Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-04-10 / 15. szám

SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CIF.VEI.AND. OHIO 44101, USA. Beolvadt lap: "KIS DONGÓ” RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 55. ÉVFOLYAM - NO. 15. SZÁM. 1975. ÁPRILIS 10. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent NEM PANASZKODNI, CSELEKEDNI KELL! Kardinális úr vasárnapi szentbeszéde. 1975. rnárc. 16. Becs, Pázmánenm. A kínszenvedésnek egy súlyos pontja érkezett el az Ür Jézusra. Ö tanít, eligazít, de ütközik a farizeusoknak tévelyével. Ök nem tudják azt, amit nekünk már tudnunk kell az Újszövetségben, hogy Jézus Krisztus a megtestesülés után két (isteni és emberi) természettel, két tudással, két akarattal rendekezik. Ezt a zsidók nem tudták, nem hitték és innét van a mai ütközés a tévellyel. Jézus az Isten fia összehasonlíthatatlanul feljebb állt. mint Ábrahám, a zsi­dóknak az ősatyja. Mivel Jézus efet igazán megmondotta, bizonyos nemzeti, faji sértődés rezgelődött a farizeusoknak szavában. Ök követ ragadtak és életére törtek. Jézus azon­ban kiment közülük, mert nem jött el még az ő órája. Majd 14 nap múlva pljön ez az óra és akkor nem hagyja ott őket, hanem elviseli kezükből a teljes, megaláztatást és odaadja életét utolsó csepp véréig miértünk és értük is. Hagyjuk mi őket most. I érjünk az Evangéliumra. A hegyi beszéc IhőI már ismerjük, ebben az éviién is volt már egyszer egy bekezdő részlete az Evangéliumnak. Most a második részben az Ür minekünk nem annyira magát a tényt hangsúlyozza, — azt már föltételezettnek veszi, — hanem azt mondja, hogy mi lesz a sorsa annak a léleknek, aki elveszti ezt a két jelleget, t.i., hogy ő a föld sója és a világ világossága. Ezt a tanítási az Ür Jézus adta az apostoloknak, adta az Egyház papjai nak és adta az Egy­ház híveinek. I la a só elveszti képességéi, hogy megóvja a rothadástól a dolgokat, akkor semmit sem ér. Dobják a trágyára, dobják a szemétdombra. I la a keresztség szent­ségének a birtokában mi semmit sem tudunk használni a világnak a jóban megőrzésére, hát akkor mi is odavalók vagyunk, elvetésre és lesz. a szent helyen a pusztulás utála­tossága. meri a keresztelt lélek szent hely, mint ahogy a Jeruzsálemi templomról is mondta az ( !r Jézus, hogy az szent hely s olt lesz a pusztulás utála'lossága. Megdöb­bentő ez. Mikor az első világháború véget ért. akkor a nyomo­rúság végig ment a sújtott nemzeteken, testi-lelki nyomo­rúságba jutottak és a bűnös nagyhatalmak úgy gondolták, hogy a nyomorúság az apró népeknek, az általuk legázol­­taknak a sorsa. 1029-ig tartotta náluk az a hiedelem, hogy ez csak ezeknek az, apróknak a sorsa, az övék nem. De jött az ő számukra is és jön még most is, a mai napig is és még tovább is jön és megjelenik náluk a pusztulás utálatossága erkölcsi bűnhődésként. Ti vagytok a világ világossága ”, azt mondja az Ür Jézus másodszor. Ha eltűnnek a fényoszlopok, jaj ennek a szerencsétlen világnak! legnap ünnepeltük egy fényoszlopnak az ünnepét. Az osztrákok szentje, Bécsnek a védőszentje: Hofbauer Szent Kelemen. Egy szegény koldus morva gyerek volt. Hitével ez lett B écsnek, Ausztriának, Varsónak, Lengyel­­országnak és Magyarországnak is a fénylő oszlopa. Harcolt Napól eonnal, harcolt Metternich herceggel, de ő fölemelte az Egyházat a maga hitével és erejével. Minket inkább Magyarország érdekel. Háromszor járt ő csak Sasvárott, magyar Felvdéknek nagyon nevezetes búcsújáróhelyén. Aztán Magyarországról voltak itt arisz­tokraták Bécsben, találkozott a Széchenyiekkel. Istennek hála, hogy találkozott velük. A Széchenyiek rajta keresztül lettek azok, akik valóban lettek. Egyikük a legnagyobb magyar, a másik pedig a Magyar Nemzeti Múzeum meg­alapítója és így tovább, és így tovább .. . Széchenyi Fe­renc gróf egy letört ember volt, aminthogy a XIX. század első egynegyede az egész Magyarországra a Ietörtség ideje volt. Széchenyi Ferenc eljárt hozzá és ott panaszkodott a szentnek. Ö a panaszkodás közben azt mondta neki: "ha­zája körül nem panaszkodni, hanem cselekedni kell! Szé­chenyi Ferenc meg is tette. Szabadkőműves volt, ez akkor az Európában nagy divat volt, de a szentnek a hatására otthagyta a szabadkőműves páholyt és tényleg mozgolódott a haza körül. A Nemzeti Múzeumot létesítette és azután gondosan magyarnak nevélte a fiát, legnagyobb magyar nak s amikor Kazinczy Ferenc ment hozzá, meghagyta neki, hogy az ő fiával csak magyarul beszéljen. Ez az István, délceg huszárkapitány, végig harcolta a napóleoni háborúkat, aztán hazajött és a nemzet közönyét, amit az országgyűlések folyton emlegettek, — jogosan. Ö előállott és azt mondotta: Én ugyan nem vagyok ennek a képviselő­háznak a tagja, de talán azt, amit akarok mondani, mégis elmondhatom: magyar tudományos akadémiára birtokaim egy évi jövedelmét, 60 ezer forintot fölajánlok a nemzet­nek. 60 ezer forint a napóleoni háborúk gazdasági csődje után irtózattos összeg. Ez volt a XIX. századnak rendkívüli jelentősége. Mj koldusok voltunk, mi magyarok, hiszen -156 esztendeig a törökkel volt bajunk. Isten csodája, hogy egyáltalán meg­maradtunk. Elmaradtunk minden téren, s akkor egy huszár­­kapitány, akinek a mi gondolkozásunk szerint másfelé van az életiránya, odaállott és, — mivel hívő ember volt, — a nemzetét is tudta szeretni. Nagy kár, hogy nem maradt mindvégiig az ő kezében a nemzet sorsának az intézése. Megépíti a Lánchidat, mérnökökkel megszabályoztatja a A KIS NEMZETEK SORSA - A vietnami regyverszünet megkötésekor a párizsi egyezményben Amerika biztosította magának azt a jogot, hogy az északi (kommunista) erőknek az egyezménnyel ellentétes előretörése esetén, az egyez­ményben foglaltak érvényesítése céljából akár fegyverrel is beavalkozhatik. Ez a jog elveszett, mert a Kongresszus nem engedte, hogy az amerikai kormány éljen vele. A világ többi nagy­hatalma is tétlenül tűrte egyszerre két kis nemzet sorsának megpecsételését. A nagy Amerika tehetetlenségre kényszerült elnöke a legsorsdöntőbb órákban golfozott, akárcsak elődje 1956- ban, amikor a magyar szabadság elszánt hősei kétségbe­esetten utolsó segítségért kiáltottak a szabad világ felé. Kambodzsa már elveszett. Dél-Vietnam fővárosát, Saigont két oldalról támadják a vörös csapatok. Mindenkinek az az érzése, hogy a végzet Damokles-kardja ott függ Saigon felett is. A kis nemzetek sorsa Délkelet-Ázsiában is ugyan az, ami Közép-Európában. Vörösmarty Mihály 1856-ban megírta már Szózat - ál, amelyben hivatkozott "a nagyszerű halál -ra. Hol a temetkezés (ölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet süllyed el, Népek veszik körül. Jóslata —- távol magyar hazájától — a kis nemzetek elkerülhetetlen sorsaként újból beteljesedett. Csak abban tévedett, hogy "az ember millióinak szemében gyászkönny ül . Ó, nem! Ilyenről szó sincs. Közönyösen tudomásul ve­szik, hogy egy kicsiségében is nagy nemzet szabadsága el­veszett. A Kongresszus nem tartja szükségesnek, hogy a tőle kért 500 millió $ rendkívüli segélyt mié lőbb megszavazza. Fliszen már úgyis késő. De mégis: "Rágalom az, hogy Márk kardot sem ránta a harcban: Futva az ellen elől, karddal ütötte lovát! Amerikát sem szólhatja meg senki. Lám, az elnök rendkívüli módon együttérez a vietnami néppel. Továbbra is meggyőződése, hogy ami \ ietnamban történik, az a pá­rizsi béke súlyos megsértése és mint minden művelt em­bert, őt is komoly aggodalom tölti el. Lám, a menekültek elszállításáról is próbált gondoskodni, az árvákat is párt­fogásába vette. Mansfield szenátor emberies gondolko­dását pedig semmi sem bizonyítja jobban, mint az a nyilat kozata, hogy a katonai segélyre szánt összegeket huma­­nitariánus” célokra kívánja fordítani. Udall szenátor pár száz millió $ elköltésére is hajlandó, ha szükséges. Kennedy szenátor pedig állítólag már meg is tette javaslatát, hogy Amerika lordílson 6 billió $-t Vietnam újjáépítésének cél jaira. Elvi és üzleti alapon persze. Ki törődik azzal, hogy közben itt is, ott is elveszett valami, amit pénzzel megvásárolni, jóléttel pótolni sohasem lehet. A szabadság és becsület azonban ott is, itt is túléli elnyomóit és megtagadóit, akiknek a vezetésre támasztott minden joga máris elveszett. LON NOL TÁVOZÁSA — Sokan azt hitték, ha LonNol, Kam­bodzsa elnöke távozik, nyugalom lesz az országban. Sokan hirdették is ezt, nemcsak Kambodzsában, hanem az Egye­sült Államokban is. Végül, úgy látszik, maga Lón Nol is elhitte és távozott helyéről, hogy lehetővé tegye a béke elő-Dunát, Tiszát, járhatóvá teszi az Aldunát. Századok óta nem volt ilyen nemzeti elevenség, mint amilyen most volt. A hitét szentmisében, imádságban, Szentírás olvasásban gyakorolta és onnét vette nemzete számára a gondolatokat. Nál unk különböző irányok Széchenyit úgy mellékelik, pedig Széchenyi nagyon jól látta az elkövetkezőket és iga­zán követendő a hazaszeretetben és abban, hogy mi akar­junk a föld sója és a világ világossága lenni, mint ahogy O volt és ezzel szolgálja nehézsorsú hazánkat. Megjött 1848 március 15 és nagy haladást tett a ma­gyarság a nyugati népeknek az elérésében. Szép volt ez a lelkesedés, de a világító szellem benne Széchenyi volt. Három Széchenyi volt közben a nemzet haladásában. A harmadikról keveset tud a mi nemzetünk, Széchenyi György, az a nagy prímás, aki XI. Boldog Incével együtt pénzelte a felszabadulást, aki nem vette föl maga számára a grófságot, de a családjának megszerezte és aki ellátta a szegény Széchenyieket birtokokkal. Jól tette, mert a köz számára használták föl, mint ahogy Széchenyi István mulatta. Minekünk az a feladatunk, hogy legyünk a föld sója, ne értéktelen lim-Iomok legyünk itt a keresztség birtokában és legyünk a világ világossága. Mutassuk az utat, ebben a gyáva, alvó, álmos világban. Mutassuk meg, mi a Krisztus követése, úgy, amint Hofbauer Szent Kelemen megmutatta. Amen. készítését. Ellenfelei most bebizonyíthatják, igazuk volt-e. A távozó Lón Nol búcsúbeszédében világosan megmondta, hogy az első feladat a béke megteremtése, de anélkül, hogy az ellenség előtt való megadásra kényszerülnének a törvényes kormányzat hívei. Amíg az országtól távol lesz, ő maga is ilyen megoldás lehetőségét keresi. Az elmúlt öt éven át legjobb tudása szerint mindent elkövetett —■ mond ta, — hogy népe szabadságát és nemzeti öntudatát meg­védje; az volt a legfőbb célja, hogy a függetlenséget, a demokráciát, a szabadságot és a vallást megőrizze a khmer nép számára. A haderő vezető tábornokainak azt ajánlotta figyelmébe, hogy az országnak most szüksége van az ő ve­zetésükre. Azt kérte tőlük, hogy egységesen és legjobb tu­dásuk szerint oldják meg a kérdéseket. A 62 éves elnök társaságában több mint 30 személy két helikopteren ment a Pochentong repülőtérre, ahol egy kambodzsai utasszállító gépre szállt. Miközben az elnököt a helikopterről lesegítették, tőle mintegy 100 vardnyira 5 howitzer-Iövedék csapódott be. Lón Nol és kísérete a szom­szédos Thaiföldön lévő utapaoi repülőtámaszpontra repült, ahonnan egy amerikai B52 -es. bombázó vitte őket az in­­clonesiai (akartába. Az elnök kíséretében volt feleségén kívüli Long Borét miniszterelnök, valamint az elnök öccsé­­nek. Lón Nol brigadéros tábornoknak családja is. Jhnom Penh illetékes köreiben úgy tudják, hogy Long Borét miniszterelnök hamarosan visszatér a fővárosba, az elnök azonban tovább utazik Hawaiiba, ahol 1.971-ben — szélhűdése után — gyógykezelték, hogy újabb'orvosi keze­lésben részesüljön. Amerika kambodzsai követe, Dean G. John a repülő­téren búcsúzott el Lón Nol elnöktől, akit a kommunista Khmer Rouge lázadók a miniszterelnökkel s több más or­szágos vezetővel együtt már korábban h ■' i:a ítéltek. Az utóbbiak közt szerepel Cheng Heng is, ak» i97ü-i>en rövid ideig betöltötte az államfői méltóságot. Ö pár nappal ko­rábban utazott el Kambodzsából, hogy Párizsba utazzék. Lón Nol távozásával elhárult a kormánytényezők és a lázadók tárgyalásának sokszor hangoztatott akadálya, diplomáciai körökben azonban nem igen bíznak abban, hogy a lázadók teljes katonai győzelmük előestéjén haj­landók lesznek alkudozásokba bocsátkozni. HELYTÁLLÁSRA BUZDÍTANAK - Amióta március 4-én a kommunista támadások megindultak, a dél-vietnámi szenátus most ült össze először. Egész napon át tartó tár­gyalások után 41 szenátor 6 pontban összefoglalt határo­zatot fogadott el, amelyben a szenátorok a háborús kérdé­sek megoldása céljából a politika irányának megváltozta­tását sürgették és új vezetésre vonatkozó kívánságukat juttatták kifejezésre, amelynek politikája a szabadságon és igazságon alapszik. A határozatban a szenátorok az Egye­sült Államokat Dél-Vietnammal szemben fennálló kötele­zettségük azonnali teljesítésére kérték s egyben felszólítot­ták a párizsi békeegyezményt aláíró hatalmakat, hogy ere­jüket és befolyásukat vessék latba az észak-vietnami elnyo­mókkal szemben. I ran Th ien Khiem miniszterelnök állítólag máris fel­ajánlotta lemondását az elnöknek, aki azonban azt nem fogadta el. A miniszterelnök rádión keresztül beszédet in­tézett a dél-vietnami néphez, amelyben további helytállásra buzdított. Kijelentette, hogy a nép elhatározottságával a további harcra, mindent az ellenség előrenyomulásának megállítására kell összpontosítani. Más forrásból eredő hír szerint Khiem miniszterelnök nem mondott le. hanem rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, amelyen a kormány minden tagja lemondási szándé­kát jelentette be, mivel / hieu elnök háborús politikájával egyikük sem ért egyet. A tábornokok egyik csoportja 48 órás határidőt adott / hieu elnöknek a lemondásra. Ugyanakkor a harmadik ka­tonai kerület parancsnoka. Nguyen Can Toan altábornagy a lázadó és engedetlen katonák kivégzésére adott parancsot. A- Saigontól keletre lévő Bin Tuy tartomány vezetője, Ngu­yen Van 1 hanh ezredes máris elrendelte ismeretlen számú katona kivégzését. Az amerikai hírszerző szervek értesülése szerint Saigon védelmének kérdése szerfelett bizonytalan. Thieu elnök április 2-án másodszor is elhalasztotta találkozását az amerikai haderő v ezérkari főnökével, Wey­­land C. Frederick tábornokkal, hogy annak visszatérését az Egyesült Államokba és jelentéstételét Ford elnöknek kés­leltesse. Az egyik dél-vietnami katonai tényező az UPI tudó­sítájának, Dawson Alannek azt mondta, okosan tenné, ha rögtön — április 2-án ^ elhagyná a fővárost. Az egyik ka­tonatiszt szerint Thieu elnök lemondása hamarosan bekövet­­kezhetik. A vezetők azonban mindezek darára továbbra is helytállásra buzdítanak. A LEGÚJABB HÁBORÚS BŰNÖS -A Lón Nol kambodzsai elnök távozásáról és Thieu dél-viet­nami elnök lemondásáráról szóló hírek olvasása után bárki könnyen gondolhatná,' hogy a legújabb háborús bűnös va-MEMORANDUM I 1975. április 4. Gerard l ord úrnak Az Egyesült Államo k El nöke Fehér Ház Washington, D.C. Ma, április 4-én van harmincadik évfordulója annak, hogy a szovjet megszállta Magyarországot. A szovjet csa­patok még ma is Magyarország területén tartózkodnak az 1947-ben Párisban megkötött békeszerződések rendelkezé­seivel ellentétben. Az Egyesült Nemzetek 14 határozatban szólította fel az oroszokat, hogy tartsák be a szerződésekben lefektetett kötelezettségeiket és vonják vissza csapataikat Magyarország területéről. Ezeket a felszólításokat a szovjet teljesen figyelmen kívül hagyta. Ezzel szemben a szovjet csapatai számát állandóan növeli és katonai bázisokat épít ki Magyarországon olyan arányokban, ami Európa többi részének biztonságát is állandóan veszélyezteti. A II. világháborút követő békeszerződéseket az Egye­sült Államok is aláírta és azokat a szenátus jóváhagyta, így az Egyesült Államokat és a szenátust is felelősség ter­heli a békeszerződések rendelkezéseinek végre nem hajtá­sáért. E tragikus események harmincadik évfordulóján újra felszakadnak a régi sebek, melyeket a magyar nemzet el­szenvedett és még ma is szenved. Eltörölték a szólásszabadságot, a gyülekezési szabad­ságot. a vallás szabad gyakorlását. Nincs többé szabad vá­lasztás. Ez a helyzet ma is tart. Az ország élén olyan em berek állanak, akiket nem a nép akarata helyezte állásaik na. hanem a szovjet parancsa. így a magyar nemzet poli tikai és gazdasági függetlensége is meg van semmisítve és önrende Ikezi ■si joga el van tiporva. Ennek egyik szembe­szökő példája az. hogy a közelmúltban a bécsi MBFR kon­ferencián Magyarországnak rendes tagként való részvételét szovjet nyomásra megtagadtak — jóllehet Magyarország sorsa függött kockán — a szábad világ országainak kileje­­zett kívánsága ellenére. T zen a szomorú • \ In ui. i felemelj ök szavunkat é­­teljes erőnkből tiltakozunk Magyarország még mindig tartó orosz megszállása ellen és köv eteljük, I logy a szovjet meg­szálló csapatokat vonják ki Magyarország területéről. Elnök Ür, Önhöz folyamodunk és kérjük, ne írjon alá egy ólyan egyezményt Helsinkiben, amely a rabszolgasorsba döntött kelet-európai népek status quo-ját szentesítené. Az Egyesült Államok, mint minden kis nép szabadságának és önrendelkezési jogának védelmezője, nem adhat segítő ke­zel ahhoz, hogy egy ezeréves nemzetet örök szovjet rabságba 6s szolgaságba taszítsanak. Az Amerikai Magyar Szövetség clevelandi osztálya a clevelandi magyar egyesületekkel és egyházakkal karöltve lamelyik a kettő közül. Súlyos tévedés! Az amerikai igaz­ságügyminisztérium a 60 éves Trifa D. Valéria román gö­rögkeleti püspök ellen indíttat pert háborús bűncselekmé­nyek elkövetése címén. 1957-ben megszerzett amerikai ál­lampolgárságától akarják megfoztani, mert a vád szerint a második világháború első napjaiban zsidóellenes atroci­tásokat követett el, amerikai állampolgárságát tehát csak úgy tudta megszerezni, hogy állítólag hazudott háborús tevékenységével kapcsolatban. I rifa püspök az amerikai román orthodox püspökség élén áll. amelyhez 44 egyházközség és 45.000 hívő tartozik az Egyesült Államok területén. A püspök a michigani Grass Lake közelében egy 200 acre kiterjedésű birtokon lakik. Fia az ellene emelt vádat a bíróság beigazoltnak ta­lálja, s a püspököt állampolgárságától megfosztja, akkor kiutasítására kerül sor. Arra vonatkozóan, hogy a vád hon­nan és kitől ered, az UPI-híradás nem ad felvilágosítást. Értesülésének forrásául a detroiti bevándorlási hivatalt je­löli meg. AMIRE BŐVEN VAN PÉNZ - !-“ V«,s Nevaclaban van, de azt lehet róla mondani, hogy a világ szórakozó­helyeinek a fővárosa, ahol a nagy szórakoztató csillagoknak, karénekeseknek, zenészeknek és technikusoknak együttesen legalább 300 millió $-t fizetnek ki. Elvis Presley. Dean Martin és Frank Sinatra hetenként 250.000 $-t kap, ha fellép. Diana Ross, Ann-Margret 150.000 $-t, Sammy Davis Jr. 175.000 $-t keres ugyancsak hetenként. Debbie Reynolds és Juliet Prowse különböző Howard Hughes szál­lodákban játszik évente 16 héten át. Mindketten több mint egy milliót kapnak. Wayne Newton 52 hétig játszik Las Vegasban, amiért 2 millió $-nál többet fizetnek neki. Honnan veszik ezt a rengeteg pénzt? I ermészetesen a vendégektől. De hogyan? Belépési díjak formájában? Nem kimondottan. Inkább a vacsorák árából, amelyeket a nagy művészek felléptekor rendeznek. Ha például Frank Sinatra lép fel valahol, akkor két vacsora 100 $-ba kerül. Ehhez járul természetesen külön az ital ára, az adó és a bőséges borravaló. Ekkora anyagi áldozatot nem sokan tudnak meghozni, ezért Sinatra is csak az első este tudja teljesen megtölteni a helyiséget. A szórakozóhelyek vezetői persze panaszkodnak, mert ők is keresni akarnak azokon a szórakozásokon, amikre még a mai válságos gazdasági körülmények között is bőven van pénz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents