinte bizottmány vezetése, majd 1843-tól 1844-ig Bartay Endre, 1844-től 1847-ig Ráday Gedeon gróf, 1847-től 1848-ig pedig megint Bajza József igazgatása alá került.47*

A Nemzeti Színház állandó műsoráról való gondoskodás nemcsak alakító-művészeti, hanem drámaköltészeti kérdéseket is felvetett. Az utóbbiak — Bajza József révén r-* Vörösmarty Mihályt is élénken foglalkoztatták. Vörösmarty drámai költészetét, CzucZor Gergely és Bajza József színházi bírálatait korábban ismertettük; itt csupán arra a kérdésre kell választ keresnünk, hogy a regényesség (nemzeti romanticizmus) korszakában akadtak-e, akiket a magyar drámai költészet kimagasló művelőinek, igazi értékeinek tekinthetünk. Feleletként Teleki László gróf, Czakó Zsigmond és Szigligeti Ede nevét kell megemlítenünk:

CZAKÓ ZSIGMOND

1820 június 20-án született Désen. A nagyenyedi kollégiumba járt, tanulmányait azonban befejezni nem tudta, ; mert apja időközben tönkrement. 1840-ben vándorszínész- | nek csapott fel. Sokat nélkülözött. 1842-ben a Nemzeti Színház énekkarában alkalmazták. “Kalmár és tengerész' címmel 4 felvonásos középfajú drámát írt, amelyet 1844- ben elő is adtak, a későbbiekben pedig negyvenszer felútí- J tottak. Hasonló sikert ért el a következő évben Végrende lel” című 5 felvonásos társadalmi színművével is. Egyszerre a legjobb drámaírók sorába emelkedett. Leona című 4 felvonásos tragédiája és Könnyelműek című dara bja I kicsit kedvezőtlenebb fogadtatásban részesült, ami a csalódásai következtében korábban embergyűlölővé vált érzékeny szerzőt elkedvetlenítette. “János lovag címmel megírt történeti színművében barátai több hibát fedeztek fel. Amikor erről tudomást szerzett, elkeseredeésében még az előadás előtt öngyilkos lett. 1847 december 14-én főbelőtte magát.

Mint drámaíró, a francia romantikusok irányát követte. Költői ihletettséggel és színpadi hatásossággal alkotott. Nyelvezetét a “Kalmár és tengerész második felvonásából vett idézetben figyelhetjük meg:

“Endre: Mi ez a tenger sima arcához képest, midőn testvére, a látkör, tükrére borulva gyöngéd szellőkön repíti felénk a remény biztató színében bonunk kedves felbőit? Mi ez egy nap alkonyához, mely ágyát, a végbetetlen vizeket bíborral elöntve a megaranyozott babokon küldi hozzánk búcsúját, gyászlepellel vonja be az eget s csillagok fáklyáinál elhal? — Mi ez egy tengeri vészhez, melyben az elemek küzdésének fájdalma orkánok nyelvén jajong, midőn a dörgés villámszárnyakon hirdeti az egek harcát; míg végre ég és föld dühe, az egymás elleni csatában kifáradva, medreikbe visszakorbácsolják a fellázadt hullámokat s pihenni űzik a borús felhőket, e nagyszerű jelenetnek rémeit, melyeknek sötét kárpitján a boldogságos Szentatya képével átmosolygó hold szelíd arca álomba sülylyeszti a felingerült természetet. A kiderült egyetem egy kivilágított egyház lesz az éj csillogó lámpáitól — melynek ünnepélyes csendében a lélek felsőbb ihle szárnyain emelkedik hála érzetével a Mindenhatóhoz.

Margit (e beszédbe olvadva): Istenem, mi dicső jelenet lehet az!

Endre: S e jelenetek közepeit egy délceg hajó árbocán állva vész és vihar felett — hányatni hullámoktól felhőkig, onnan a főid; tátongó gyomráig süllyedni, hol hajszálon függ minden pillanalja az életnek; e perc az, melyben Istent nem ismerő ajkon is Mindenható név rebeg, melyben a kétségbeeső gyermeki ragaszkodással találja meg az Ürnak megtartó jobbját.”

SZIGLIGETI EDE

1814 március 8-án született Váradolasziban. Eredeti neve Szathmáry József volt. Már ifjúkorában színészkedésről álmodozott, verseket és színdarabokat írogatott. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után két éven át mérnök mellett dolgozott (tulajdonképpen orvos szeretett volna lenni, szülei meg papnak szánták), aztán 1834-ben Pestre ment, hogy a mérnökséghez szükséges elméleti képesítést is megszerezze. Augusztus 15-én apja ellenére színész lett. Apja megtiltotta neki, hogy eredeti nevén szerepeljen, ezért Döb rentei Gábor ötlete alapján a Szigligieti nevet vette fel. “Megjátszott cselek címmel tragédiát írt, amelyet elő is adtak. Bajza József, Fáy András és Vörösmarty Mihály biztatására folytatta a drámaírást és munkáját hamarosan siker koronázta. 1840-ben “Rózsa című vígjátékával a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán díjat nyert, a színpadon pedig — ahol a vígjáték főszerepet Laborfalvy Róza alakította — sok sikert aratott. Az Akadémia még ugyanabban az évben, a Kisfaludy-Társaság 1845-ben tagjává választotta. Az Akadémia drámai jutalomdíját 16 ízben, a Nem-