Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-03-06 / 10. szám
SECOND CLASS POSTAGE PAID AT'CLEVELAND. OHIO 11101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44 11 3 1 elephone: (216) 696-3655 VOLUME ÉVFOLYAM NO. 10. SZÁM. 1975. MÁRCIUS 6. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent GYŐZTESEN A KÍSÉRTÉSEK ELLEN Kardinális úr vasárnap szentbeszéde, 1075. febr. 16. fíécs, fíázmáneum. A megelőző vasárnapon azt mondotta az Ur Jézus az ő kiváltságos iskolájának a Hegyi beszédben az apostolok nak és a tanítványoknak: ti vagytok a föld sója. li vagytok a világ világossága . Ä mai vasárnapon egy más kép tárul elénk. Az l üdvözítőnek egy másik iskolája, amit nem a begyen, de lent a föld színén minden lélek számára, akit ő az üdvösségre bív, jelent ki és útmutatást ad. Es pedig nagy útmutatást, <—< nagy megaláztatás közepette amit ő az emberért vállalt. 40 napig bőjlölt, utána megéhezett és vállalja a kísértést, a kísértésen már az ősszülőkben átment, de azóta is szüntelenül egyénenként a kísértés veszedelmében van és az elbukás fenyegeti. Jézus adja a példát. Mi szinte megrettenünk attól, bogy a végtelen szentség egy ilyen kézbe adja magát, mint a Sátán. De mi tudjuk azt is, bogy ez' a Jézus a keresztre is odaadta magát és elviselte az embernek az ősszülőkben elkövetett bűnének a. sorsát, a halált. I lát az a kísértés nem volt több, mint ez a halál. Es emellett az ő kisértése nem jelent veszedelmet. Csak nagy kincsei és értéket jeleni minekünk. Az ő kísértése más, mint a mienk. A kisértésnek a lényege — gondoljunk csak az Éden-kertben történtekre, hogy van egy sugahnazás veszedelmes helyről és utána fi megtévesztett ember kap rajta, jön a delectatio, a gyönyörködés abban, ami tji állott és abban amire a másik vinni akarja. Azután jön betetőzésképpen a bukás, a beleegyezés abba, amit a kisértő mond. Az Úr Jézus csak a sugalmazást ha Hja. de nála nem volt gyönyörködés a megmutatottbnn, mégkevésbé volt beleegyezés. Az I r Jézus azért tette meg a mai evangéliumi jelenetet, hogy mi is, ha halljuk is a kísértést, a sugalmazásl. de a gyönyörködésig és a beleegyezésig sohase menjünk el. I z a jelentősége ennek a mai evangéliumi jelenetnek. Voltaképpen az l h lézus harcol indít ebben az iskolában a test kívánsága ellen, a szemek kívánsága ellen és az élet kevélysége ellen. Mi a kisértés színpadán, a világban élünk. A világ nagy kísértés és a keresztény élei jelentősge abban áll, hogy megvívunk a világnak a szellemével és követjük Jézus példáját. Jézus 40 napig böjtöll. Ő vállalta az emberi természetet, hát persze, hogy megéhezett ő is a böjtölés után. Akkor jelentkezik a Sátán és azután a jószívűségnek, a könyörületnek az álarcában jön. Azt mondja: nézd, mennyi kő van itt. Egy szavadba kerül és ebből kenyér lesz. Az Úr Jézus hallja, de azt feleli: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten ajkáról jön. Azután megalázza magát Jézus. Engedi, hogy a Sátán fölvigye a jeruzsálemi templomnak a lapos tetejére, azután rámutat a mélységre: vesd le magadat, hiszen írva van: angyalainak parancsolt felőled, hogy vigyázzanak rád, hogy kőbe ne üsd lábadat. Az Ur Jézus mondja: az is írva van, hogy ne kísértsd a le Uradat, Istenedet . A Sátán viszi egy magas helyre, megmutatja neki a világ minden országát és megmutatja annak a gazdagságát, beígéri ezt a világot, ezt a gazdagságot a megkísértettnek, ha őt leborulva imádja. Ezzel betelt a mértéke a Sátánnak és Jézus rászól: Takarodj, Sátán! Menj és ne folytasd ezt a gyűlölködést . S akkor a Sálán ellépett. Angyalok jöttek, jutalmául azért, hogy ilyen példaadóan ki iskolázott minket, hogy csak látni, hallani lehet, szabad a kisértést, de gyönyörködni abban, beleegyezni abba nem szabad! Ma van Szent Walburga szűznek az ünnepe, aki a Vili. században élt. Királyleány volt. Hallja ez a királyleány, hogy odaát a csatornán a pogány Németországban szent Bonifác megkezdte a pogány nép térítését. Nem volt maradása oda! laza, Angliában. Otthagyta a családot, ment, mert meg kell vívni a.Sátánnal, itt a térítés művében. Miszszionárius apáca lett. Szívvel-Iélekkel mellette állott szent Bonifácnak. Egy apáca-rendben működött, annak lett a feje és állandóan mozgott, köröskörül Németországban. Amerre szent Bonifác ment, ő is utána járt és valami oltha tatlan szent vágy volt benne. Mindig lenni akart valamit Krisztusért. Ahogyan a Sátán a mai evangéliumban lankadatlanul küzd Krisztus ellen. Ez a szent Walburga olyan olthatatlan szeretettel küzdött Krisztusnak az ügyéért és a Krisztus által megváltott emberekért. Ö elöljáró is volt és azt mondta: "az elöljárónak nem annyira a parancsolás a feladata, mint a példaadás a fontos . Apáca volt, de mindenegyes családban várja a követőket. Várja az apától a példaadást, várja az édesanyától, várja a legnagyobb gyermektől. Várja az első nemzedéktől, a nagyszülőktől ezt a példát és künn a világban is, akinek valami szerepe van. Szent Walburga lelkét kívánja az az Üdvözítő Jézus, aki ma hályogot húzott le a szemünkről a kísértések körül és megtanított bennünket lankadatlanul vívni az igazságért és a test kívánsága ellen, a szemek kívánsága ellen és a bennünk fel-feltörő életkevélység ellen. Amen. KAMBODZSÁBAN _ A kormány egyre nagyobb nehézségekkel kénytelen megküzdeni. A kommunista vezetés alatt álló Khmer Rouge felkelők a fővárosba vivő minden szárazlöldi é> vízi utat elvágtak. Az utánpótlás már csak légi úton lehetséges. A védelemhez elengedhetetlenül szükséges lőszer legfeljebb még egy hónapig tart. Az élelmiszer tál án eltart júniusig. Az Egyesült Államok 35 jet-repülőt állítottak be a kambodzsai főváros napi ellátásának biztosításába. Ford elnök levelet intézett a Kongresszus képviselőházához, amelyben Kambodzsa részére a korábban kért rendkívüli segély sürgős megszavazását kérte, mert enélkül a rendkí vüli segély nélkül a kambodzsai kormány heteken belüí kénytelen lesz a felkelők előtt meghódolni. A tőle megszokott nyíltsággal felvetette a kérdést: I udatosan cserben, hagyunk egy kis országot élethalálharcának közepén/ Ha a Kongresszus nem teszi lehetővé, hogy a rizs és más sziiksé gleli cikkek szállítása folytatódjék, ártatlan milliók szenvednek. Passman E. Olló, mini a képviselőház illetékes albizottságának vezetője szerint a bizottság mérlegeli a megöl dás lehetőségét. Ö maga támogatja az elnök kérését, mer! nem szívesen állítja hazáját ebben a válságos kérdésben olyan helyzetbe, amelyben azt kell mondanunk: Félrevezettünk benneteket, azt ígértük, hogy segítséget nyújtunk nek tek, de most engedjük, hogy elmerüljetek. Mindennek ellenére nem sok remény van rá, hogy a rendkívüli segélv kérdésében a Kongresszus eleget tesz az elnök kérésének, mert a demokraták többsége Mansfield Mike szenátor néze tét vallja. Kissinger külügyminiszter a sajtóértekezleten világosan rámutatott, hogy az Egyesült Államok azzal a sorsdöntő eb i kérdéssel állnak szemben, hogy visszatartják-e a lőszert altól az országtól, amely szövetségesük volt és amely vilá gosan megállapítható módon meg akarja védeni magát. I ovábbmenően azt is kifejtette, hogy ha Vietnam elesik, mert Amerika megvonja tőle támogatását, akkor ez a tény bizonyos idő múltán a legkomolyabb következményekkel jár az amerikai külpolitika szempontjából. Ezek a követkéz mények nem azonnal jelentkeznek, de néhány év után a legsúlyosabb kételyekei veti fel sok olyan ország vezetőik ben, amelyek társaink voltak. Éppen csak azt nem mondta ki, hogy Kambodzsa és Vietnam cserbenhagyása nemzeti becsület kérdése. AMERIKA VEZETŐ SZEREPE KÖRÜL ~ A világ közvéleménye visszafojtott lélegzettel figyeli Amerika külügyminiszterének bámulatos erőfeszítéseit a közép keleti béke biztosítása érdekében. Azok, akik azzal igyekeznek megnyugtatni magukat, hogy a kambodzsai "felkelők sikere s az észak-vietnamiak gyűrűjének egyre fokozódó bezárulása Dél-Vietnam körül nincs összefüggésben az arab-izraeli ellentétekkel, nagyon elfogultak, vagy ijesztően tájékozatlanok. A legk isebb sikertelenség is új háborút robbanthat ki, az arabokat ismét az olajszállítmányok beszüntetésére készítetheti, sőt a világ jelenlegi két főhatalmát is összeütközésbe kergetheti. Portugália, Ciprus, Etiópia, Észak-lrország válsága mögött végeredményben Amerika vezető szerepe forog kockán. Ha például Portugália kommunista ellenőrzés alatt álló vezetés alá kerül, Moszkva szava hallható lesz. a NA I O tanácsában is, mint ahogy a görög-ciprusi kommunista párton keresztül Nicosiában máris hallható. Makarios érsek-elnök legutóbb nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy a Szovjetunió támogatását kéri a törökökkel szemben, akik ugyancsak a NA I O tagjai. A görögországi megmozdulások, az eritrea függetlenségi harcok háttere félreismerhetetlenül azonos. A kommunista Oroszországnak az a szándéka, hogy a világ vezető szerepét átvegye, már a század derekán, az 1950-es években világosan felismerhető volt. Erre a szándékra az akkor erős és magabiztos Amerika közvetlenül és eredményesen válaszolt. Ellensúlyozó katonai szövetséget hozott létre és erőteljes közgazdasági tervvel járult hozzá Európa és japán újjáépítéséhez. Amerika vezető szerepe kétségtelennek bizonyult. A század utolsó negyede elé nem nézünk ilyen határozott szembenállás alapján, de a világ vezető szerepéért folyó harc — ha nem is olyan heves, mint negyedszázaddal ezelőtt volt — a détente politikájának leple alatt sokkal bonyolultabban tovább folyik. Ezt azonban sokan észre sem veszik, mások viszont nem akarják elhinni. Nagy kérdés, hogy a világ gondjainak viselésében elfáradt Amerika a maga komoly társadalmi és gazdasági problémái közt meg tudja-e állni helyét, vagy sem. A kérdés azon fordul meg, hogy Amerika képes lész-e ellensúlyozni Oroszország növekvő atomerejét és együtt tudja-e tartani nyugati szövetségeseit. Lehetséges-e ez a szovjet-amerikai détente huzamosabb időszakán keresztül? Mert ha nem, akkor a hatalmi egyensúly a század végére határozottan Oroszor szág javára billen, a szovjet befolyás világszerte érvényesül, az Egyesült Államok pedig az amerikai vár -ba szorulnak vissza. A KÖZGAZDASÁGI TÉNYEZŐK TEKINTETÉBEN - Az egyes országok erejét, vagy ha job ban tetszik, hatalmát, négy közgazdasági tényező határozza meg. Legalábbis anyagi vonatkozás bari. Ez a négy tényező napjaink korszerű szükségleteihez képest: l) a nemzeti termelés, vagy helyesebb és pontosabb meghatározással az ország népének együttes gazdasági teljesítménye, 2) a lizetési eszözök tartaléka. 3) az olajszükséglet biztosítottsága, és l) a népélelmezés ^lapjaként a gn bonalélék termelésének mértéke. Az ország népének együttes gazdasági teljesítménye tekintetében az Egyesült Államok népe még mindig fölényesen vezet. Javainak és szolgálatainak értéke évente I 295 billió $. A Szovjetunió nemzeti termelésének és tel jesííményének értéke alig valamivel több, mint ennek a fele: 624 billió $. Japán ebben az összehasonlításban 413 billió $-ral, Nyugat-Németország 348 billióval. Franciaország pedig 257 billióval szerepel. Az Egyesült Királyság, amekkorábban a világhatalom elsőszámú birtokosa volt, csupán 175 billió $-ig jut el. A fizetési eszközök tartaléka tekintetében Amerika már nincs az élen. Nyugat-Németország vezet 52.7 billió S ral. Amerika csupán feleannyival, 16.1 billióval rendel kezik. A harmadik helyen Sz.áud-Arábia foglal helyet I 1.5 billió $-raI. a negyediken Japán 15.5 billióval, az ötödiken Svájc 9 billióval. Franciaország a hatodik, az Egyesült Ki rályság a kilencedik helyre kerül. Az olajszükséglet biztosítottsága szempontjából a Szovjetunió vezet napi 9.2 millió hordónyi olajtermeléssel és olajfeldogozással. Amerika ebből a szempontból a második helyre jutott 8.8 millió hordóval, ami jelentéktelenül kevesebb ugyan, mint a Szovjetunió teljesítménye, de ugyanúgy csak jelentéklelenüi több, mint Szaiu IA rabi a ímpi 8.5 millió hordónyi termelése. A többi nagyhatalom ebből a szempontból teljesen háttérbe szorul. A negyet fik helyen Irán 6, az. ötödikén Venezuela 3 millió hordóval sze repel. A gabonaneműek termelése terén megint Amerika vezet 58.9 millió tonna kivitellel. Messze mögötte marad Kanada 15.8 millió tonnányi kivitele a második, Argentínáé 12.1 millióval a harmádik és Ausztráliáé 12 millióval a negyedik helyen. Ezzel szemben a legnagyobb bevitelre Japánnak van szüksége (17.8 millió tonnára). Ennél is érdekesebb azonban, hogy a bevitelre szoruló országok szükségletének nagy részét Amerika fedezni tudná. Közgazdasági szempontból tehát Amerika anyagi vezető szerepe nem forog nagy veszélyben. KATONAI FELKÉSZÜLTSÉG SZEMPONTJÁBÓL - Amerika vezető szerepének szempontjából döntő jelentőségű a katonai felkészü It ség kérdése is. amely rendszerint a közgazdasági tényezők függvénye szokott lenni, politikai és hatalmi törekvések azonban ezt a viszonyt meg is fordíthatják, a közgazdasági tényezőket tehetik a katonai felkészültség előmozdításának függvényeivé. A jelek szerint a világ vezető szerepéért Amerikával versenyző Szovjetunióban az utóbbi történik. Kínában hasonló törekvés figyelhető meg, ezért a katonai felkészültség arányait nemcsak a Szovjetunióra, hanem Kín ára vonatkozóan is össze kell vetnünk Amerika felkészültségé. nek adataival. Hadviselés szempontjából még a mai gépesítés korszakában is a legnagyobb jelentősége a jól kiképzett, tényleges szolgálatot teljesítő katonai emberanyagnak van. Ebből a szempontból a Szovjetunió fölényesen vezet 4,200.000 főből álló hadseregével. A második helyre Kína kerül 3 milliós haderejével, aminél lényegesen kisebb Amerika 2.100.000 főnyi katonasága. Érdemes külön megjegyezni, hogy ez ép pen lele a szovjet haderő létszámának. A felszerelés szempontjából nyolc vonatkozás közül csak három esetben vezet Amerika, öt esetben a második helyre szorul. A három elsőség légi téren van Aim írika birtokában. Neki van legtöbb hadműve leli bombázó repülője (498). harci repülője (5500) és helikoptere (9000). A Szovjetunió ezek közül az előbbi sorrendben 160. 5150. illetőleg 2000 hasonló Iégijárműveí rendelkezik. Kínának viszont hadműveleti bombázója nincs, harci repülője és helikoptere pedig csak 1000-1000 van. A további öt esetben a Szovjetunió vezet. Fölénye Amerikával szemben a tankok birtokában majdnem ötszö rös, a tengeralattjárók birtokában pedig pontosan kétszeres. Szárazföldi röppentyűje a szovjetnek 1590, Amerikának 1034 van. Kínának nincs. í engeralattjáróról fellőhető röppentyűje a Szovjetuniónak 700. Amerikának 656 van, Kínának nincs. I ankja a Szovjetuniónak 40.000, Amerikának 9000. Kínának 1000 van. Nagyobb méretű hajója a Szovjetuniónak 220. Amerikának 175. Kínának 30 van. Tengeralattjárója a szovjetnek 150. Amerikának 75, Kínának pedig 65 van. Az adató knak ez az összevetése tagadhatatlanul Amerika hátrányosabb helyzetét mutatja. Megnyugtató azonban, hogy Amerika technikai felkészültsége jobb, mint a Szovjetunióé. Viszont komolyan aggasztó a katonai szellem lokozalos hanyatlása Amerikában és mi rid inkább erősödő irányzata a Szovjetunióban és Kínában is. Pedig végeredményben katonai felkészültség szempontjából is a szellem a döntő tényező. AZ OLAJBAN BŐVELKEDŐ ORSZÁGOK BERUHÁZÁSAI - A i“1' zet értékelése szempontjából nem lehet közömbös az a kérdés, hogy az olajban bővé I kei lő országok hol és hogyan igyekeznek a birtokukba jutott óriási összegeket kamatoztatni, milyen beruházásokkal akarják azokat biztosítani. Amerikában a legnagyobb összegű beruházás Irán részéről történt, illetőleg van folyamatban. A Pan American w orld Airways -nek Irán 500 millió $-t ajánlott lel az olajárak hirtelen emelkedése következtében előállt veszteségeinek kiküszöbölésére. A detroiti Bank ol the Commonwealth liz billió $-os üzleti forgalmában szaud-arábiai magántőke vá Halt 10 millió $-os befektetéssel figyelemre méltó részt. Szaudarábiai üzletember pénzügyi ellenőrzése alá került két kaliforniai bank is Walnut Creek székhellyel. Az egyik az oltani Security National Bank , a másik pedig a Bank ol Contra Costa . Maga Szaud-Arábia 9.2 millió $-ért a Phoenixben székelő Arizona Land l~ Cattle Co részvényeinek 15%-ál vásárolta meg. A kis Kuwait ”■ 1 ‘ *reii k egyik csoportja 17.5 millió $-éri a South Carolina partjai közelében lévő Kinkül) szigetel vette meg azzal a szándékkal, hogy azt ii d ii léi - belivé lejleszti ki. Másik kuvvaiti vállalkozó 10 millió $ ellenében az Atlanta Center. Ltd 50%-át vásárolta meg. hogy így be tudjon kapcsolódni az atlanti kereskedelmi központ tevékenységébe. Kuwait Európában eszközölt nagyszabású beruházásokat. Nyugat-Németországban megszerezte a Mercedes- Benz gépkocsigyár részvényeinek 14.6%-át. aminek értéke 500-400 miilió $ között mozog. Londonban a banknegved ben lévő hivatali épületeket. Párizsban. Brüsszelben és Ausztriában ugyancsak értékes ingatlanokat vásárolt körül belül 250 millió S rajéig. Párizsban megvette a La Ion. Manhattan íp'. ÍO emel eves hivatali épületét, am lyuchjci tékát 85-250 millió S-ra becsülik. A olajban bővelkedő országoknak ezek a beruházásai az olajért fizetett magas árak összegeinek jelentős rész.4! visszajuttatják azokba az országokba, ahonnan azok eredetileg kikerültek. NAGYOBB ADÓCSÖKKENTÉS - Ai-Vha I láz közgazdászai szerint a képviselőház Ways and Means bizottságának az a javaslata, amely 21.3 billió $-os adócsökkentésre vonatkozik, alapjában elfogadható, /'orr/ elnök néhány megszorítástól eltekintve hajlandónak mutatkozik annak elfogadására. A bizottsági javaslat az egyéni adócsökkentések összegét ebben az évben 16.2 billió S-ban határozza meg, amelynek fele vissza fizetés alakjában jelentkeznék. Az adókedvezményben főleg azok részesülnének, akiknek a jövedelme 20.000 $-on alul van. A javaslat 3.6 billió $-os adócsökkentést biztosít az üzleti vállalkozásoknak még 1975-ben, további 1.6 billiós adócsökkentést pedig az 1976. év folya mán. A javaslat lényegileg abban tér el hord elnök tervezetétől. hogy a 12 billió $ egyéni adócsökkentést 1.2 b i I lie» $-ral felemelte, az adókedvezményben részesülők körét pedig az eredeti 40.000 $ jövedelemmel rendelkezők köréről a 20.000 $-os bev< 'télből élők körére korlátozta. Az elnök és tanácsadói nem helyeslik ezt a megoldást, mert szerintük a 20.000 $ jövedelemnél nagyobb bevételű adófizetők kedvezményben részesítése jobl van lehetővé tenné a nagyobb be fektetést igénylő vásárlásokat, mint amilyen például a gépkocsivétel is. A szenátus az adócsökkentés mérvét a képviselőházi bizottság javaslatánál is jobban akarja növelni. Az elnök hajlandónak mutatkozik a képviselőházi javaslat elfogadására, de a szenátus kezdeményezéséről az a véleménye, hogy az, a gazdasági helyzet megoldása tekihtelében további nehézségeket idézne elő. A megegyezés érdekében tovább folynak a tárgyalások. Ford elnök még mindig ragaszkodik az olaj behozatali vámjának emeléséhez s a 90 napos haladékot megállapító törvény ellen vétót akar emelni. Reméli. hogy legalább a szenátusban elegen lesznek, akik nem szavaznak majd a vétó ellen. A Fehér Házból származó vélemény szerint azonban az elnök csak azért ragaszkor lik az olajvámtétel emeléséhez, hogy a Kongresszust gyorsabb tevékenységre ösztönözze az ország általános energia-gazdálkodási tervével kapcsolatban. A Kongresszus ugyanis a demokrata többség akaratának megfelelően az energia-gazdálkodással kapcsolatos terv végrehajtását le akarja lassítani. Az olajbe hoz a tall nem óhajtja lényegesen csökkenteni még ebben az évben, csak 1976-tól kezdődően a gazdák; teherautóvállalatok s más előnyben részelülők tényleges szükség! etéhez igazodóan, csak azután akarják a benzintogyaszlási adó fokozatos emelésével és a jegyre nd szer bevezetésével az olajbehozatalt korlátozni. Az adóemelés 5-10 centtel kezdődnék és 4-5 éven belül 40 centig fo kozódnék. a heti benzinadag pedig fogyasztónként heti 10 gallon lenne. Az elnök ennél sokkal gyorsabb megoldást akar.
