Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-02-13 / 7. szám
8. ÖLDAL!. AZ ÚJSÁG 1975. FEBRUÁR 13. A MANGALICA GŰBEMALAC Vass Ferenc népies humoreszkje 13. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY IMA HÉTKÖZNAPOK... Ebben a két rejtvényben a fenti című versből idézünk 2-2 sort. Itt i vízsz. 1., függ. 1., 45. és 38. sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet első része, második D-ban kettős betű, zárt kockákban: 5zín. 16. Zászlóval is tebeti. 17. Értékjelzője. 18. ...jön, napvilágra L, R, H, U, LL, I. 14. New York város operaházának rövidítése. 15. cerül. 19. Állami jövedelem. 20. Vissza: nagyközség Heves vármegyéién, Heveshez közel. 22. Rag, ra párja. 23. Közgyűlés is lehet ilyen. 25. Széles, levegős. 26. Fordított jelen. 27. Tagadás. 29. Madár teszi. 51. 3razilia eleje. 52. Férfinév. 55. Tudatod vele szóban. 54. Súlyt vizsgál. 55. JDÖ. 36. Fordítva: Római váltópénz. 57. Füst németül. 59. Téma igynemű betűi. 40. Nekem — franciául. 42. Vissza: szellemi torna. 44. “ordított méhlakás. 46. Régi, vacak. 48. Selyem angolul. 49. Gondolkozó estrésze. 50. Ének. 52. Fordítva: Becézett Katalin. 54. Téli sporteszköz. 55. Olasz névelő. 56. Tusa egynemű betűi. 57. Ismeretlen. 58. Papírra ret. 59. Esküvőt előzi meg, negyedik kockában T=F. 61. Leander magánhangzói. 62. Hangya angolul. 64. Elegancia. 67. Néma Nóra. 68. Vyári ruhaanyag. 70. Éz Isten is, első D-ban kettős betű. 71. Király németül. 73. Madár angolul. 74. Ellentétes kötőszó. 75. Ahogyan Magyarírszágon hívják a televíziót. 76. R-rel a végén: az egyik arkangyal neve is. 78. Okot kereső kérdőszó. 81. Vissza: az Újpest labdarugó csapatának jó játékosa. 83. Legelői halad. 84, Ezt keresi mindenben a bölcsel- Icedő. 85. A sivatag hajója. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Első kockában felesleges A-val: az idézet második része, zárt betű: U. 2. Ezt írjuk, ha utazunk valahová, első kockában kettős betű. 3. Fordítva: varróeszköz névelővel. 4. Kar is lehet ilyen. 5. Mint a vízsz. 15. 6. Az elithez tartozó. 7. Kettőzve: bányaváros. 8. A szentmisében Krisztussal egyesülve teszik a hívek, zárt kockákban: E, N. 9. Minőségi Ellenőrző Osztály. 10. Len a közepe nélkül. 11. Egy átkot ellen.súlyozhat. 12. C. . . - ő, hangja bebocsájtást kér. 15. ÁÁÁÁÁ. 19. Kártyajáték. 21. Kopasz. 24. Würtembergi város a Duna mellett. 25. Vissza: átölelt. 28. Bátor. 50. Átnyújt. 31. Értéke. 53. . . . . .um, rendelet. 35. Szerencsés életed. 38. Az idézet utolsó szava. 40. 1 100 Rómában. 4a. A történetírás múzsája. 45. Az idézet harmadik része, zárt kockában: ÉS. 46. Állati Iakhley. 47. Két egyforma magánhangó és két egyforma mássalhangzó. 49. Növény. 51. Július végén tartják. 55. Legtöbbször szőke hajjal párosul, 4-ik D-ban kettős betű. 55. Háziállat. 60. A hangsor ötödik hangja. 63. Törzs angolul. 65. Ban-ben angolul. 66. Diplomata. 69. Királyi ülőhely. 71. Fordított dísz. 72. Falusi néni. 75. Egyforma mássalhangzók. 76. Alaphang. 77. Fordítva: keresztül. 79. Zeus egyik szerelme. 80. Görög betű. 85. Ékezettel: esztendő. GYTJJTS RÁ CIGÁNY A CSÁRDÁSRA. “Aszondom én kendnek, hogy fogadja meg a doktor n szavát, és ne egyék, igyék kend abha a francos tolnai vásár- ^ ba , mer megüti a guta. Meg. Meglátja kend megüti. Mert kend annyit eszik, iszik, kivált egy vásárba’, mintha . . . mintha ... “. . . Hóttig élnékl j_ Ha nem is nyomja meg a kend gyomrát a sor bor, sör, a cigánypecsenye meg mi, de . . .’ n “. . . De a te szíved megnyomja, amit én eszek, iszok,” somolyintotta bele kövérsége kibillenthetetlenségét, Mózsi ^ gazda rőzseágú bajuszába. “A száz kilójára, a gutára, meg a doktorra gonduljon kendi Megfogadta Mózsi gazda. Már hogyne fogadta volna j.( meg, hogy vigyázni fog, hiszen feleségétől, az Irmastól job- ^ ban félt, mint a doktoriul meg a gutaütéstül együtt. Fölrakta a mangalica göbemalacot a kocsira, aztán már zörögtek is a kerekek Tolna felé, ami Faddtul, Mózsi gazda falu- n játul alig volt hat kilométerre. Már állt a vásár, amikor odaért, már bőgtek a barmok, j, visítottak a malacok, nyerítettek a lovak, röfögtek a disznók, ^ nyelvelettek a kofák, kurjogattak a sátororos árusok, kivált l ^ a mézeskalácsosok, akik kínálták ám a tükrös szívet, a hal- r mos cukorkát, a márcot, és persze a törökmézet is, méghozzá igyen, hogy: 1 örökméz, ha nem mész, majd elvisznek és r elmész . . . Gyerekek, menjentek a francba, mert esküszöm, j goromba leszek . . Mózsi gazda nem is hallotta a vásár\j zaját: a sok papirdudát, meg sudaras ustort, pedig igen ! j fújták a cifra trombitákat a maszatos szájú gyerekek, meg j j a sudaras hasával a kocsiról ő csak azokat a sátrakat hal-1 j lotta, ahol a hengeröblű serpenyők sisteregtek, pléhperemű J szélükön a barnahasú kolbászokkal, pukkadásig pufók húr- r kákkal, nomeg, huj, azzal a kívánatos karajú cigánypecse- ‘ nyével. Már éppen a hasára igazította csúszóstenyerű elha- , tározását, hogyhát mivel a reggeli ideje órákkal ezelőtt el- ( múlott, megy ő bezzeg, béfalatozik kicsinnyég. De Iám, ép- J pen akkor állít oda hozzá egy nyiszlett-kis kákabélű ember, ? csiklishalász Bogyiszlórul. ( Kiveszi szájából a ferdenyakú pipát, és a mangalica göbemalac felé köp: Eladó ez a nyúl? ’ , “Ahhát! De ehhez a nyúl -hoz kend kétszáz forinton ] alúl nem nyúl I Alkud ózni kezdtek, kötötték az ebet a karóhoz, köpték markukat mindketten, és ahogy az idő múlott, Mózsi gazda egyre türelmetlenebbül pislogott a közeli sátor pecsenyesza- , ga felé. Nemsokára hiszen már nem bírta a zsíros sistergésű szagot <—■ Mózsi gazda belecsapott a kákabélű, hogyisz- , Iái halászember kezébe, hogyhát: “Eb az anyjátl Legyen, akkor ez a gyönyörűséges managalaica göbe százhatvani Eb legyen a neve, annak is, aki megbánja!” A halász fizetett, aztán így szólt. “Most aztán, ügyi, áldomást fizet? Mer’ lám úgy beleszomjaztam az alkudozás- ^ ba, hogy akár egy pintnek is megfelelnék egyhajtóra.” Másfél liternek, egyszusszra a tolnai homokhegyibűl? Mán csak bolondokat beszél kend. A kábabélű, nyiszlett-kis csiklis halász degradálót sercintett pipájának régóta kirágott agyara mellől. “Bolond az, aki nem hiszi.” | Én meg aszondom kendnek, nízze, ha kend megiszik egy pintet egyhuzomra a homokibul, akkor visszaadom a ' mangalica göbemalac árát kendnek”. És, ha nem iszom meg , húzta ráncba viharvert konokságát a kákabélű “akkor kendé marad a göbe . Nemsokára ott ültek a pecsenye meg bor-sör szagú sátorban, s hamarosan derék ragyogásét pintesüveg ékeskglett asztalukon. A kákabélű fogta az üveget, de mielőtt a szájához emelte volna, búboscsontú, barna orrát Mózsi gazda felé fordította, “Nohát, akkor állja szavát, ugye? “Állom ám, ha kend is állja, az áldóját! A bogyiszlai, nyiszlett-kis csiklis rátapadt az üveg szájára, mint a pióca, és itta, itta, csak itta a teméntelen bort. Mózsi gazdának már csurogni kezdett a verejtéke zsíroscsíkú kalapja alól, és nem hitt volna két látó szemének, ha nem esett volna meg, ami megesett: mert hamarosan lecuplan ám az üveg a kákabélű csiklishalász szájárul, és egy csöpp sincs benne. “Ehhöz, mit szól kend! végja csattos üvegű dicsőségit az asztalra a kákabélű. Mózsi gazdába beleroskadt a kudarca. Mit is szólhatott volna azon kívül, hogy kivette nagybögyű bukszáját és j visszaadta a csiklisnek a pénzit. Itt van, la, süppedt ki a í pénz a bukszából, a sóhaj meg Mózsi gazdábul. “Pedig a kalapomat ettem volna meg, hogy kend meg nem issza! A kalapját? botlik le a szó a bogyiszlai csiklis halász borszagú nyelvirül. “Nohát, ha kend megeszi kalapját, akkor én visszafizetem a mangalica göbe árát kendnek!” "Jaj, te magosságos Úristen abba’ a magosságos égbe , most ne hagyj el, mer mit szólna Irmus, ha se pénz, se j göbe! Mózsi gazda levette zsíros csikú, nyűtt kalapját, és ' felnézett az égre, és Istennek ajánlotta lelkit. Mielőtt azonban beleharapott volna kalapjába biztosat akart tudni, De állja szavát, mint ahogy én, ügyi? “Egy a lelkem, állom! Most meg a kákabélű csiklis látott csudát, de nemcsak ő, hanem a köréjük gyülekező vásári nép is, mert Mózsi gazda a peremén kezdve, csak rágta, ette, nyelte izzadtságtul sós kalapját, miközben öklömnyire duzzadó szemit a cigánypecsenye felé meregette. A bámulok köre egyre nagyobb, a kalap meg egyre kisebb lett. Végül aztán bámu- Ióknak, csiklishalásznak meg mindenkinek tátva maradt a szája: a kalap eltűnt Mózsi gazda pitykésgombú pocakjában. * # j “Nohát akkor, eb, aki bánja, itt a göbe ára,” nyújtotta át evezőtül kérges kezével a pénzt Mózsi gazdának a csiklis halász. Fölemelte aztán becsületes. mutatóujját, Lám, ott vagyunk, ahun voltunk sehunse. Mer kendé volt a pénz, enyém meg a malac, most megest csak kendé a pénz, meg enyim a malac. ‘De kendben legalább bor van, bennem meg csak kalap.” Ha egyszer kendnek jobban ízlik a kalap, mint a bor.” Rosszul érte a szó, Mózsi gazdát, nagyon rosszul, mer • j ím meleg is volt, a kalap is sós olt az izzadságtul, meg ő maga ; igen szomjas volt. “Nocsak, o!” rándult ki a szó Mózsi gazda őzsebajsza alul. Egy pint bórák éppen úgy megfelelnék, mint end!” Egybehajtóra? ’ * ‘H? * * tlgyre. “Nohát, akkor ide hallgasson, la kend egyhuzomra megissza, kkor kendé lehet a malac, de ha iem, akkor hoci vissza a pénzt. Lámcsak fitymálja őt ez a káabélű, bogyiszlai csiklis. Még- LOgy ő nem bírna el egyhajtóra mnyit, mint ez az egyszálbélű? Egy pint fiomkhegyit!” kurjanotta benne a felháborodás! A )ort fehérkötényes igyekezettel zalajtotta a sátoros korcsmáros Aózsi gazda asztalára, az meg nagabiztos bajsza alá nyomta aníak száját. Aztán ivott, ivott, csak vott. Elsőbb mohón, aztán koryai megfontolt ritmussal mozdulak hájpárnás nyaka alatt. Utána neg Ielassúdott a szomja, lelassú- Jott az ádámcsutkája az utóbbi már csak meg-megremegett anélkül, hogy boldog csusszanásokkal íelezte volna, hogy a tolnai homokhegyinél ha nem is olyan híres, mint a szekszádi rizling, meg a sióagárdi <—< nincs külö nb bor a szélességes Dunántúlon. Torkába hirtelenül belecsökkent: “Ne tovább Mózsi gazda! Ölég volt a homokhegyibűl! Juj, ez csak a kalap lehet, amelyik, mintha kapta volna magát és meglátogatta volna garatpöckeit. De nemcsak ott nyomta a kalap, hanem a gyomrában is ott duzzadt és nem adott helyet se fönt, se lent a dül- Iedtszemű kortyoknak. Mózsi gazda feleségére, az Irmusra gondol: jaj, az a fergeteges nyelve ki fogja sodorni a világbul, ha se malac, se pénz nem lesz. De hiába a rémület, hiába az igyekezet, hiába a nekidurálkodás, az a fránya kalap ott a hasában csak nem engedi, hogy megmenekedjék a kárhozattul. Biztosan megduzzadt a gyomra tán bevenné a bort, ha engedné a kalap. Nyel, nyel, Mózsi gazda, üreseket és nagyokat, de a bor csak nem fogy a pintes üvegből. Most mi lesz ? Mert Iám, a csiklisnek a görbeorrú szemében megvillan ám a szó, hogyaszongya: “Óhó, gazduram! Igyon vagy aluggyon, de ne tartsa aztat az üveget az üreskortyú gigája fölött!” Most meg még meg is tol dotta a kérges figyelmeztetést az ujjával!” “Egy hajtóra! Megállás nélkül! Puffad, kékül, meg még zöldül is az igyekezés Mózsi gazda kidülledt szemű ádámcsutkájában. De hamarosan mindennek vége: göbének, pénznek, szegény fejének, mert, nézd csak: a kákabélű bogyiszlai csiklis már emeli is felé napbarnított szőrű karját, már el is kapja a boldogtalan üveget, s már le is cuppan az utolsó reménység a szájáról. Istencsapá. meredezik ki Mózsi gazda katasí róíális szeméből. Mert jaj a halász, Iám a halász, im a halász, a kákabélű csiklis halász Bogyiszlóról, így szól, ‘ Kéne veszített, én nyertem. Kend nem itta ki, én kiittam. Kend fizet iti én meg viszem a pénzt is, meg a malacot is!” Hallotta ő, hallotta jól. Már hogyne hallotta volna, hisz’ volt fül a fejin, ha kalap nem is >— mert az a gyomrában volt. Nyoir ta is pitykésgombú hasát, a kalap is meg a mellény is. Egyik hévül rül, másik kivülrül, tehát kiszabadította pocakját a pitykésgombú szorításból, és akkorát sóhajtott, hogy majd kiszállt belőle a lélek. De nem szállt ki, igyhát felajánlotta Istennek, a pénzt meg átadta a bogyiszlai kákabélűnek. Az pediglen átvette, eltette, aztán felemelte boldogságos fenekét, és pöccösen, és győztesen odaballagott a mangalica göbemalachoz, megvakarta hátát, pórázt kötött nyakára, és azon vitte. Mózsi gazda meg az istencsapás ott ültek, és a karajos cigánypecsenye, a csillogószemű kalbász, meg a pufókfényű hurka, amikre annyi hosszú hónapon át vágyakozott az a beles-gyomrú pocakja, -w pedig ott kacsintgattak rá a hengeröblű pecsenyesütő pléhperemén. De azoknak a helyit a kalap foglalta el. Igyhát Mózsi 14. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY . .. ESTI MISÉJÉN Az idézetet megtalálhatjuk a függ. 1. és vízsz. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet befejező sora, zárt betűk: O, Z, G, L, Z, E. 15. Magas, vékony. 16. Éles, fájdalmas hangot hallató. 17. Egyforma betűk. 18. Vissza: verset mondasz, első kockában kettős betű. 20. Állóvíz. 21. Okos németül, nőnemben. 23. Él. 24. Sír. 25. Szoros ellentéte névelővel. 28. Modern repülőgép. 29. Berlin meghódítója Mária Terézia korában, keresztnevének első betűjével. 30. Öreg bácsi. 32. Hibátlan. 55. Vissza: kezében fog. 55. Kínzás. 57. Érc angolul. 59. Szélhárfa. 40. Tett-rúgó. 41. Fordított kötőszó. 42. SA. 45. Helyeslés. 44. Vissza: ... .el, német tábornok, a sivatag rókája . 46. Állati lakhely. 48. Személyes névmás (római 1001). 50. Kettőzve: bányaváros. 52. Kertben dolgozz. 53. Ezen a napon kezdődik az aratás. 57............... gia, Francia tartomány a Rajna mellett. 58. Önmagában gyönyörködő. 59. Vissza: K..........rgy, szent szobor, érem, stb. 61. Mindennek van. 62. Némán regélő. 65. Német zeneszerző, Orpheusz és Euridice, stb. írója. 65. Ez is az óceánba fut. 66. Fordítva: egyenes vonal. 69. I-vel a végén: ilyen jog is van, első D-ban kettős betű. 71. Állat lakása. 73. Feltüzelő, felforgató. 75. Női hangnem. 77. . . . gratias, Istennek hála. 70................rás, őseink írása. 82. Vissza: E-vel a végén: sas angolul. 83...........y János, a két idősebb orvos, a legfiatalabb író volt. 85. Széles, levegős. 86. Kemény kőzet. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Első kockában felesleges M-mel: az idézet első része, zárt kockákban: P, M, É, Ny, A. 2. A-val a végén: földrész. 5. Agilis része! 4. Szellemi tulajdonság. 5. Zsoltáros király. 6. HRA. 7. Kettős betű. 8. Érvelés. 9. Ok eredménye. 10. Nem angolul. 1 I. Zoli egynemű betűi. 12. Élősdi. 13. SÓL. 14. Fordítva: fogyassza (ételt). 19. . . . . anács, szakembertől kérjük, első kockában kettős betű. 22. Aki ma tagadja Krisztust. 26. Távolkeleti ország Ázsiában. 27. Becézett szülő. 29. Ilyen kocsi visz az utolsó útra. 31...........fratres, imádkozzatok testvérek. 34. Júliák párjai. 36. Vissza: ritka férfinév (HültI professzor keresztneve volt). 38. Dolog latinul. 40/A. Másol. 45. Tetejére. 47. Tűz költőies neve. 49. Spanyol férfinév. 51. ............Csere János. 54. Egyforma mássalhangzók. 55. Finom liszt. 56. Összavissza kért. 60. A hangsor ötödik hangja. 64. Ugar fele. 67. Hamis. 68. Vízi növény. 69. Beszéddel, első kockában kettős betű. 70. Magnetofon becézve . 72. Férfinév — többesszámban. 74. Római viselet. 76. Alig keverve. 78. Angol: minden rendben, magyar fonetikával. 80. ÁSM. 81. Ló, ökör vonja, ékezethibával. 82. Vissza: épület része. 84. Római váltópénz. 85. Te latinul. 87. Részvénytársaság. ELŐZŐ HETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE EMLÉKEZET Akkor jövünk rá, bogy milyen jó emlékezőtehetségünk van, mikor alamit szeretnénk elfeledni. KI OLVASTA? Vízsz. 1. Nagy idők nagy emberek ,, 16. Jókai Mór: Fekete gyémántok ,, 28. Fanni hagyományai Függ. 1. Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása ,, 27. Eötvös József: A falu jegyzője ,, 50. Gárdonyi Géza: Isten rabjai ,, 59. Jósika Miklós: Abaíi azda felnyögdölődzködött a székil és vitte poroszcsizmás boldogdanságát a kocsija felé. Felciheídött rá, föl. Aztán a lovak közé reccsintett, de akkorát ám, hogy Ráró kétpatkós rúgással csillent feléje. De törődött is ő Ráró haragjával, amikor az Irmus, az Irmus! Jaj, az otthon váró Irmus mérgitül félt. Mert mit fog az szólni, ha megtudja, hogy hol a malac, meg a pénz. Mert megmondja neki meg ő, jaj csak, Te magasságos Égben lakozó irgalmasságos Úristen, jaj csak azt ne kérdezze, hogy hun a kalap. Mert, ha megtudja, akkor az a guta üti meg Irmus t, amelyiktül ütet óvta, és attul üti meg, amit nem is evett meg: a kalaptul. i— Vége <—> VASS FERENC-nek, ÁGYASBOGAS HUMORESZKEK című, 2 01 oldal as, vászonkötésű könyve, FODOR LEVENTE brilliáns karikatúráival, portóval együtt, $3-ért kapható a szerző címén: Vass Ferenc, 1654 Morton Ave., Los Angeles, California 90026. SZERENCSÉS EMBER Az idős védőügyvéd gratulál fiatal kollegájának: — Maga szerencsés ember, kedves barátom! — Miért? —< Mert minden védencét becsukják és így tárgyalás után egyik sem ütheti magát agyon. FA VICC A híres vadász barátai társaságában meséli: «—< Egyszer az afrikai vadászaton a dzsungel fái alatt kellett meghálnom. Arra ébredek, hogy egy oroszlán áll mellettem. A nyakamban éreztem a lélegzetét. . . «—És erre mit csinált? kérdezi valaki dermedten a társaságból. — Felhajtottam a galléromat!