Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-04-24 / 17. szám

4. OLDAL.

AZ ÚJSÁG

1975. ÁPRILIS 24'.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM

1825-től 1925-ig

i— Folytatás —>

VÖRÖSMARTY LÍRIKUS KORTÁRSAI

A TÖBBIEK

Vörösmarty Mihály kortársai közül ( zuczor Gergely, Bajza József, óaray János es Fötvös József báró csak a négy legismertebb lírikus költő. Sokan voltak meg. akik velük egy időben gazdagították es fejlesztették lírai költészetiünk egyre változatosabbá bővülő világát. Közülük néhányat feltétlenül meg kell említenünk.

y Erdélyi János (1814-1 Sói), aki népköltészeti gyűjteményeivel3^ tette valóban Halhatatlanná nevét, 1844-ben Riidán Költemények cimmel kiadott eredeti alkotásainak bifeonysága szerint jeles lírikus volt- Versei még talán Bajza Jóit,séf ízléséhez igazodnak, de népdalai már Petőfi Sándor iránya felé Hajlanak. Az utóbbiak közül példaként az alábbi kettőt idézhetjük:

í JUHÁSZ A HEGYOLDALON

,Juhász a Hegyoldalon. A juhász faluzni megy,

.Összevissza nyája; Lóg a nvaj utana.

■*-' 1 zog mozoti a szívg. Haragszik a számadó.

• Szól a furulyája. Sok a falu lánya.

Hej. élet. juhászélel. Hej. élet. juhászélel.

Ez ám a gyöngyéle!! Ez. ám a gyöngvélel!

‘-Juhász legény Hort iszik. luhász legény szomorú.

CA számadó várja; Nincs a nyáj előtte,

' I )e a csapiáros neki Az esztendőt Demeter

Kedves egy komája. Előtt kitöltötte.

Hej. élet. juhászélet. Hej. élet. juhászélel.

Ez ám a gvöngyélel! Ez ám a gyöngyélet!

Mi gondod a juhászra?

A pap sem jó mindig.

A számadó irigyli,

Hogy lánvoz s bort iszik.

Hej. élet. mégis élet.

Ez a juhászélet!

1839

PIROS A TE KENDŐD

Piros a le kendőd, lobog is.

Fényes a te szemed, ragyog is.

Eszem a szép szemed, be bogár.

De a szíved, kislány, csapodár.

Gondolnád azt. mit én. angyalom.

Szeress belém, én azt gondolom.

Szeress belém, kedves, ha lehet!

Nem kívánok aztán egyebet.

Helmeczy Mihály (1792-1852) a nyelvújítás túlzó hi veként előbb Kazinczy Ferenc, később Kisfaludy Károb köréhez tartozott, a Jelenkor szerkesztője volt. Sokat vi tatkozott az irodalmi hármassal is. Különös nyelvezetéi "Harc-szózat című hazafias lírai költeményében figyelhet

. .. | 37)

|uk meg.

HARC-SZÓZAT

Szittya vitézek, a harc zivatarja ne retlegtesse szíveteket.

A magyarok Hatalmas Istene hadakozik ügyetekért, ő vezérel benneteket.

Párducos ősei — s hőseitek tüze lobbantgnssa lelketeket.

Honnotokért. arany szabadságtokért

ne kíméljétek ontani hazafi véreteket.

Majd ezer vitézborostyán koszorúzza fejeteket,

Fényörökül ércbe vési

Hunnia nagy neveteket,

Száz maradék, száz ivadék Hirdelendi Halhatatlan tetteteket.

Rajta tehát fokos és buzogánnyal övedzzétek fel markotokat!

Rivad a tárogató, harsog a trombitaszó.

pödörjétek meg torzonborz bajszotokat!

S Hogy ravasz ellenitek cseleit

tönkre zúzza bajnok karotok,

S a csata vérmezein versenves ezrein diadalmai küzdjön merész táborotok;

( Mennydörögve, dübörögve

q:rontson-bontson ezredetek,

,„I, Ezer sebet, ezer Halált

osszon villám-fegyveretek,

(é; Durrogatva. csattogatva

Seregeit kaszabolja seregetek!

r Kis János (1770-1846) irodalmi működése az előzi korszakhoz tartozik. 1790-ben a soproni líceumban ő szer vözte meg az első ifjúsági önképzőkört. Később Kazincz követője lett, majd Berzsenyi Dánielt fedezte fel. Eredet költeménye kevés volt, Kazinczy azokat is már 1815-bei kiadta. Ezeknek második bővített kiadásáról azonban a Kis faludy-Társaság 1843/48-ban gondoskodott. A Nyál holdvilágos éjszaka című 1825-ből való. Érdemes idézni

Csendes éjszakán járkálok.

S Hány varázslatot találok!

Gyenge szelek.

Falevelek

Hold beszélgetést susognak,

I ávol patakok zuhognak.

i Árnyók árnyat ölelgetnek,

Mint akik híven szeretnek;

Hegyek, völgyek.

Fenyők, tölgyek.

Merre hold sugári Hatnak.

Csuda képeket mutatnak.

Mik laknak itt. halmok, térek?

Gnómok. Sylphek. vagy tündérek?

Mint bujkálnak,

Hogyan válnak

Széppé, semmivé kényekre!

Mint építhetnék ezekre?

De fenn az ég üregében.

Csillagok dicső fényében.

VáltozI latlan,

Van falunkban elég korhely s Henyélő.

Istentelen, vérontástól nem félő.

Ezt hadd vigyék, ezt senki sem siratja,

A jó lelket úgy is csak háborgatja.

Sírva, ríva így kértem a vármegyét.

Mind hiába, nem láthattam sikerét.

Azt adták ki; törvény tiltja, nem szabad.

Az én babám katonának benn marad.

Benn is maradt, felöltözött Huszárnak,

Olyan szép vo lt. illett vón kapitánynak.

Jaj. de mit ér neki a szép ruhája.

Ha érette itthon hervad rózsája.

Szegény huszár tegnap indult Prágába.

Utoljára szorított a karjába.

laj. Istenem. Hova legyek, búsulok.

Sosem látlak, kincsem, rózsám, meghalok.

B1RKÁSDAL

Körösparti puszta közepén Az Alföldön birkás vagyok én.

Selyemszőrű birkát őrizek.

Barna babám szemébe nézek.

Szeret engem tisztség, uraság;

Az én dolgom csupa boldogság.

Van jó bérem, van becsületem.

Ha több kell. , még t öbh is van nekem.

I arisznvámba volt még mit tenni,

Túrót, sajtot, szalonnát enni.

Mi kor kellett. mindig tudhattam. /

Kulacsomból rá bort ihattam.

I ör üriibőr bundám takaros.

Húsz forintos szűröm sallangos.

Be van kötve mindenik újjá.

Dió csörög rózsámnak abba.

Inget, gatyái, gyolcsot viselek.

Apró gombos pruszlil kedvelek.

Széles karimájú kalpom .

Ha süt a nap. szemembe csapom.

Ha megírnom a sok ácsorgást.

Összecsavarítom a falkát.

Van hat kutyám, mellette Hagyom.

Hat tehénért oda nem adom.

Magam pedig egy sort Heverek.

Vagy a Dübögő -be bémegyek,

Iszom csinnyán. bort, vagy pálinkát Megölelem csapiár Juliskát.

Ha cigány van. rá is húzatom,

Barna babám jól meglorgatom. —

S ki háborgat, bárha tréfábul.

Kiteszem szűrét a csárdábul.

Szemere Miklós (1804-1881) indulatos természetű, ellenzéki politikus mivolta 1 költeményeiből is megnyilatkozik. Legjellemzőbb sajátsága a Humor és a gúny. Az Uram bátyám panaszá -ban a nyelvújítás ellenzőit, “A lukai pap -ban a király-tisztelet Hirdetőit ostorozza. Az előbbit így kezdi:

Ó bohó.

Szómetsző és koholó!

Farkát metszi ősszavának.

Mint ebének és lovának,

S szót tol a magyar hazára I isztes aggkor csodájára.

Mely még büszke őscopfjára.

Ö Hohó.

Az utóbbit meg ezekkel a sorokkal fejezi be:

“Áldd meg a magyar királyt!

Ne nézd. Uram. Hogy' ő német!

(5. ne nézd azt. kérünk Téged.

Mert őt is Te alkotód .

Különösképpen maró gúnnyal ostorozza az elmaradt Hazai állapotokat Nagy sár című szatírájában, amelyben a fecskepárt ilyen szavakkal Hívja vissza:

Jer. siess Hazámba már.

Fecskepái!

Jer. sárfészkedet ragaszd:

E hon a fecskék hazája;

Nincsen ennyi pocsolyája A világnak, tudom azt.

Jöszte már.

Fecskepór!

Nincs seholsem ennyi sár!

Dalai könnyedek és ked vesek. A sok közül csak egyet idézünk:

BÖLCSŐDAL

Szunnyadj. pici rózsabimbó.

Szunnyadj, szunnyadj még!

Éjfél van még körülötted.

Homályos az ég.

Burkában szűz kebeled nek Még gyermekálmok pihennek;

Szunnyadj, pici rózsabimhó.

Szunnyadj, szunnyadj még!

Szunn yadj, pici rózsabimhó!

Álmaidnál őrt

Én állok virrasztva Híven,

Én, anyád, — föld.

Piros Hajnalban szültelek,

Hajnalcsöppel neveltelek.

Szunnyadj, szunnyadj! Álmaidnál Hű anyTád áll őrt.

Szunnyadj, pici rózsabimbó.

Szunnyadj édesen!

Mely felnyissa kehied, nincs még A tündér jelen.

Gyönyörű jövő tanyája.

Aranypillangó mátkája.

Szunnyadj, pici rózsabimhó.

Szunnyadj édesen!

Érdemes idézni meg két epigrammáját is,

TEREMTÉS

'Megfáradtam — szólt Isten Hatodéjre, — ki fogja Műnk am folytatni? Szóljatok, égi lakók!

Mély csend! S im, a zúgó tengerből egy pici féreg Ajka imígy felel: Én folytatom és te nyugodj!

Testté lön az ige: szigetekkel rakva a tenger.

Földre más földet alkot a gyönge korall.

A HÁZAS HEXAMETER

Unta rideg nőtlen létét a hexameter s Hű Társul választó a deli pentametert;

Mint megbánta! Mihelyt ajakát fölnyitni merészli. Visszaperel zengő Házi dorombja nyomon.

Szemere Pál (1785-1861) Kazinczy Ferenc követője,

Kölcsey Ferenc munkatársa a Felelet a Mondolatra” megírásában és az Élet és Literature”, valamint a Muzarion szerkesztésében. Költői jelentőségét már életében elvesztette, pedig akadnak szép versei is. Ezek közé tartozik például az

ÉJJELI DAL

Jöszte ablakodhoz, kedves! Bár a csillagok süllyednek

M inden szunnyad már. S a Hold elmerül,

A kísértet és szerelmes De Hol lángja két szemednek.

Ide s tova jár. Olt szebb fény derül.

Itt vár rád szerelmed Hive, Jer hát ablakodhoz, kedves!

ler ölébe, jer! Minden szunnyad már;

Híve s éj van; ah. de szíve A kísértet és szerelmes

Láng s csak érted ver. Ide s tova jár.

Szentiványi Mihály (1815-1842) fiatal on elHúnyt erdélyi politikus és tehetséges költő. Kemény Zsigmond báró és Kriza János barátja volt. n> Sok szép dalt írt- Ezek közé tartozik például

A NAPSZÁMOS

Én vagyok egy árva gyerek. Ej. de mire a sok vagyon?

Napszám után éldegélek. tip kezem, ép lábam vagyon,

Kézimunka a jószágom. S aki nem fél a munkától

Kél tenyerem a jobbágyom. Napnyugotig támadattól,

S-széles e föld a Honyom. Meg tud élni mindenhol!

Nincsen marhám, sem cselédem. Arany nem olt szomjat, ehet. Rozskenyér az eledelem. A gazdag még koldus lehet:

Napsütött viz az italom. De szárazon és tengeren

Kopasz föld a derekalom. Bizonyos az én kenyerem.

S a szállásom zöld halom. Eltart a két tenyerem:

ló emberim elhagyónak. Szeress engem, szép rózsaszál!

Boldogabbhoz fordulónak: De Hiven. ne ingadozzál:

Benned bíztam, édes babám; Mert szívem csak Hívet szerét, le is csak félvállról nézsz rám; S Ha gazdag kell — Isten veled! Gazdagabbra vágyói ám! Majd megismersz engemet!

Szentmiklóssy Alajos (1793-1849) epigrammákat írt s azok védelmében Bajza Józseffel vitatkozott. Sok epigrammája közül csak példaként idézünk néhányat.

HIBA HELYREHOZÁSA

Botlani emberi sors. Vétkeztél képzeletedben?

Tedd jóvá tettel .s jő feledékbe hibád.

AZ ÖRÖM

Csak méhként ízleld mézét e gyenge virágnak.

Mert Ha mohó vággyal rójarohansz. elölöd.

A SZERÉNY

Hódol az érdemnek s nem tudja, nem érzi magáét;

Mást Ha dicsérnek, örül, már Ha dicséri, pirul.

A SORSON NYERHETŐ DIADALOM

A sorssal küzd. Harcol egész éltében az ember,

S megnyugvással győz rajta, ha tűrni tanult.

A SZÉP ÉS IGAZ

Gyenge szemünk az igaz napfényét győzni, ha a szép Hajnali súgárin nem gyakoroltuk elébb.

RENDELTETÉSÜNK ELVETÉSE

A boldogságért születünk s nélküle halunk meg:

Mért van ez? Árnyékát űzve, előle futunk.

A KÉPMUTATÓ

Sír, Ha zokogsz; ha örülsz, örvend; de gyakorta mosolyogván Szíve zokog s Ha szemét könny lepi. szíve nevet.

Székács József (1809-1876) sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Szerb dalokat és Hősi énekeket fordított. Vallásos énekei, epigrammái és népies költeményei tették lírikussá. Lelkiségét, Hitét talán "Esti imádság”-a. tükrözi vissza leginkább.

Folytatjuk —

A SAJTÓALAPRA ADAKOZTAK

Dr. Gáspár Bálint, Akron, OH. $8.00

Lévay András, Lincoln Park, Mi. $3-00

Hálásan köszönjük a megértő támogatást.- SZERKESZTŐI ÜZENET -"X.Y. ÉS TÖBBEK" jel zéssel gépelt, de alá nem írt levelet kaptam. Nem szokásom névtelen levélre válaszolni, de most megteszem, mert az illető nem ismeretlen előttem. Egy diák-eset szerint érettségi találkozón nem ismerte fel az idős tanár az egyik volt tanítványát. Az illető fitogtatni akarta a latin tudományát, ezt mondotta: Hiába, tanár úr, tempóra mutantur, et nos mutamur in illibus” —< Erre a volt latin tanár boldogan homlokára üt és felkiált: "Maga az, Kropacsek, hát még most sem tanulta meg 50 év után, bogy nem illibus, hanem illis ’. így ismertem rá a magam Kropacsekére, aki változatlanul megőrizte helyesírási hibáit, ami annyira jellemzője volt. Még most is két el-Iel írja a kiváló -t és a rejtvényt ly-nal. A gyűlölködése is nagyon jellemző Kropacsekre.

Azt kifogásolja a levélíró, hogy sokallja az Irodalomtörténet közlését a lapunkban. Azok számára szól a válaszom. akik így éreznek.

A közölt versek klasszikusok, amelyeket illik megismerni, vagy felújítani. A közlés után könyv-alakban jelentetjük meg a már megjelent első kötet után- így leközölve az előállítási költséget tudjuk tetemesen csökkenteni és ezáltal egyáltalán megjelentetni. Magyarországon nem magyar szellemben jelennek meg a történelmi könyvek — ezért van szükség emigrációs kiadásra. Ha lenne mecénás ehhez, akkor könnyebb lenne a helyzetem, de eddig még nem jelentkezett ilyen. A másik ok. amiért közöljük: az emigrációs iskolák ennek segítségével tanítják a magyar irodalmaL Clevel andon kívül, Bostonban, Londonban és Sydneyben van erről tudomásunk.

A levélíró Kropacseknek azért tűnik fel unalmasnak, mert túl magas neki. Olvasóinktól türelmet kérünk, de magyar érdek ennek a közlése, és egyáltalában nem, szenvelünk kézirat hiányában.

A levélíró csupán azért nem fenyegetőzött a lap lemondásával, mert lapunkat tiszteletpéldányként kapta és ovábbra is küldöm neki,

A Szerkesztő

Határtalan

Hűség ragyog — nem vak kényen.Hanem örök szép ösvényen. /

Alatt képek jőnek s mennek; benn nyomós heb van mindennek:

Égi fények!

Szép remények vagytok Vagytok ti kétes szívemnek S útmutatók életemnek.

M ásik figyelemre méltó tanító költeménye

A MÉH ÉS A GALAMB

Egy méh. midőn méznek virágot keresett.

Reptébe véletlen egy patakba esett.

A galamb egy ágról reá lát kínjára S egy falevelei vei a vízbe számára.

A méh felmász erre s ily segítségével A partra vergődik ritka szerencsével.

Ugyanezen galamb egy kis idő múlva Azon fán múlatott vígan turbékolva.

Egy vadász, már nekiszegezte puskáját.

Jő a méh. megcsípi a leső orcáját:

Ez orcájához kap, félre sül fegyvere,

A galamb elrepül. A jólét jót nyere.

A nyomorultakat Veszni ne hagyjátok:

A mással közi öt t jó visszaszáll reálok.

Ma te vagy a .szegény gyámola s bástyája.

Holnap, úgy fordulhat, le szorulsz reája.

Kriza János (1811-1875) erdélyi unitárius pap volt. ^egfőbb érdeme a székely népköltési termékek összegyűlése/'1 Mini költő, kedves egyszerűségükkel szívhez szóló lalokat irt, amelyek közül sok a nép ajkára került. Ilyen jéldául

AZ ÉN VÁGYAM

Nagyravágyó nem vagyok. I erem otl még sok virág.

Kis leányért olvadok. De nincs közte lenvirág;

“Egy kunyhó s luí szerelem Erzsi szeme lenvirág.

Mindaz, amit kér szívem. Szelíd égő kék virág.

A kis leány kertjébe Istenadta kék szeme.

Rózsát szed a keblibe.Annak vagyok betege:

Nem tudja a kis szedő. De a kis eperke száj

Maga legszebb rózsatő. Meggyógyít, ha szívem fáj.

Katonadalait különös mélabú jellemzi, amely családias érzelmekkel vegyül. Világosan mutatja ezt az

ERDŐV1DÉK AZ ÉN HAZÁM

Erdővidék az én Hazám. Nyílj mélyebben, le barázda.

Katonának szült az anvám. Patakként foly könnvem árja.

Zöld erdő zúgásán. Apámat háború.

Vadgalamb szólásán Anyámat sok bond, bú

Nevelt fel jó apám. Szegényt elragadta.

Milyent zekés gyermek lettem Holnap indul a legénység S a kabalát megölhettem. Komondóba. semmi mentség.

Mentem a szántóba Zöld erdő zúgását.

S apám Háborúba Vadgalamb szólását

A franciák ellen. Majd meghallom esmég.

Kunos Endre (1811-1864) Hírlapírót az Athenaeum köbének tehetséges lírikusai közé szokták sorolni- Szerelmi lírájának ihletője Horváth Nina volt. Hazafias lírájának egyik legszebb, mondanivalójával s érzelmével mindenkor időszerű terméke a

KITÁROM RESZKETŐ KAROM ...

Kitárom reszkető karom Fogadjad esküvésemet.

Ölelni földedet. Midőn kibujdosom.

Melyre záporként hullatom Hogy szende, nvájas képedet

Fiúi könnyemet. Szívemben hordozom

Szülőtfidben csalatkozám. A amíg koporsóm eltakar.

Te hű s igaz valál. Hazám! Leszek külhonban is magyar.

S Hogy álmom édesebb legyen.

Hazám határúul —Maroknyi port viszek velem Síromba zálogul, így bármi távol ég alatt Főied nyerem nyugalmamat!

Pap Endre (1817-1851) jeles hírlapíró és kiváló költő volt. Kölcsey Ferenc mellett végzett joggyakorlatot. A költészetben is az ő irányát követte.- Szónokias balladákat és érzelmes dalokat írt. Egyik legszebb költeménye

EGA’ FIATAL LEÁNYNAK

Nem mondom, hogy né álmodjál. Nem kérem, hogy ne csalódjál. Tudom, hogy az nem rajtad áll — Csalódnod kell. ha álmodéi. Dalt a fülmiiének, Mindazok, kik élnek.

Lombot a tavasznak. Meg akik meghaltak.

Ifjúságnak álmot A kereszt alatt is.

Az istenek adnak. Mindnyájan csalódtak.

Hogy ne ébredj, nem kívánom. Nem kívánom, mi nem lehet. Bármely édes volt az álom. Álmodol olyat eleget:

A nap is elszunnyad. Szép szemed, drága szem.

De virrad reggele: Kedves isteneknek;

A leány álmának De a világrendből

Lejár az ideje. Azért ki nem vesznek.

Szeress, álmodj, ebre dj is fel.

Csalódj is. mert csalódni kell.

Én csak azt kívánom:

Hosszú legyen álmod.

Ébredésed késő S kicsiny csalódásod.

Szakái Lajos (1816 I$75) 1838 után Hírlapokban megjelent költeményeit 184 3-ban Budán Czimbalom címmel külön kötetben is kiadta. Dalai általános tetszést arattak, sokat a nép is átvett közülük. Ilyen a

MEGKÖVETEM A FENS NEMES VÁRMEGYÉT

Megkövetem a tens nemes vármegyét.

Hallgassa meg egy szegény lány kérését.

Szegény vagyok, azon kezdem panaszom.

Nincsen anyám, nincs rokonom, támaszom.

Egy jó legényt szerettem, az mindenem.

Gyámolomul őt rendelte Istenem!

Ez a legény sorsot húzott, feketét.

Nagy levélre fel is írták a nevét.

Az én babám nem katonának való Gyenge legény, megrugja a szilaj ló.

Itthon pedig eldolgozik lassanként.

Engem elvesz, éldegélünk naponként.

Szépen kérem, nagyságos tens uraim!

Hallgassák meg igazságos okaim.

A babámnál sose láttak jobb fiút.