Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-06-19 / 25. szám
75. JÜN1US 19. ÄZ ÜJSÄG 1 5. DLDAU Molnár Zsigmond: "SPANYOLORSZÁG FÖLÖTT FELHŐTLEN AZ EG" Újság vagy rádió-riportjaimban nem szívesen foglal- I zoip a napi bel és külpolitikai kérdésekkel. Inkább szetek a múltban barangolni. Most azonban mégis hegyeztem a füleimet, amikor tűnő Ford elnökünk, részben Amerika, részben pedig más fyéb nagy demokráciák által annyiszor lekicsinyelt és Ie:zelt Spanyolországban is villámlátogatást tett Franconál, : öreg Caudillónál, aki a nagyszerű áldemokráciák szerint ég ma is olyan diktatórikus és önkényuralmas, bogy ezért im az ENSZ-be, sem a NATO-ba nem engedték be. mit különben Franco nem is kért s akikre egyébként füül is. Hát igen ... az öreg Franco kissé diktatórikus és önínyuralmas ugyan ... de olyan rendet tart az országában, mitől a szent demokráciák bab-testén felborzolódik minen szőr. Ma pláne tartja a rendet, amikor a szomszéd ortugália, ez a hirtelen vörös szoknyát öltött sjzépleány a elleténél jobban rázza és riszálja magát. Balfelé. Ezt a Portugáliát még az elmúlt évben úgy megdeíokratizálta a Spinola, ez a monoklis, lakk-csizmás és fel[ínési viszketegségberi szenvedő tábornok, ez az öregedő zép-fiú a végén a maga-csinálta demokráciája miatt el ellett ugrania a saját hazájából és beállott emigránsnak iraziliába. De önkényuralom ide vagy oda. . . európai és ameikai demokraták károgása még idébb vagy még odább . . . átűnő elnökünk ijedten röppent el Hispániába, mert könyíyen lehetséges, bogy a beteg 83 éves öreg generalissimus esetleges hirtelen eltávozása után fejtetőre állhat ott minien, amikor is az amerikai atom-tengeralattjáró bázisokat ciebrudalhatják onnan. És Ka Franco halála után valami torradalom vagy felkelés győzne, a jó ég sem menti meg a világot attól, hogy a ma még földalatti baloldali Spanyol- Drszág vadházasságra ne lépjen ezzel a piros-szoknyás Portugáliával, amely Salazár keze alatt hangtalanul lapult a politikai mélytenger vizeiben. Amerika azonban ezt a szerelmi liesont nem engedheti meg magának, mert ezzel Európa balsarkának léte és Amerika biztonsagának egy része meg lenne pecsételve. Bár azt sohasem lehet tudni, hogy Amerika a nagy és szent demokráciájában mit engedhet meg magának Moszkvától Pekingig, vagy Madridtól Liszszabonig. Gondolom, ha Ford elnök nem a Kissinger gyerekre hallgatott, valami egész rendes kis titkos védelmi szerződést köthetett Francoval, hogy semmiféle zűrben nem hagylak cserben, kedves jó bátyám . Amely cserben nem hagyásról egyébként a kedves jó bátyámnak meg van a különbejáratú saját véleménye, különös tekintettel a közelmúlt vietnámi eseményeire. És még jobban tekintettel arra, hogy annak idején éppen Amerika ellenezte legjobban Spanyolországnak az ENSZ-be és a NATO-ba való felvételét. Csak akkor nem voltak gátlásai, amikor az atom-tengeralattjáró bázisok létesítését kérte az önkényuralmas Francotól. De mivel a biznisz még Amerikában is biznisz ... jó elnökünk megfőzhette az öreg Caudillót, akinek és a spanyol népnek éppen elege volt az 1936-os felfordulásból. Tehát az ibériai félszigeten morajlik a föld. És amikor e sorokat írom, négy évtized mélyéből jönnek felém régi politikai emlékeim, az 1936-os polgárháborúról . . . Hispánia iszonyú megrázkódtatásáról. Hogy is volt csak akkor? Emlékezzünk kissé. Most, 1975 július 19-én a 39. évforduló. * * * 1931-ben a spanyol választásokon a Bourbon-házbeli 13. Alfonz király corrupt kormánya kisebbségben maradt, a köztársasági pártok győztek és a vékony bajuszú Alfonz az összes motyójával és cókmókjával emigrációba vonult. Bár én tudtam volna annak idején annyi cuccal emigrálni. Spanyolország az új, 1934-es alkotmánya értelmében hivatalosan köztársaság lett. 1 ermészetesen a királypártiak részéről az új köztársaság1 első éveiben sok kísérlet történt a hatalom visszaszerzésére s a köztársaságot még az un. szakadár, a baszk és katalán mozgalmak berzenkedései is gyöngítették. A monarchisták, élükön Sanjuró tábornokkal, 1932- ben felkelést is robbantottak ki a fél-baloldali köztársaság ellen, de a lázadást a köztársaság csapatai leverték. Sanjurót halálra Ítélték, de aztán megkegyelmeztek neki, mert Sanjuró kivégzése esetén az akkor még királypárti, 100 ezer főnyi hadsereg hovaállása nem volt kétséges. Később ez a Sanjuró lett az előkészítője a spanyol köztársaság halálát jelentő nagyszabású lelkelésnek, amelyre a megindulást az észak-marokkói ceuta-i rádióból küldött és előre megbeszélt titkos jelmondat adta meg. * * # 1936 július 18-án forró, tinta-kék színű latin éjszaka borult az ibériai félszigetre. Millió csillag szikrázott Andalúzia és Asturia felett... a Hold a felhőtlen égen a legkisebb sarlójára fogyott le. De a halk, mandolin-pengéses és szerenádos éjszakában mintha mégis remegett volna valami. Valami alig észrevehető nyugtalanság. Július! 19-én, hajnali 4 órakor az észak-afrikai spanyol-Marokkóban, a ceuta-i rádión felröppent egy előre megbeszélt titkos jelmondat, hogy “Spanyolország fölött felhőtlen az ég.” E rádió mondatot már várták a spanyol köztársaság hadseregének királypárti tisztjei, legénysége és a beszervezett királypárti garnizonok. E jelszóra mindenütt fellázadtak és megindultak a spanyol hadsereg nemzeti érzelmű alakulatai, elfoglalták a fontosabb középületeket, a postákat, a rádiókat és a vasúti gócpontokat. És ezzel elindult a spanyol polgárháború, hogy aztán temérdek vérrel-szenvedéssel és 1 millió halottal, 3 évi nehéz küzdelem után bár, de mégis győzelemmel fejeződjék be. * * # Amikor 1936 július 19-én hajnali 4 órakor elhangzott a ceutai rádió titkos üzenete a spanyol Armada részére . . . Sanjuró generális repülőgépe már útban volt Marokkóból Spanyolország felé, hogy személyesen vegye át a felkelés vezetését. Gépe azonban motorhiba miatt kigyulladva, a Földközi Tengerbe zuhant s a tábornok és kísérete halálát lelte. A beállott pillanatnyi zavarban egy akkor még ismeretlen fiatal tábornok, Francisco Franco vette át a felkelés irányítását. E felkelés ketté szakította Spanyolországot és 3 éven át úgy harcoltak egymás ellen, mint az amerikai polgárháborúban annak idején Észak a Dél ellen. Az ipari vidékeken, Madridban, Barcelonában, Bilbaóban és Toledóban, egyszóval azokon a részeken, ahol nagyobb tömegében ipari munkásság1 élt, az első időkben sikerrel állottak ellen Franconak, más vidékeken viszont, ahol a termelés kizárólag mezőgazdasági jellegű, volt, tehát ahol a föld egyszerű és vallásos népe élt, mindenütt a monarchisták győztek. Természetesen a Szovjet . . . ősrégi családi szokásai szerint. . . iszonyú erővel fűtötte ezt a vad testvérharcot. Titkos utakon, szárazföldön és tengeren egyaránt ömlesztetté az un. könnyű hadianyagot a köztársaságiak részére. A Piréneusok hágóin özönlöttek a világ kalandorai és a nemzetközi bolsevista söpredék, majd Ibéria kék egén hamarosan feltűntek az orosz Kajyuska bombázók és a fekete Moska vadászgépek. Ezek azonban csak addig randalírozhattak ott, amig Francoék oldalán meg nem jelent a német Kondor Légió a stuka bombázókkal és a Messersmitt vadászgépekkel, valamint egy olasz Caproni vadász és bombázó osztály. Ugyanakkor a messinai tengerszorosban az olasz tengeralattjárók epedve várták a Fekete Tenger felől a titkos szovjet fegyverszállítmányokkal lopakodó spanyol köztársasági gyorsnaszádokat. A hazájukból elszökő, vagy már korábban emigrációban élő és odaözönlő ismert és ismeretlen kommunistákból a spanyol köztársaság úgynevezett nemzetközi brigádokat szervezett. Egy ilyen brigádnak volt a parancsnoka a Moszkvából odaérkezett, de csak Iőtávolságon kívül settenkedő Rákosi- Róth Mátyás is. Szerettem volna látni ezt dagadt biboldót, hogy feszeleghetett a brigadérosi egyenruhájában. Jöttek a vérszagra az u.n. széplelkek és éntellektuelek . Mint haditudósító, jött az ismert orosz-zsidó újságíró, az Hja Erenburg, nyüzsgött Amerika nagy Nóbel-díjas írója is, aki szeretett minden zűrben nyakig benne lenni mindaddig, mig egy idegrohamában később öngyilkos nem lett. * Akikért a harangok szólnak című hírhedt regényében, amelyet a kitűnő Gary Cooperrel és az akkor még észbontóan csinos és sexi Ingrid Bergmannal meg is lilmesítettek, a kommunista brigantik hőstetteiről ömlengett a Mr. Hemingway. Később mosta kezeit és meglehetősen szégyellte ezt a könyvét. * * * A magyar kommunista emigránsokból és szökevényekből 1937-ben alakult meg egy zászlóalj, amely egy Domb rovszky nevű lengyel kalandor brigádjának a kötelékében harcolt, illetve e minőségében segítette elveszteni a polgárháborút a vörösöknek. E dicső magyar zászlóalj száma kb. 1000 fő lehetett. Legtöbbjük 1919-es szökött, vagy büntetett előéletű kommunista volt. Ilyen nevek futottak a harc mezején mint Zalka Máté, aki Lukács “tábornok néven szerepelt és esett el, valamint dr. Münnich Ferenc, az egykori pécsi ügyvédjelölt, aki később Rákosi-Róth atya kormányának tagja, majd Budapest rendőrfőkapitánya lett. Ö Flatter Ottó néven futott a polgárháborúban. A Flatter név úgy látszik, jobban tetszhetett neki, mint a Münnich, mivel ez ősmagyarabb hangzású volt. Aztán ott sűrített még egy másik tábornok is, aki a kuruc-kapitányos Gáli János nevet viselte, de aki a peáti Dohány utcában a tiszteletreméltó Gold család tagjaként született s akit egy rituális szertartás alkalmával a hitközségi metsző a szittya hangzású Manó névre kanyarintott. Ott nyüzsgött a fejesek között a Rajk László is, a nagyon tehetséges, de a földalatti kommunista tevénykedése miatt büntetett, volt Eötvös CoIIégiumbeli tanárjelölt, akit viszont Rákosi-Róth atyánk. . . polgárháborús érdem ide vagy oda . . . tiszta személyi kultusz -ból irgalmatlanul felköttetett. A régi budapesti politikai, valamint a belügyminisztérium közbiztonsági főosztályának a nyilvántartásából, ahol valamikor sokat bogarásztam a spanyol ügyben , emlékszem még egy Csébi Lajos nevű fickóra, aki viszont oly spanyol-mániás volt, hogy a hetyke torreádor vagy a gőgös hidalgó hangzású Pedró Jósé Fernandez nevet viselte. Tetszett magának komcsiknak, a Veiszberger Dezsőnek, a Heves Ákosoknak, a Földes Izidoroknak és a Kaufman Miksák nak, akiknek a száma részben az ebrói átkel ésnél, részben a jaramai ütközetben egy maréknyira csökkent le. Ebben a díszes társaságban azonban még nagyítóval sem lehetett talál ni egy jó csendőr vagy huszárkápláros nevet, egy Nagy Jóskát, egy Tóth Ferkót vagy egy Kovács Pistát. Igaz viszont. . . s ezt pirulva vallom be, egy Molnár azonban mégis volt közöttük. Ö azonban Braunként jött be a vereckei szoroson. Nem Etelközből ugyan, de Tarnopolból. * * * A spanyol polgárháború a nemzetiek részéről bővelkedett néhány legendásan szép és hősi epizódban, mint pl. Alcazárnak, a madridi kadett iskolának a védelme, Mostardó generális és fiának tragikus története, valamint Yague spanyol ezredes hőstette. A Mr. Hemingway ezekről is írhatott volna annak idején egy jó könyvet.'. . mert ezekért a harang még ma is szól Spanyolországban. * * * Madridot 1939 tavaszára vette be Franco. Egy ideig még folytak az apróbb csatározások, majd egész Hispánia a nemzeti monarchisták kezére került. A vörösök egy része fogságba esett, más részük a Piréneuokon át Franciaországba menekült, ahol a baloldali Leon Blum kormány menedéket adott nekik. Sokan visszamentek a Szovjetbe. A franciaországiak nagyrészét aztán, mivel ott sem fértek a bőrükben és a 2. világháború alatt a francia ellenállási mozgalomba kotnyeleskedtek bele... a megszálló németek morzsolták fel. * * * A harcizaj elülte után Franco Spanyolországában a rend évei következtek, bár Franco sem tett olyan intézkedéseket és reformokat, amelyek a spanyol nép jobblétét előmozdították volná. A biztonsági intézkedések mindenesetre megvoltak a komcsik moccanni sem mertek eddig. A portugál zaj hallatára azonban ma már mocorognak. Az amerikai politika eddig csak félvállról kezelgette Francot, de most, hogy Rotában az amerikai atom-tengeralatt járó bázis veszélyben volt, Ford elnök és kísérete ijedten odaröppent azonnal s gondolom, az öreg Caudillót nagyon kérlek alásan, tábornok uram -ózhatták. Franco, nehogy halála után káosz üsse fel a fejét His-JULIUS KÖZEPÉN MEGJELENIK! % MINDSZENTY JÓZSEF CLEVELANDI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ALBUM Egy évvel ezelőtt közöttünk járt hőpásztorunk, helkereste a magyar központokat. Közel egy hetet töltött a Cleveland Egyházmegye területén. Látogatása előtt elkészült az angol nyelvű album, amely jelezte, milyen magyar egyházak, egyesületek várják a Bíborost. Akkor megigértette velem, hogy magyar nyelven is kiadom ezt, a látogatás képeivel. Az album nyomása elkezdődött. Már 68 oldal elkészült és június végére elkészül a további rész is. Előreláthatólag több mint 200 nagy oldal (8.5 x 1 I ) lesz kb. 600 képpel, színes fedőlappal, Mindszenty prímásnak előszavával, amelyet még tavaly írt albumunk elé. A könyv tartalmazza időrendben a hetes látogatást, az egyházak, egyletek történetét, köszöntéseket és az adott válaszokat, valamint a templomokban elmondott beszédek teljes szövegét. A könyv végén képek és szövegek is lesznek a pázmáneumi lakásáról, valamint a máriacelli temetésről. Egy képet mutató közlünk: az egyszerű ágyat, amelyben aludt a kórházba menet előtt. A könyv előállítása nagy költséggel jár. A számlá kát azonnal kell fizetni. Már eddig is több ezer dollár a befektetésünk, és még szükség van újabb összegre. Ennek az összegnek előteremtésére kérjük olvasóinkat, hogy már most rendeljék meg az albumot és fizeásék be a kedvezményes árat. Az Album ára előreláthatólag 16 dollár lesz. Akik július 10-ig beküldik a pénzt az alábbi megrendelő szelvénnyel 16 dollár helyett kedvezményesen 14 dollárért kapják meg. 10 példánynál nagyobb mennyiségben 12 dollár darabonkint a pénz előzetes beküldése mellett. Nagyon kérjük az Olvasóink megértő figyelmét és közreműködését, hogy a könyvet minél hamarabb kipostázhassuk. RENDELÉS Megrendelem a MINDSZENTY ALBUMOT ................ példányban (előzetes áron á. 14.»— illetve 10 pl. nál több esetén 12.—). Mellékelem a................................dollárról szóló csekket. Név ................................................................................................................ Cím .................................................................................................................. Utca, Házszóm. Város, Állam, Zipszám pániéban, az utódlás kérdéséről is gondoskodott és egyik unokájának férjét, egy Bourbon herceget jelölte ki utódjául, aki ismét csak a nép megkérdezése nélkül, királyként fog majd a herdinándok és Izabellák annyi dicsőséget és hódi tást látott trónjára ülni. Hiába, a spanyolok nem tudnak leszokni a királyokról. Tehát az ibériai félsziget a politikai erjedés állapotában van s ma még csak halkan bár, de mora jlik a föld. És mivel minden politikai földmorajlásban és bajkeverésben a Szovjet szőrős mancsát találhatjuk meg, így nem tudható, hogy ez a ma még halk morajlás mikor válik hirtelen egy Korea vagy Vietnám-szerű iszonyú földrengéssé, aminek feltörő lángjai majd Hispánia kéklő egéig érnek fel. Ford elnökünk ezért ment el az öreg generálissimushoz ... s riportom befejezésekor már tudjuk, hogy a rotai bázis ügyében sikerrel járt el. A NÉPISÉGRŐL Ft. Greeley M. Andrew “Ethnic critics talk nonsense címmel érdekes cikket írt, amelyben a megnyerő és tehetséges” McCarthy Abigailneh szellemesen szemére hányja, hogy mint a katolikus értelmiség egyik olyan tagja, aki újabban a népiségi (etnik) kérdésekben csalatkozhatatlan nyilatkozatokat tett, a népiséggel kapcsolatban néhány helyes megállapításon kívül elragadtatással idézte Lawlor G. Justus kétségtelenül túlzó meglátásait. Ezek alapján McCarthy Abigail azt a kérdést teszi fel, hogy az új népiség (ethnicity) vajon helyes út-e, vagy csak mellékösvény-e. Greely atya azon csodálkozik, hogy hány más társadalmi jelenséget intéznek el hasonlóan egyoldalú megítélés alapján. Helyesen mutat rá, hogy az amerikai társadalom kezdete óta megoszlott és még mindig megoszlik. És McCarthy asszony még azon tépelődik, hogy a népiség (ethnicity) új mozgalmalma mellékösvény-e, vagy a helyes út-e. A katolikus értelmiség tagjai Lawlor G. Justus bírálatával és McCarthy Abigail bizonytalanságával szemben nyugodtan vehetik kezükbe azt a könyvet, amely Ethnicity címmel Glazer Nathan és Monynihan P. Dániel szerkesztésében jelent meg s az egész világ minden részéből való tudósok tanulmányait foglalja magában. A könyvet az “American Academy of Arts and Sciences adta ki, a népiségről szóló megállapításai tehát kétségtelenül helytállóknak tekinthetők, a katolikusok részéről is elfogadhatók. MÁSIK BOLYGÓ? Szovjet csillagászok azt állítják, hogy a Pluto mögött másik, eddig fel nem fedezett bolygónak kell lennie. A Leningrádban műkő dő elméleti csillagvizsgáló intézet vezetője, Chebotaryov Gleb a Tass szovjet hírügynökség útján hozta nyilvánosiságra, hogy a múlt században megfigyelt üstökösök matematikai elemzése azt mutatja, hogy a feltehetően létező bolygó 54-szer olyan távol esik a Naptól, mint a Föld. A végzett számítások arra is következtetést engednek, hogy az ismeretlen bolygó nagysága a földével azonos. Érdemes megemlíteni, hogy a Pluto felfedezésére irányuló távcsöves csillagászati kutatást Lowell Percival amerikai csillagász 1905-ben indította meg s ennek eredményeként Tombaugh W. Clyde amerikai csillagász 1930-ban fedezte fel az új bolygót, amely a naptól 3670 millió mérföldnyire van és 248 földi év alatt fordul meg: egyszer a Nap körül. A Föld 92 mill ió 897 ezer mérföldnyire van a naptól, a feltételezett új bolygó tehát — a szovjet tudósok számításai szerint — 5016 millió mérföldnyire van a Naptól. VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG A bajor Alpokban, Warngautól délre, a vasúti állomástól mintegy 200 yardnyira, két vonat összeütközött. Az egyik Bad Tölz kirándulóhelyéről utasokkal zsúfoltan robogott a síneken, a másik Holzkirchenből majdnem üresen indult el. Mindkét vonat a szokásos sebességgel haladt, az összeütközés következtében — a rendőrség megállapítása szerint — a két mozdony valósággal eggyé lett, annyira öszszetapadt. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a Holzkirchenből indított vonat Warngau állomását korábban hagyta el, holott meg kellett volna várnia, amíg a szembejövő vonat Bad Tölzből befut. A borzalmas látványt nyújtó szerencsétlenség színhelyére 250 tűzoltó, 200 elsősegélyt nyújtó személy és több mint 20 orvos sietett. A mentési munkálatok egész éjszakán keresztül folytak. Az összetört vasúti kocsikat mozgó danákkal emelték ki a romokból. Az első rendőrségi jelentések szerint legalább 42-én meghaltak és 80-an megsebesültek. LUANDÁBAN HELYREÁLLÍTOTTÁK A RENDET Angola fővárosában az utóbbi három hónap folyamán szórványos, de valósággal állandósult harc folyt az Angola felszabadításáért küzdő két ellentétes csoport, a Nemzeti Arcvonal és a Népi Mozgalom között. A portugál hatóságok mindkét csoportot figyelmeztették, hogy ne vigyenek a fővárosba fegyvereket. A figyelmeztetés hiábavalónak bizonyult. A három hónap leforgása alatt közel 300 ember vesztette életét, köztük sokan olyanok is, akik egyik csoporthoz sem tartoztak, csak véletlenül kerültek a két csoport kereszttűzébe. A portugál hatóságok most erélyes lépésre határozták el magukat. Ejtőernyősök szállták meg az angolai fővárost, akik kiürítették az egymással vetélykedő két “felszabadító” szervezet fegyvertárait és helyreállították a békés rendet. IRÁN TENGERALATTJÁRÓKAT VÁSÁROL Az iráni kormány nemrég hat új rombolót vásárolt az Egyesült Államoktól. Most az a szándéka, hogy három 24 éves tengeralattjárót is szerezzen tengeralattjáróellenes felderítő tevékenység céljából, továbbá azért, hogy az arab tengeren meg tudja akadályozni a Perzsa-öbölhöz Vezető Hormuz-szorosba történő ellenséges benyomulást. A tengeralattjárók megszerzése Iránt az Indiai-óceánon is hadműveletek végzésére képesítené. A vásárlás készpénz ellenében történnék, de az árakat még nem hozták nyilvánosságra. Mind a három tengeralattjárót diesel-motor hajtja. ALKOTMÁNY KÉSZÜL A 49 év utón szabadon megválasztott portugál országgyűlés 250 tagja bizonyos nehézségek utón megkezdte az új alkotmány elkészítését. A többségi szocialista és a kisebbségi kommunista párt között az elején éles ellentét támadt. A szocialisták két napig távol maradtak a 21 tagból álló katonai-polgári kormány üléseitől, míg végül határozott ígéretet nem kaptak, hogy a kommunisták befolyását a kormányzatban és a hírközlő szervekben csökkentik. Gomes Costa elnök a nemzeti egység biztosítására fellebbezett és ezz|l elérte, hogy a kommunista beállítottságú katonai kormónjzgl-hozzájárult az alkotmány akadálytalan részletes kidolgozásához az elnök részéről meghatározott keretek között. A törvényhozó testület számára szocialista Portugália megvalósítása a cél.
