Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-04-17 / 16. szám

VOLUME 55. i:\TOI.YAM - NO. 16. SZÁM. 1975. ÁPRIL IS 17. A KÍNAI nemzeti egység és mű­veltség HARCOSA - A Taiwan (Formosa) szigetére szorult nem­zeti Kinn elnöke, Chiang Kai-shek április 5-én, 87 éves korában elhunyt. SzívszélhűJés érte. A második világ­háború négy nagyhatalmának vezetői közül ő voll az utol­só. Roosevelt Lranklin Delano (1882-1945) amerikai elnök távozott az élők sorából először, éppen 50 évvel ez­előtt, 1945 április 12-én. Stalin (1879-1955), a Szovjetunió hírhedi diktátora, 8 évvel később, 1955 március 5-én kö­vette Roosevellet. Churchill Winston Leonard Spencer (1874-1965) volt angol miniszterelnök 10 évvel ezelőtt, 1965 január 25-án halt meg. (hiang K ai-sliek utóda az elnöki szé kben Yen K. C. elnökhelyettes lett, az államügyek vezetése azonban — ál­talános vélemény szerint -— továbbra is az elhunyt fiának, a 65 éves ( hiang Ching-kuo miniszterelnöknek kezében marad, aki az utóbbi három éven át gyengélkedő apja he­lyett vezette az országot. Chiang Kai-shek 1888-ban született Ningpo közelé­ben. I anuhnányail a japán katonai lisztképző főiskolán, lokioban végezte. Országos szerephez akkor jutott, amikor az 1921-ben kínai elnökké vá Iasztott Sun Yat-sen 1924-ben szovjetorosz tanácsadók segítségével a k antonban székek) kuomintang -ol újjászervezte és Chiang Kai-shek vezeté­sével a kínai nemzeti haderő kiépítéséi megkezdte. 1925 után, amikor a kínai nemzeti kormányzat főtanácsadója a szovjetorosz ßorodin Mid iád tábornok lett, akinek tevé­kenysége Chang I so-lin és több más északi vezető részéről keserű kommunislaellenes magatartást váltott ki, Chiang Kai-shek lőparancsnoki szerepe 1926-tól 1950 -ig a nankingi nemzeti kuomintang kormányzatának kifejlődéséhez ve­zetett. Peiping (Peking)-és I ientsin elfoglalása után a Nem­zeti Párt központi végrehajtó bizottsága 1928 október 9-én Chiang Kai-sheket választotta meg a nemzeti (nankingi) kuomintang kínai kormányának elnökéül, ('hiang Kai-shek erről a tisztségéről • 1951 -ben lemondott, hogy a cantoni és nankingi kuomintang kil »ékülése és egyesülése megtörtén­hessék. ( hiang Kai-shek ugyanis 1927 óta a kínai kommu­nisták erős ellenzéki tevékenysége»el ■ találta magát szem­ben. 1952-ben a nép politikai tanácsának elnökévé és a Kuomintang főigazgatójává választották. Ugyanekkor az egész kínai szárazföldi, légi és tengeri haderő főparancsnoka lett. 1959-beri őt nevezték ki miniszterelnökké. 1942-ben pedig a szövetséges haderők kínai főparancsnokéivá. 1945 szeptemberében Kína elnökévé választól Iák. de a miniszter­elnökségről csak 1945 májusában mondott le. Ettől kezdve a nemzeti kínaiak küzdelmét vezette a kommunista kínaiak ellen. A Mao I se-tung vezetésével harcoló kommunista csapatok csa k 1949-1 >en szorították ki a szárazföldi Kína területéről, amelyről azonban sohasem mondott le. Végren­deletében is azt kötötte honfitársai leik éré, hogy a nemzeti eszme, a demokrácia és a szociális jólét szolgálatában állít­sák vissza Kína egységét és hagyományos nemzeti művelt­ségét. TAIWAN SORSA - f'"«"3 Kai-shek végrende­leteken dr. Sun Yat -sen és Jézus Krisztus tanítványának vallotta magát. Sunnal Ja­pánban találkozott, amikor a forradalom atyja I long Kong és Honolulu missziós iskoláiban befejezett tanulmá­nyait követően az Egyesült Államok, Európa és Japán terü­letén a kínai Manchu-ufalkodócsalád ellen és a köztársa­sági gondolat megvalósítása érdekében gyűjtött erkölcsi és anyagi támogatást. I öle vette át a nemzeti gondolat, a demokrácia és a népjólét szolgálatának hármas irányelvét is, amelyet egész életén át követelt. Kereszténnyé az 1898-ban Shanghaiban született Meir ling Soong hatására lett, akivel 1927-ben kötött házasságot. Chiang Kai s bek né Amerikában végezte tanulmányait; methodista keresztény volt. 1951-ben Chiang Kai-shek az ő kedvéért kereszlelkedelt meg és lett methodistává. Tai­wanban Sun Yat-sen irányelveinek keresztény és nemzeti alapon történt alkalmazásával és az Amerikai Egyesült Ál­lamok erkölcsi és anyagi támogatásával szervezte meg a Taiwan (Formosa) szigetén élő 16 millió kínai mintaszerű államát, amely a koreai háború idején forgott először ve­szélyben. ( hiang Kai-shek nemzeti kormányzatát akkor Amerika hetedik hajóhada védelmezte meg, azután pedig Amerika árasztotta el a szigetállamol fegyverekkel és gaz­dasági segélyekkel, amelyeknek célszerű felhasználása Tai­­want katonai és gazdasági erődítménnyé tette. Újabb ve­szély csak akkor fenyegette, amikor 1972-ben Nixon volt elnök pekingi látogatását követően a szárazföldi Kína elis­merése és I aiwannak az Egyesült Nemzetek Szervezetéből történt kizárása bekövetkezett. Köztudomású, hogy az ame­rikai-kínai viszony további alakulásának egyetlen akadálya az volt, hogy Amerika változatlanul támogatta Taiwan nemzeti önállóságát, Kína viszont annak leiszámolását kö­vetelte. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem. hogy még 1924-ben a wampoai katonai akadémián Chiang Kai-shekkel együtt működött Chou En-Iai jelenlegi kínai miniszterelnök is, aki akkor a politikai kiképzés irányítója volt. Chiang Kai-shek halálával régi személyi ellentétek szűntek meg. Ryan L. William, az “Associated Press tudósítója máris azt írja, hogy “Taiwan talán laza kapcso­latba kerülhet az anyaországgal úgy, hogy helyi önkor­mányzatát megtarthatja. Pekingnek fontos gazdasági segí­tőtársa lehet. Ez a megoldás nagy akadályt tudna elgördí­teni Amerika és Kína kapcsolatainak óljából. Ez a meg­oldás tagadhatatlanul közelebb vinne a kínai egység meg­valósításához, amelyet több mint 100 év óta eddig rövid időre csak ( hiang Kai-shek volt képes elérni, de az is két ségtelen, hogy a kommunizmusnak újabb elvi és gyakorlati sikert biztosítana Amerika hátrányára. KÜLPOLITIKAI ELLENTMONDÁSOK -Amerika hosszú időn keresztül arról volt nevezetes, hogy külpolitikai téren mindkét pártja lényegileg egvet értett. I'.z a helyzet az indokínai kudarc következtében megvál­tozott. Egyelőre csak az a kérdés, hogy ki kit okolhat ottani szövetségeseink háttérbe szorulása miatt. Lord elnök ismé­telten hajlamosnak mutatkozott arra, hogy a Kongresszust vádolja mulasztással, legyük hozzá, hogy nem alap nél­kül. Joggal hangoztatja, hogy a törvényhozók elfeledkeztek Amerika ígéretéről és áldozlairól, több mint 56.000 lia tali amerikai elei ének feláldozása és 150 billió $ elköltése után I nyitva hagyták az utat a kommunisták előtt a térség bir tok- I bavételére. Az indokínai események megismétlődésének elkérülé­­se céljából a Fehér Lláz határozottabb álláspontot sürget azokra a kényes területekre vonatkozóan, amelyeken Ame­rika szövetségeséit az indokínaihoz hasonló visszaszorítás j veszélye ienyegeti. liven terület a Közép-Kelet, Dél-Korea j és Nyugat-Európa (főként Portugálián keresztül). Lord | elnök álláspontja szerint akár tetszik, akár nem, Amerika a 1 világ vezető hatalma s ennek a szerepének megfelelően j kénytelen viselkedni. Ha e tekintetben kötelességét elméi-1 lasztja, légüres terek marat Inait, amelyeket az oroszok siet- I nek betölteni. A demokraták ezzel a szemlélettel korántsem értenek j egyet. Felfogásuk szerint Vietnam sohasem lényé,geile az L.gyesiilt Államok biztonságát, a leghelyesebb tehát az an­nak érdekében hozott anyagi és élet-áldozatok mielőbbi megszüntetése. I ovábbmenően a Kongresszus demokrata tagjai között sokan vannak olyanok, főleg a legújabban be­kerültek között, akiknek az a véleményük, hogy a második világháború vége óta a kommunizmus visszaszorítására irányuló egész politikai irányzatot meg kell változtatni, meri azzal óriási kockázat és rengeteg költség jár, ennek ellené­ben viszont csak igen kevés eredmény mutatkozik. A külpoliti kai ellen'mondások nem könnyen küszö­bölhetek ki. Érvényesülnek majd az 1976-os választásokon is. Csak természetes, hogy Kissinger Henry külügyminisz­ter améigy sem könnyű feladatát rear (kívüli módon meg nehezítik. Nemcsak külpolitikai kérdéseket kell megoldania, hanem a Fehér Ház és a Kongresszus külpolitikai ellent­mondásai között is éitat kell találnia. Ezt persze nemcsak mi látjuk, hanem a külföld is tudja. A baj csak az, hogy az események nem várják meg, amíg Amerika belügyei ren­deződnek s azoknak vetületűiként a külpolitikai ellentmon­dások is elsimulnak. I SZAUD-ARÁBIA UJ VEZETŐ! _ A Faisal király meggyilkolása után trónra került új királyt, • Khalid v olt trónörököst az ország uralkodó családja formálisan is elis- ] merte uralkodójának. Khalid király a miniszterelnöki tenni- I valókat saját magának tartotta fenn. A trónörökösi méltó- . ságra Falul herceg emelkedett, akit már Faisal király is gyakran bízott meg fontos állami ügyek intézésével s akiről az a hír járta hogy egyenesen Faisal örökébe lép. Khalid kiréily őt nevezte ki első miniszterelnökhelyettessé is. Diplo­­máciai körökben az a vélemény alakult ki, hogy az ország ' ügyeinek tulajdonképpeni vezetése az ő kezében lesz. Arról is beszélnek, hogy a betegeskedő Khalid király esetleges visszalépését követően rövidesen ő kerül a királyi trónra. Abdullah I icrceg továbbra is az ország 50.000 főnyi had­erejének főparancsnoka marad, de a minisztertanácsba is bekerül, mert az új király második miniszterelnökhelyettessé nevezte ki. Ezezl a kinevezéssel Abdullah herceg az ország legfőbb vezetése terén a harmadik helyre került. A negyedik helyet a király Nayef herceggel töltötte be, akit Lalid her­ceg utódukén, belügyminiszterré nevezett ki. SzaucLArábia új vezetői mind a négyen Ihn Saud király fiai, akik az ország és az uralkodócsalád megalapí­tójának 4 I fia közül Sand és Faisal után születési sorrend­ben következnek. Khalid király most 62 éves. Az ország ügyeinek inté­zésében sohasem játszott vezető szerepet. Bár ő volt a trón-) örökös, l'aisal király szinte következetesen mellőzte. Ennek ■ okaként betegségére szoktak hivatkozni. Májbajával állandó \ gyógykezelésben részesült, a közelmúltban, pedig a Cleve­land Clinic -en nyilt szívműtétet is végrehajtottak rajta. Bizalmasainak többször kijelentette, hogy nem óhajt király lenni. Kedvelt időtöltése a teveverseny és s sólyomvadá­szat volt. Falul trónörökös, amint Laisal király belügyminisztere, annál inkább élénk tevékenységet fejtett ki az ország ügyei­nek intézésében. Mint második miniszterelnökhelyettest, Faisal király jobbkezének tekintették. Nyugati műveltség­gel rendelkező, értelmes, törekvő, keményen dolgozó, kö­vetkezetes egyéniség. Laisal királyhoz hasonlóan erősen kommunistaellenes érzelmű, az Egyesült Államok irányú­ban barátságos. A zsidókat nem gyűlöli olyan fanatikusan, mint Faisal király gyűlölte, az olajkérdésben azonban min­den jel szerint osztja a volt király nézetét. Mindez azért lontos, mert ha Khalid király marad is a trónon, a döntő szó Falul trónörökösé lesz. A végső elhatározás persze a családi és egyben országos tanácstól függ, amelynek tagjai ,—i a törzsi sejkek, emírek és szultánok »— többnyire az or­szágalapító Abd Al-aziz Ihn Sand király fiai, Khalid Király és Falul trónörökös öccsei, vagy sógorai. MEGDÖBBENTŐ - Al,rilis 6 án Clévelandben végeláthatatlan gépkocsi­sorok vonultak fel, hogy a szabad világot figyelmeztessék: az orosz, megszállók a párizsi békeszerződés megdöbbentő megszegésével 50 év óta még mindig Magyarországon tar­tózkodnak. Akik látták a megdöbbentő felvonulást, később a tá­volbalátó képernyőjéről szemükbe néző vietnami asszony kétségbeesett tekintetével találkozhattak, aki sírástól el-el­­csukló hangon könyörgött Amerika segítségéért. És a sze­gény asszonnyal együtt megkapták ugyanott a megdöbbentő választ is: nincs segítség, mert már késő. 1956 novemberé­ben á magyar segélykérésre is ugyanez a felelet hangzott el. ugyanilyen cinikus hangon. Mások Bob Hope nyilatkozatán döbbenhettek meg. aki a ka liíoi niai Palm Springsben Lord elnökkel golfozott, utána pedig nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok évekkel ezelőtt be tudták volna fejezni a vietnami háborút, 500.000 életet tudtak volna megmenteni, ha úgy fejezhet­ték volna be a háborút, ahogy a katonák akarlak és tudták volna a politikusok beavatkozása nélkül. A legmegdöbbentőbb szavak azonban a dél-vietnami elnök, rhieu Van Nguyen ajkáról hangzottak el: Az ame­rikai népnek és az amerikai Kongresszusnak >—< szólt a nyi­latkozat — most már tennie kell valamit, ha el akarja ke­rülni a hitszegő megbélyegzést. Lhieu nyíltan megvédő It a Amerikát azzal, hogy a kommunistáknak megengedte min­den fegyverzet és emberi erő Dél-Vietnamba való szállítá­sát, mielőtt Saigon veszteségeinek pótlása óélküf három hét­tel ezelőtt a támadás megkezdődött, f Ugyanakkor nyíltan megvádolta a külföldi sajtót is, hogy kedvezőtlen tudósító saival rémületet keltett az elvesztett városokban. Az egyik nagy amerikai napilap szerkesztőségi meg­nyilatkozása lhieu vádjaival’, helyesebben találó meg­állapításaival szemben újabb megdöbbentő szavakkal véde­kezik. amelyek megint csak igazságot hangoztatnak: a nem­kommunista Dél-Vietnamot 1975 januárjában ítélték ha­lálra. amikor az ['.gyesült Államok aláírták a párizsi Lé­ké -t. amelyben kötelezték magukat, hogy csapataikat ki­vonják délről, míg az észak-vietnamiak ott hagyhatták egy­ségeiket. Senki sem tartotta be ígéretéi. Megdöbbentő sza­vak ezek. amelyek azonban sok igazságot takarnak, éppen ezért okkal és joggal keserűségét támasztanak. És ezt a keserűséget a vietnami árvák megmentése”, ünnepélyes fogadtatása, elnöki ölbevétele, sem enyhítheti. A TERMELÉS VISSZAESÉSÉNEK KÖ­VETKEZMÉNYEI - Az ipari termelésben bekö­vetkezett visszaesés (recessio) legszembetűnőbb következménye a közsegélyben részesülők számának megnövekedése. Valamivel több mint egy éven belül a közsegélyben részesülők száma az eltartott kiskorú gyermekekkel egütt közel II millióra emelkedett. Az élel­miszer jegyek kiutalását több mint 18 millió kérte. Számuk nyolc hónapon belül 5 millióval emelkedett. Az ezzel kap­csolatos költségvetési kiadások 4 billió $-hoz közelednek. Egyedül New A ork városában egy millió ember ré­szesül közsegélyben. Ez több, mint amennyi a hat — New 'i ork után következő — legnagyobb város kivételével az egész országban közsegélyt kap. A közsegélyezésre elő­irányzott 5 billió $ 1976-ban számos ország nemzeti ter­melésének teljes értékét felülmúlja. A segélyezésekre elő­irányzott összegkevésnek bizonyult Miami, San Diego, Minneapolis városában és több más helyen. A termelés visszaesésének legkézzelfoghatóbb komoly következménye, hogy egyre több középosztálybeli fehér fo­lyamodik közsegélyért. Számuk a munkanélküliek számának márciusban 8.7, később előreláthatólag 9%-ra emelkedésé­vel tovább növekszik. A feketéket a visszaesés még súlyo­sabban érinti. A tizenéves fekete munkanélküliek száma már elérte a 42%-ot. egy közelmúltban végzett kutatás eredménye viszont azt mutatja, hogy a feketék vezetése alatt álló kisüzemek termelése 20-szorosan nagyobb arány­ban esett vissza, mint a fehérek vezetésével működők. A gazdasági visszaesés a főiskolai tanulmányokra be­iratkozok szárnál is jelentősen csökkentette. A tanintézetek takarékossági szempontok alapján korlátozták az ösztöndí­jak folyósítását elsősorban a kisebbségi hallgatók irányá­ban. A beiratkozok száma a feketék részéről csökkent a legnagyobb mértékben. A gazdák a gépekért, a műtrágyáért, a vetőmagvakért és más szükségleteikért magasabb árakat kénytelenek fizetni. SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVE1 AND, OFIIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 10T7 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635 EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent MEGHALT MSGR. TANOS ÁRPÁD IMRE A Szent F.rzsébet egyházközség nyugalmazott plébá­nosa április 8-án rövid szenvedés után meghalt-Msgr. I aims Imre Árpád 1895. december 15-én szü­letett Budapesten, Magyarországon. A budapesti Szent Imre Kollégium helyettes igazgatója volt, amikor kivándo rolt Amerikába, áltól először Eriében, Pennsylvániában szolgálta, mint lelkipásztor, a magyar katolikusokat. Innen hívták meg 1927-ben -C levelandba. ahol Msgr. Böhm Ká­roly preiálus munkahelyét kellett átvennie. A Szent Erzsébet egvházközség plébánosa lett. Nyugdíjba vonulásáig vezette a Szent F.rzsébet egyházközség eletet. 19 l()-ben pápai pre­­látussá nevezte ki a Szén ta tv . Az Amerikai Magyar Ka­tolikus I .iga igazgató tanát sónak elnöke volt es részt vett a Liga munkásságában. 1971. januar elsejen ment nyug­díjba. Április 12-én temet: A a plébániatemplomból, mely­nek 45 évig volt plébános. ■ gv ’misét Most Rév. ( Iaren.ee Issenmann nyugalmazott t!e\elnndi megyespüspök vegezte 20 magyar és amerikai pap koncelebrálásával. Az angol es magyar nyelvű beszedet Msgr. Szabó János pápai proto­­notórius South Bend-i magyar plébános mondotta- A be­­szédét a következő gondolattal fejezte be: F.gy hosszú élet)- ! . "o reijírr - U •i\es<ég'-l r,.||- — közületek sokaknak. Most viszonozzátok ezt imával. Közel félévszá­zadig volt lelkipásztor itt. szeretett benneteket imában, szentáldozatban. Kiszolgáltatta a szentségeket, látogatta a betegeket, vigasztalt. Krisztusnak keze, Iába, szája volt. O általa ismertétek meg Krisztust, adjatok érte hálát Istennek. Imáitokban kérjétek, nehogy miattatok legyen szigorú vele az Ítélő Isten! Ennek eredménye az lesz, hogy a mezőgazdaság tiszta jöve­delme 1975-ben — három év óta először — 20 billió $-nál alacsonyabbra esik vissza. VÉDEKEZÉS TORNÁDÓ ESETÉN - A'­szágos időjárási szolgálat (National Weather Service) módosította a tornádó esetére szóló védekezés szabályait: iskolák, kór­házak és nagyobb épületek számára. Ezek szerint tornádó veszélye esetén a folyosókat és előcsarnokokat, különöskép­pen azokat, amelyek délre, vagy délnyugatra, tehát abba az irányba nyílnak, amely irányból a tornádó legtöbbnyire jön, el kell kerülni s üresen kell hagyni. Nem szabad a tornádó veszélyének kitett épületek déli, vagy nyugati sar­kán maradni. F.zek a szabályok kiegészí tik azokat a sza­bályokat, amelyek az ablakok és ajtók közelében, vagy, tágasabb helyiségekben való tartózkodást tiltják. Az utóbbi helyiségek közé tartoznak az étkező helyiségek, előadóter­mek, tornatermek és könyvtárak is. Az új szabályokat azoknak a széleskörű kutatásoknak az eredményeként állapították meg, amelyeket a Délen, Középnyugaton, különösképpen pedig Ohioban, Kentucky­­ban és Alal »ámában dúló tornádók színhelyén végeztek. Ezek a tornádók együttesen 515 halálesetet, több mint 6000 sérülést és 600 millió $-os anyagi kárt okoztak. Az. adat­gyűjtést dr. Abernethy James professzor vezetésével építé­szek és mérnökök végezték. Abernethy a michigani South­­fielden lévő Lawrence Institute of Technology igazgatója. Az intézet az 1974-ben keletkezett 148 tornádó által a na­gyobb épületekben okozott károkat tanulmányozta. Meg­állapítást nyert, hogy a tornádóveszély keletkezésének pil­lanatától a tornádó püsztításának bekövetkezéséig csupán három perc áll a veszélyeztetettek rendelkezésére, ezért min­den iskola, kórház és nagyobb középület részére olyan óvóhelyeket kellene építeni, amelyek az épületben tartóz­kodók számára három percen belül elérhetők. A nagyobb épületek előcsarnokainak és folyosóinak óvóhelyekként való használata a megfigyelések szerint kü­lönösképpen veszélyesnek bizonyult, mert azok gyakran, szeles alagútakká váltak, amelyeken keresztül a szél óriási sebességgel törmeléket, berendezési tárgyakat és más dol­gokat sodor magával,,ami az amúgy is veszélyes légnyomás pusztító erejét méginkább megsokszorozza. Az ilyen folyo­sókon képződő szeles alagúlakban. ha azok délre, vagy dél­nyugatra nyílnak, a tornádók 100 és 200 mérföldes sebes­sége nem csökken, hanem az épületen keresztül sodró erővé változik. Azok, akiket ilyen helyeken ért a tornádó, neme csak a borzalmasan erős légnyomás, hanem a széltől sodort legkülönbözőbb tárgyak következtében is a legkülönbözőbb természetű sérüléseket szenvedték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents