Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-05-29 / 22. szám

4. OLD AI,.

AZ ÜJSÄG

1975. MÁJUS 29.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig

Folytatás —>

EÖTVÖS ÉS WESSELÉNYI

' A politikai szakirodalomnak ebben a korszakban Szécbenyin és Kossuthon kívül sok más kiváló művelője is volt. Irodalomtörténeti szempontból Eötvös József báró, politikai vonatkozásban pedig Wesselényi Miklós báró a legismertebb.

Eötvös József báró szakirodalmi tevékenységével már foglalkoztunk,82) itt azonban rá kell mutatnunk, bogy Vélemények a fogházjavítás ügyében címmel 1839-ben kiadott első politikai tanulmányánál, amelyben külföldi megfigyelései nyomán a magyar börtönrendszer megjavítását sürgette, szakirodalmi szempontból jóval jelentősebbnek minősítbető, bogy 1840-ben csatlakozott Szalay Lászlóhoz, a későbbi történetíróhoz, akivel együtt megalapította a Budapesti Szemlé ”-t. Az új folyóirat ugyanis nemcsak az 1837-ben indított jog- és államtudományi szakfolyóirat váltotta fel, amely megfelelő érdeklődés hiányában megszűnt, hanem általándsságban a tudományos kutatások eredményeinek ismertetésére vállalkozott.

A “Budapesti Szemle munkatársai közt Szalay Lászlón és Eötvös József bárón kívül helyet foglalt Henszlmann Imre, a kiváló régész és műtörténész, aki 1843-ban német nyelven maga is folyóiratot indított a külföld szakszerű tájékoztatása céljából;83' Lukács Mório, a páratlan gonddal dolgozó, neves műfordító;8" I oldy Ferenc, az irodalomtör ténetíró, akihez még visszatérünk; Tre fort Ágoston, a későbbi jeles közíró és nagy államférfiú, továbbá több más szakember is.

Eötvös a Budapesti Szemle hasábjain tette közzé “A zsidók emancipáció já rói vallott liberális nézeteit is 1841-ben, amelyek gyakorlatilag 1867-ben érvényesültek.81'! Liberális nézetei vezették akkor is, amikor Széchenyi és Kossuth vitájában Kelet népe és a Pesti Hírlap címmel ,—■ már nem a Budapesti Szemlé -ben, hanem külön kötetben i—< Kossuthnak adott igazat. Külön röpiratban “Reform’ címmel <—> kelt .a képviseleti rendszer védelmére is 1846-ban, Szakirodalmi főműve: A XIX. század ural

kodó eszményeinek befolyása az álladalomra , amely a maga korában rendkívül nagy figyelmet keltett állambölcseteli alkotás. Első kötete 1851-ben, második kötete 1854-ben Bécsben magyar és német nyelven, Lipcsében pedig ugyanakkor német nyelven jelent meg. Hatása külföldön sokkal nagyobb volt, mint Magyarországon, ahol éppen ekkor érvényesült legjobban a szabadságharc bukását követő elnyomás.

A mű tulajdonképpen a szabadság, egyenlőség es nemzetiség eszméit tekinti a XIX. század uralkodó eszméinek, amelyek azonban ellentmondanak egymásnak, ha nem látjuk tisztán helyes viszonyukat. Az utóbbi érdekében aztán kifejti az állam célját, meghatározza az egyéni és közösségi (társulási) szabadság előfeltételeit, majd az egyéni és testületi jogok határait; végül kijelöli az állam hatáskörét, megállapítja az emberiség haladásának elengedhetetlen követelményeit és ismerteti annak a liberális államnak berendezését, amely az egyénnek olyan szabadságot biztosít, amilyennel a keresztény művelődés útján haladhat.

f A külföld kiváló tudósai kellőképpen értékelték az állpmbölcseleti mű megállapításait, amelyeknek alapján az Humbolt,86' Montesquieu8' és J ocqueville881 hasonló természetű munkáival méltán minősíthető azonos színvonalúnak. Szinte megelőzte korát. Magyarországon hatása csak jóyal később, a liberális eszmék uralomrajutásával érvényesült, amikor a legkiválóbb közírók, politikusok és tudósok foglalkoztak eszméivel.

Szerb Antal szerint Eötvös liberalizmusa nem volt kritikátlan lelkesedés. Ismerte a liberális és demokratikus eszmék belső veszedelmeit és egész életében viaskodott önmagával, kételyeivel. Legfőbb szellemi problémája az volt, hogy meghúzza a demokratikus eszmék ésszerű hcltárvonalát, ameddig< el lehet menni anarchia és a csőcselékké válás nélkül, 8,)

Eötvös szakirodalmi tevékenységéről nem kapnánk teljes képet, ha nem említenénk meg néhány kisebb röpiratát. Először a nemzetiségi kérdésben nyilatkozott meg névtelenül és német nyelven 1950-ben, ez a röpirata 1 azonban a szabadságharc leverését követő feszült hangulatban hatástalan maradt. Annál nagyobb sikert ért el 1859-ben, közvetlenül az olasz-osztrák háború kitörése előtt Licsében, ugyancsak német nyelven megjelent röpirata, amely négy kiadást ért el s amelyben Eötvös arra a végső következtetésre jutott, hogy a monarchia (egyeduralom) fennmaradását csak olyan erős központi hatalom biztosíthatja, amilyen a nemzetiségek történelmi egyenlőségét és természetes fejlődésének törvényszerűségét egyaránt figyelembe veszi.9" A röpirat sikere azonban csak elmleti maradt, mert a magyarok osztották Eötvös kishitű felfogását. Gyakorlati szempontból sokkal eredményesebbnek bizonyult a következő évben megjelent másik röpirata, amely Magyarország önállóságát a német egység megszilárdításának előfeltételeként állította be.92' Érvei nemcsak a kiegyezés létrejöttére hatottak előnyösen, hanem Bismarck 93) birodalmi politikájában is igazolás nyerték.

* * *

Wesselényi Miklós báró (1796-1850) nem annyira irodalmi tevékenysége, mint inkább irodalmi és politikai kapcsolatai alapján került az irodalomtörténetbe. Népszerűségét legelsősorban édesapjának, idősebb Wesselényi Miklós bárónak köszönheti, aki 1777-ben a szebeni zárdából elrabolta és feleségül vette Cserei Ilonát, aztán haddal támadta meg és foglalta el politikai ellenfele, Haller gróf várát, amiért nyolc évet ült Kufsteinben, a szabadság lelkes híve s az erdélyi országgyűlés ellenzékének vezére volt, az irodalom vezetőivel is állandó kapcsolatot tartott fenn.

Az ifjú Wesselényi Miklós több tekintetben követte apja példáját. Ellenzéki politikus lett. Barátságba kerül

Széchenyi István gróffal, akivel együtt Angol- és Franciaországot is beutazta. Az ellenzéki főrendiek élén különösen az 1834. évi országgyűlésen vitt nagy szerepet. 1838-ban a pesti árvíz mentési munkálati közben tüntette ki magát. Vörösmarty Mihály külön költeményt irt róla, amelyet a pesti magyar színházban 1838 április 27-én Laborfalvi Róza szavalt el. Itt is érdemes idézni.

AZ ÁRVÍZI HAJÓS

Hol népes ház-sorok A bátor férfinak

Jegyzéd az utakat, Hálás búcsút rebeg.

Most vad moraj között „ , ,

Fut gyilkos áradat. 3 SZCgeny be*eg

Agg nő nem távozik,

Rémséges jaj kiált S elfúlladt kebliből

Ingó falak megöl; Sóhajtás hallatik.

Rémesb a hallgatás. , ,

Midőn a ház bedől; Jf- 1° "eked

E kisded adomány.

S omlott házak felett. Pénz s egy falat kenyér;

Élők- s halottakon Többet várj Ég után.

Örvényesen kereng . . ,

S zúdul el hab habon. Bekern nagy utaim

Vannak még szerteszét:

"Ki ment meg engemet. Ezreknek élete /

Kórt. aggot és szegényt? Kiált hajót, segélyt.”

Mindenre, ami szent, c , ,

Ó, ember, hozz segélyt!” £zó1 * menne a hajós

De a hölgy, kit hozott,

A fennmaradt kövön Tündér tekintetű

Így esd egy női hang Asszonnyá változott.

S bajhirdetőn visít, . , . , ,

Mint vészben a harang. j)rcá,n Ir1eciők be yett

iljú keltem virul;

S ím, sajka jő s rohan Szépsége bájoló

Az áradat taván; Leírhatatlanul.

De aki rajta ül, _ . . i

Embertelen zsivány. £zebb- minJ ? terelem,

Barátságnál hívebb,

Nem emberélet az, Mindennél, ami kéj.

Miért ő eveze: Látása kedvesebb.

Tiltott vagyont keres . .

Szentségtörő keze. TST TM elbámull hajós

Hall édes hangokat,

S szívtelenül az agg Minőket emberajk,

Nő mellett elsuhan; Sem zenemű nem ad.

Mert egy balkát nem ér

Mind, ami rajta, van. Fia minden elhagyand

— így szól az égi nő: —

Es több hajó kereng “Az ember és világ,

Az ingó fal körül: Barát és szerető;

De a szegény anya

Ott áll mentetlenül. Ha hozzád mostohák

t- , ,, ,. Szerencse és ipar;

Ez pénzét, az magat c i • r- j- . t- ,

T.. . I , . 8 hu laradasidert

JoVenek menteni; n - i i i

w ill .. Kagalmak nyelve mar:

Van. aki kedveseit

Aggódva keresi; Emlékezzél reám

S ki csak mulatni jár Sorsodnak éjjelén.

A közveszély felett: Önérzeted vagyok.

Az óni rá nem ér ' Nevem jótétemény.

Egy hitvány életet. Rendült kebellel a

S mindig dühösb az ár, Bátor hajós eláll

S a bágyadt nő előtt Ez égi látomány

Száz örvény tátogat Magas csodáinál.

Alásodorni őt. Öt m;ncjen elhagyá,

Még jő s megyen a hajó; Az ember, a világ.

De ő már nem kiált: Csaknem maga maradt,

Tűr s várni láttatik Mint téli fán az ág.

A borzasztó halált. Sorvasztok napjai,

“Ki él még itt?” - riad S kietlen álmait

Most ev hajós közel, Gyógyszer nem űzi el,

Sajkája telve bár Nem orvosolja hit.

Menekvők terhivel. Oe az nem tartja őt;

S még jókor érkezik: Megy a szép vágy után,

A féltett kőfal áll, S még soknak élete

S kihalt remény után Menik meg csolnakán.

A" nő hajóra száll. g jia né]la mardosóbb

* Fájdalma visszasír.

A sajka partot ér, S a földön ellene

S a megmentett sereg Nincs menedék, sem ír.

Lelkének a dicső Hölgy képe feltűnik,

S szűz arca bájain Fájdalma megtörik.

Wesselényi Miklós báró, cnz árvízi hajós a költőfejedelem Vörösmarty Mihálynak ezzel a költeményével nemcsak az irodalomba került be, hanem országos hírnévre is szert tett. A következő évben, 1839-ben azonban mind a magyar, mind az erdélyi királyi tábla perbe fogta. Az előbbi azért, mert engedély nélkül kőnyomatos nyomdát állíttatott az országgyűlési tudósítások sokszorosítására, az utóbbi pedig a szatmári megyegyűlésen elmondott beszéde közben tett felségsértő kijelentése miatt.95' Mindkét perében Kölcsey Ferenc volt a védője, aki azonban a bárom évre szóló börtönbüntetés kiszabását nem tudta megakadályozni. Wesselényi szemevilága a raboskodás közben meggyengült, később el is veszett. Önkéntes száműzetésbe vonult, csak 1848- ban tért haza, de szerephez már nem jutott. Visszavonult. 1850-ben megint haza akart térni. Útközben megfázott és Pesten elhúnyt.

Wesselényi — akárcsak Széchenyi —< szakirodalmi tevékenységét nem politikával, hanem lótenyésztési kérdéssel kezdte. Első könyve “A régi híres ménesek egyike megszűnésének okairól címmel 1829-ben, Pesten adta ki. Legnagyobb jelentőségű s egyben leghíresebb műve Balítélete címmel Bukarestben, 1833-ban jelent meg. Ebben Széchenyiénél is jóval élesebb hangon nemcsak a nemesi rend önzését állította pellengérre, hanem a bécsi kormány hibáit is nyíltan ostorozta. Érthető, hogy Magyarországon abban az időben ez a könyv sokáig tiltott olvasmány maradt. Harmadik művét már fogsága után, 1843-ban, Lipcsében adta ki és abban — Eötvös József báróhoz hasonlóan ~ a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Könyvének címe: ‘ Szózat a magyar és síÁáv nemzetiség ügyében . A nemzeti újjászületés romantikus lázában élő akkori közvélemény nem figyelt fel rá, a magyar és szláv ellentétek pedig csak fokozódtak.

TOLDY FERENC

A regényesség (romantika) korszakának irodalmi életében az egyik legfontosabb szerepet a nagy műveltségű Toldy Ferenc töltötte be, aki a következő korszakban a magyar irodalomtörténet'úrás atyja” megjelölést érdemelte ki

1805 augusztus 10-én Budán született. Apja Schedel Ferenc szabadelvű postatiszt, aki magyarul sem tudott, édesanyja pedig a magyar nemesi származású, de magyarul beszélni sem tudó ThaUherr J öze fin volt, aki Bécsben és Pozsonyban nevelkedett. Fiúkat 1813-ban a ceglédi gimnáziumba küldték, hogy megtanuljon magyarul, csak arután adták a piaristák pesti gimnáziumába. Innen Toldy Ferenc 1818-ban Kassára került, ahová édesapja azért küldte, hogy ott a tót nyelvet is elsajátítsa. A tót nyelv megtanulása helyett Kassán inkább a magyar irodalom iránt kezdett érdeklődni. A hároméves bölcsészeti tanfolyamot 1819-től 1822-ig Pesten végezte, ahol Bajza Józsefiéi került barátságba. Kapcsolatba került Virág Benedekkel, Horvát Istvánnal, Kazinczy Ferencet és Révay Miklóst követte, majd Kisfaludy' Károly köréhez csatlakozott.

Az Aurora több versét közölte. 1823-ban “Haram ják címmel Schiller nyomán drámát írt. 1822 és 1827 közt orvostudományi tanulmányokat végzett, 1828-ban szemészmester lett, 1829-b en pedig az orvostudományok doktorává avatták. J öbbször járt Nyugat-Európában s élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki.96’ 1851-ben a Magyar Tudományos Akadémia jegécljegyzője és levéltárnoka lett, Bugát Pállal együtt Ornost 7 ár címmel megindította az első magyar orvosi szaklapot, két évvel később pedig ugyancsak Bugát Pállal együtt kiadta a Magyair-deák és deák-magyar orvosi szókönyv -et. 1855-ben a Magyar I udományos Akadémia titkára lett, Vörösmarty Mihállyal együtt az Akadémia megbízásából Magyar és német zsebszótár -t készített, Kisfaludy Károly műveinek korábbi kiadásához97) hasonlóan Kazinczy Ferenc98) és Czuczor Gergely munkáit99) tette közzé. Mint már 1834-ben áz Akadémia megbízásából a 7 udománytár -t, 1842-ben a “Nemzeti könyvtár -t indította meg.

A I udománytár megszűnése után annak pótlására 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Bajza Józseffel együtt a tudományok és szépművészetek tára’’-ként megindította az Athenaeum -ot és három éven keresztül szerkesztette a Figyelmezö című kritikai lapot, majd 1847-től Erdélyi Jánossal a “Szépirodalmi Szemlé -t. A korszak egész irodalmi tevékenységét irányító hármasnak (az irodalmi triumvirátus -nak) ő lett a hajtóereje, miközben tanulmányokat írt és akadémiai kiadványokat szerkesztett, hallgatói számára kézikönyvet adott ki.* 101”

A szabadságharc után mindaddig, amíg a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nem működhetett, a maga házánál titokban hívta össze az írókat, Új Magyar Múzeum címmel folyóiratot szerkesztett, német nyelven Bécsben kiadott tanulmánya 101 után a Zrínyit megelőző magyar költészetet ismertette,102' majd * Á magyar nemzeti irodalom történeté - bői írta meg két kötetben az ó- és a középkori reszt.103' Az Újkori magyar nemzeti irodalom történeté -t is elkezdte, befejezni azonban nem tudta. 1850- ben ugyanis a pesti egyetemen az esztétika és az egyetemes irodalomtörténet magántanára lett, érdeklődése így elsősorban a költészet története felé fordult. 1854-ben két kötetben meg is jelent “A magyar költészet története’ című műve, I amely előadásainak leglényegesebb anyagát ölelte fel.104' Az egész irodalom történetét csak tíz évvel később foglalta

105)

, össze.

1850-ben megkezdett egyetemi előadásainak jelentőségét semmi sem bizonyítja jobban, mint az a történeti tény, hogy hallgatói között nemcsak az egyetemre beiratkozott ifjúság tagjai vették részt szokatlanul nagy számban, hanem írók, papok és rnás művelt emberek is. Szervező és irányító tevékenységével az új korszak elején Ktízinczy Ferenc egykori szerepét és hivatását töltötte be, emellett számos szaktanulmányt írt és elvégezte a magyar irodalomtörténetírás anyagának rendszerezését, sok tekintetben összegyűjtését is. Arany János megállapítása szerint az irodalmi buzgalom zsenije volt, és méltóbb napi munkát nem végze nála senki sem . Nemcsak “a magyar irodalomtörténetírás atyja”, hanem a magyar irodalom egyik legválságosabb korszakában annak valósággal új életre keltője és újjászervezője volt, akinek céltudatos tevékenysége nélkül a fejlődés útja könnyen elakadhatott, vagy más irányba terelődhetett volna, ezért méltán foglal helyet a magyar nemzeti irodalom legnagyobbjai között.

JEGYZETEK

84) Lukács Móric (1812-1881) “A mesmerismusról”, “Róma régi történeteinek hitelességéről , A román nyelvek alakulásáról és A börtönrendszerről” írt értékes tanulmányokat. Lefordította Pope tankölteményét (a kritikáról) és Cervantes Bőkezű szerető című munkáját. 1876-tól 1879-ig a Kisfaludy-Társaság elnöke volt. Emlékbeszédei közül különösen a Teleki Lászlóról szóló tűnt ki.

83* Az “emancipáció” szó felszabadítást jelent. Eredetileg a régi római jogban a gyermeknek a családapa (pater familias) hatalma alól történő kivételét, nagykorúsítását nevezték így. Az 1867: XVII. t.c. az ország izraelita vallású lakosait kivette a királyi kiváltságok védelme alól és mind polgári, mind politikai szempontból egyenlőve tette őket a keresztényekkel. Németországban 1869- ben hasonló intézkedés történt.

86> Humboldt Karl Wilhelm báró (1767-1835) porosz államférfi. nyelvész és esztétikus volt; magyarul is tanult.

87' Montesquieu, teljes nevén Charles de Secondat, baron de La Bréde et de Montesquieu (1689-1755) francia bölcselő és politikai közíró.

88' Alexis Charles Henri Maurice Clérel de Tocqueville (1805- 1859) francia államférfi és történész.

89* Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. V. kiadás. Budapest, Magvető, 1972., 328. oldal.

90) “Über die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Oesterreich” címmel Pesten, második kiadása pedig egy év múlva Bécsben jelent meg.

91) “Magyarország különállása Németország egységének szempontjából”. Németül: Die Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte der Einheit Deutschlands” (Leipzig, I860).

93> Bismarck Ottó Eduard Leopold, Bismarck fejedelme (Fürst) és Lauenburg hercege (1815-1898) porosz államférfi, az újkori német nemzeti egység megteremtője, a Német Birodalom első kancellárja, akit erélye miatt a “vaskancellár” jelzővel ruháztak fel.

94) Mint tudjuk, Kossuthot is a “Törvényhatósági Tudósítások" kiadása miatt börtönözték be.

95) A vádemelés már 1835 március 18-án megtörtént, akkor azonban az országgyűlés még ülésezett, Wesselényit tehát a mentelmi jog védte.

96> Művei ezekből az évekből: “Aesthetikai levelek Vörösmarty epikus munkáiról (1826-1827), “Handbuch der ungarischen Poesie” (2 kötet) Pesten és Bécsben (1828), “Blumenlese aus ungarischen Dichtern in Übersetzungen” (1828) és “Magyar költői régiségek” (1828). Ezeket a műveit már nem Schedel, hanem Toldy néven adta ki, holott nevét hivatalosan csak 1847-ben magyarosította meg.

97* * Kisfaludy\ Károly minden munkái” 10 kötetben (Buda, 1832).

98^ ‘Kazinczy Ferenc eredeti munkái” 5 kötetben, Bajza Józsefiéi együtt (1836 és 1845 között).

99) “Czuczor Poétái munkái” (Buda, 1836).

wo) “Dietetika elemei” (1839) s ennek második kiadása “Két '.könyv az egészség föntartásáról” címmel 1850-ben.

I lói) "Gulturzustände der Ungarn von der Annahme des Chris-KÖZKEGYELEM

A magyarországi Elnöki 7 anács a "felszabadulás” harmincadik évfordulóján törvényerejű rendeletet adott ki közkegyelem gyakorlásáról , ami a kihirdetés napján, 1975. március 29-én hatályba lépett.

Tiltott határátlépésért vugy a hazatérés megtagadásáért távollétükben akármilyen hosszú időre elítéltek kegyelemben részesülnek, ha a népköztársaság bármely külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik és annak 1976. december 31-ig eleget tesznek. Az amnesztia nem általános, s két feltétele van; egyik a tényleges hazatérés, a másik, hogy a hazatérni szándékozót megelőzően nem ítélték szabadságvesztésre. Ha elítélték, de az első büntetés és az új büntetés (titkos határátlépésért, hazatérés metagadásáért) kiszabása között öt év eleit, akkoi- közkegyelemben részesülhet. Nem terjed ki a közkegyelem azokra, akár kívül vannak az országon, akár belül, akiket államellenes, háborús és népellenes, vagy a “béke” és’az emberiség elleni bűncselekményekért; hivatalos személy elleni erőszak, szabotázs, szándékos üzemrongálás, légikalózkodás, vagy kísérlete, garázdaság, szándékosan valamint erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés vagy szemérem elleni erőszak, rablás, elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak bűntettéért öt évnél hosszabb időre elítéltek, vagy olyan szándékos bűncselekményt követtek el, amelyet a törvény öt évet meghaladó büntetéssel sújthat. Nem indul eljárás, vagy ázt beszüntetik azok ellen, akiket a törvényerejű aihnesztiarendelet hatálybaléple előtt még nem ítéltek el titkos határátlépésért, vagy a hazatérés megtagadásáért, ha 1976. december 31-ig hazatérnek.

Közkegyelemben részesülnek a teherben levő, vagy az 55. élvüket betöltött nők; az olyan anyák, akik tízen aluli gyermekükkel együtt élnek; a 60. évüket betöltött férfiak; életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegek, ha büntetésük nem több ötévnél; felére csökken az ötévnél hosszabb. Kegyelemben részesülnek a gondatlanságból elkövetett bűncselekményekért 5 évnél rövidebb szabadságvesztésre ítéltek, felére csökken a háromévnél hosszabb időre ítélteké. Nem alkalmazható a kegyelem azokkal szemben, akikre összbüntetést szabtak ki és bármelyik elítélésük esetében kizáró ok forog fenn, vagy bármelyik büntetésük nem esik kegyelem alá. A kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre, ugyanakkor bizonyos kategóriákban visszaállítja a “büntetlen előéletet’ ; a priuszt törli, (szmt)

UJ MUNKAALKALMAK

A Kongresszus képviselőházának közmunka-bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 500.000 új közmunkaalkalom lehetőségét biztosítja 5 billió $ felhasználásával. A munkaalkalmak fele az építkezési iparban, másik fele pedig az építkezésekhez szükséges anyagokat előállító és szállító vállalatoknál biztosít kereseti lehetőséget. A bizottság elnökének, Jones E. Robert kongresszusi képviselőnek az a véleménye, hogy a gazdasági termelés országos viszonylatában 12 hónapon belül a felhasználásra kerülő 5 billió majdnem kétszeresére, tehát közel 10 billióra fokozódik. Szerinte a megajánlott összeg nem készmunka tervét teszi megvalósíthatóvá, hanem beruházást jelent a városok, falvak és mezőgazdasági vidékek jövője számára.

Eredetileg a képviselőház demokrata vezetői az összeget teljes egészében arra szánták, hogy szövetségi fedezettel kórházak, vízvezetékek, csatornák, a környezet szennyeződését meggátló, vagy a víz megtisztítását lehetővé tevő berendezések építése induljon meg, mostani alakjában azonban a javaslat azt kívánja, hogy a rendelkezésre bocsátott szövetségi fedezeteket az államok és helyi hatóságok megfelelő módon kiegészítsék. Ez a kikötés a törvény végrehajtása során magától megkétszerezheti a költségvetésben biztosított 5 billió $-os összeget.

PORTUGÁLIÁÉRT

Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatnak;, amelyeknek az a céljuk, hogy a portugál Azóri-szigeteken áz amerikai támaszpontok továbbra is fenntarthatok legyenek. Ugyanekkor az oroszok mindent elkövetnek, hogy Portugáliával a balra hajló kormányon keresztül minél szorosabb gazdasági kapcsolatokat építsenek ki. A Szovjetunió elsősorban halászati jogot igyekszik magának szerezni a portugál partok közelében s ezzel összefüggésben arra akar lehetőséget biztosítani, hogy hajóit a portugál partok kikötőiben fűtőanyaggal feltölthesse. Ennek a jognak és lehetőségnek biztosítása esetén a szovjet tengerészet játszi könnyedséggel ellenőrizheti a Földközi-tengerre vezető Gibraltári-szorost. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Portugáliában jelenleg a fegyveres erők mozgalma van uralmon, amelyben a kommunista párt befolyása erősen érvényesül, viszont Portugália még mindig a NATO tagja.

Oroszország már eddig is nagy mennyiségben vásárol olyan portugál árút, amilyenre valójában semmi szüksége sincs. Boron kívül vett például 100.000 pár cipőt és 5500 tonna paradicsom-pépet. Az előbb említett jog és lehetőség ellenében a Szovjetunió olajjal, faárúval és szardíniával látná el Portugáliát s azt Ígéri, hogy aluminium- és cement-feldolgozó, valamint atomerőt előállító telepeket létesít az országban és nagyobb rendeléseket szerez a keleteurópai országokból. A mindehhez szükséges kölcsönt Portugália akkor fizetheti majd vissza, amikor tudja. Ebből a rendkívüli kedvezményből világosan kitűnik, hogy Portugália támogatása a Szovjetuniónak nem gazdasági, hanem katonai, világhatalmi szempontból fontos.

tenthumes” (Bécs, 1850).

io2) magyar történeti költészet Zrínyi előtt” (Bécs, 1850).

W3) “A magyar nemzeti irodalom története” 2 kötetben (Pest

1851, második javított kiadása 1852, harmadik kiadása 1862).

104> Ez a műve — ugyancsak 2 kötetben — 1854-ben jelent meg s a magyar költészet történetét egészen Kisfaludy Sándorig Feldolgozta. 1863-ban Steinacker Gusztáv fordításában németül is megjelent.

i°5) “Jy magyar nemzeti -irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig, rövid előadásban (Pest, 1864/65., második kiadása 2 kötetben ugyanott, 1868-ban).

I c-< Folytatjuk rí