Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-03-13 / 11. szám
2. OLDAL. AZ ÚJSÁG 1975. MÁRCIUS 13. AZ ÚJSÁG HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtökön Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 Főszerkesztő — Editor in Chief KOTAJ ZOLTÁN Second Class postage paid at Cleveland, Ohio ELŐFIZETÉSI ARAK Egy évre..........$12.00 Fél évre.............. 7.00 Egyes szám .... 0.25 SUBSCRIPTION RATES For one year .. $12.00 For 6 months .. 7.00 Each copy.......... 0.25 BÜSZKESÉGÜNK: IFJÚSÁGUNK “Mutasd meg gyermeke det és megmondom, milyen jó magyar vagy !’’ (Nyíró) DE SORGO MIKLÓSNÉ GULDEN ZSUZSANNA Néhai Gulden György és felesége Margaret leánya. Zsuzsanna, Passauban született 1945 augusztus 12-én. Szüleivel, György, Judith és Kálmán testvéreivel 1951-ben jött Amerikába. Iskoláit a Blessed Sacrament elemiben, majd a Lourdes Academy High Schooljában végezte. 1964-ben érettségizett jó eredménnyel. Négy évig szerepelt az iskola Dráma Klubja által rendezett színdarabokban, előadásokban. Esti tanfolyamokon folytatja tanulmányait a Cooper Art School, Cleveland Institute of Art, közben írod ába dolgozik mint titkárnő. A 54. Zrínyi Ilona cserkészcsapat tagja lesz 12 éves korától 18-ig. Szereti a cserkészetet és lelkesen vesz részt munkájukban. A Fillmore-i vezető táborban elvégzi az őrsvezetői tanfolyamot és a Méhecske őrs vezetője lesz. A clevelandi nagy Cserkésznapokon, a Gyöngyösbokrétában népi ruhában szerepel. Cserkészparancsnoka Gayd ánnc Dolesch Melinda véleménye szerint: Zsuzsi lelkes cser kész volt; sikeresen elvégezte az őrsvezetői tanfolyamot és őrsvezető lett. Örömmel varrta magyar népviseletét, melyben többször szerepelt cserkésznapokon, a Gyöngyösbokrétában. Reméljük kisfiát is hamarosan beíratja a cserkészetbe . '» * Édesapja bemutatja 1962-ben a Cserkészbálon, mint első bálozót. A cserkészetben ismerkedik meg De Sorgo Miklóssal, aki a 14. Görgey Arthur cserkészcsapat őrsvezetője volt. 1965-ben feleségül megy hozzá. De Sorgo Max és felesége Judith fia, Miklós, Budapesten született 1942 március 28-án. Szüleivel és testvérével Mi hsával, menekült Magyarországról 1945-ben. majd 1951-be Amerikába jöttek. Iskoláit Ausztriában kezdte és itt folytatta. A St. Michael High Schoolban járt és 1961- ben érettségizett. A Cleveland Engineering Institute-nál szerezte meg diplomáját. Mint mérnök dolgozott, most önálló vállalkozásba kezdett, mint építési vállalkozó, contractor. 1970-ben megszületik kis fiúk, Adám. Jó magyar nevelésben részesítik. A nagyszülők különös gönc Idái és sze-_ reltel foglalkoznak vele, tanítják magyarul. Zsuzsanna részt vett Hercegprímás Atyánk látogatásának előkészítő munkájában, Amerikai rádió és TV állomásoknak meghívásában segített és a 5 számú I V Hercegprímás Atyánkkal folytatott iiitervjuápak megszervezésében vett részt. Férjével együtt részt vesznek magyar rendezvényeken. Kis fiúkat olyan jó magyar nevelésben akarják részesíteni, mint amilyent ők kaptak jó szüleiktől. Már most tervezik, hogy jövőre beíratják a magyar cserkészetbe. T ovábbi életpályájukhoz a jó Isten segítségét kérjük, maradjanak meg továbbra is ilyen jó magyaroknak. Szüleiknek meg szívből gratulálunk jó magyarnak nevelt gyermek ükhöz. Rovatunknak az a célja, Iiogy a külföldi magyarságnak be tudjuk bizonyítani azt, bogy ifjúságunk itt kinn is megmaradt jó magyarnak. Ebben a rovatban emlékezünk meg azokról az ifjak ról és lányokról, akik kitűntek tanulmányaikban és ezzel dicsőséget szereztek a magyar névnek. Szeretettel kérjük a szülőket, tanárokat, bogy küldjék el ezeknek a leányoknak, ifjaknak adatait, az elért eredmények ismertetésével, sőt a már végzett és megbecsült pozícióba jutottakét is. (A rovat vezetője, T. Dombrády Dóra kéri az ifjakat vagy szüleiket, bogy az adatokat közöljék levélben: 1448 Alameda Ave., Lakewood, Obio 44107, vagy telefonon 226-3029.) FELHÍVÁS! TILTAKOZÁS MAGYARORSZÁG SZOVJET MEGSZÁLLÁSÁNAK HARMINCADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁVAL Április 4-én lesz 50 éve annak, bogy a vesztett II. Világháború után a szovjet megszállta hazánkat. A szovjet haderő azóta is Magyarországon tartózkodik a békeszerző dések idevonatkozó rendelkezései ellenére. Mindannyian jól tudjuk, hogy azóta Magyarországon nincs politikai szabadság, nincs szabad választás és szólásszabadság. Az ország jelenlegi vezetői a szovjet hatalom kiszolgálói. Hazánk természeti kincseit kirabolják és országunkat gyarmatukká süllyesztették le. Az 1956-os dicső szabadságharc felrázta a világ lelkiismeretét és ez a világtörténelemben példa nélkül álló felkelés az egész világ előtt bebizonyította a magyar nép szabadságvágyát. A szabad világ akkor a magyar ügy mellé állt és az UN éveken keresztül, 14 határozatban követelte a hazánkat törvénytelenül megszállva tartó szovjet hadsereg távozását. Az elmúlt évtized nagy politikai változásokat hozott és ma már ott tartunk, hogy a világ politikáját igazgató nagyhatalmak az oroszok martalékául kívánják dobni a Vasfüggöny mögötti népeket, így hazánkat is. A helsinki konferencián ez év nyarán szerződésben kívánják hazánknak beláthatatlan időkig tartó orosz rabságát megpecsételni. Talán ez az utolsó alkalom arra, hogy a szerződés aláírása előtt mégegyszer a szabad világ magyarsága egységesen forduljon a világ Ielkiismeretéhez. Az amerikai, de a különböző világrészek magyarsága is, történelmi felelősségének tudatában mindent elkövet, hogy ezen a gyászos évfordulón méltóságteljesen tiltakozzon ezeréves hazánk orosz rabsága ellen. Tiltakozni kívánunk nemcsak befelé, hanem a propaganda eszközeivel befogadó hazánk népei és kormányai felé is. Az elmúlt péntek este a vezető clevelandi magyar egye-1 sületek, a sajtó és rádió képviselői példás együttértésben beszélték meg a clevelandi magyarság ápr. 4-i egységes, méltóságteljes tiltakozásának részleteit. A tiltakozás megszervezését az Amerikai Magyar Szövetség clevelandi ősz tálya a csatlakozó egyesületekkel hajtja végre. A -zükséges előkészítő munkálatokat máris megkezdették. A tiltakozás három nagy eseményből fog óllani. Április 4-én, pénteken este 7 órakor tiltakozó nagygyűlést tartunk a Carnegie West nyugatoldali könyvtárban. Április 5-én, kora délután, tiltakozó autófelvonulás lesz, utána oekonomikus istentisztelet a St. John katedrálisban a helyi magyar egyházak vezető lelkészeivel. Tiltakozó nagygyűlésünkre, valamint a katcdrálisban tartandó gyászistentiszteletünkre meghívjuk a V osfüggöny mögötti népek képviselőit, valamint Cleveland városa és a külvárosok vezetőit és főtisztviselőit is. E hármas nagy program részleteinek kidolgozása folyamatban van és arról a sajtó és rádiók útján időben értesítést fogunk adni. Az előkészítő értekezleten résztvett egyesületi vezetők egyöntetűen szükségesnek tartják, hegy az amerikaiak figyelmét is felhívjuk a hazánkat ért igazságtalanságra oly módon, hogy a Cleveland Plain Dealer és a Cleveland Press április 4-i számában egy-egy nagy hirdetést tegyünk közre, valamint hogy a legnépszerűbb, klasszikus zenét közvetítő rádió, a WCLV (95.5 FM) állomásának műsorán bemutattassuk Berlioz grandiózus Requiem-jét, miközben a bemondók többször hangoztatni fogják, hogy a zenemüvet Magyarország jogtalan orosz megszállása elleni tiltakozásul mutatjuk be. , Mindezekhez azonban anyagi támogatásra van szükségünk, legalább 2.000 dollárra. Mit kérünk tehát hazafias társadalmunktól? Kérjük egyrészt, hogy erkölcsileg támassza alá nagy közös ügyünket azzal, hogy ezeken a tiltakozó összejöveteleken tömegesen megjelenik. Kérjük továbbá, hogy mind az egyesületek, intézmények, egyházak, mind a magánszemélyek anyagilag támogassák propaganda akciónkat, hogy az minél eredményesebb lehessen. A hirdetések terjedelme csak akkora lehet, mint amennyi felajánlás erre a célra előre beérkezik, úgyszintén a zenei műsort is előre kell díjaznunk. Magyar I estvéreink, miután a rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, sürgős cselekvést kérünk. Az adományokat kérjük az Amerikai Magyar Szövetség helyi irodájának címére (1450 Grace Ave., Cleveland, OH 44107) mielőbb beküldeni a csekket, Money Ordert pedig az Ámerican Hungarian Federation nevére kiállítani. Az öt dollárt meghaladó adományokat hirlapilag nyugtázzuk. A fenti célra beküldött adományokat és a felmerülő kiadások költségeinek kiutalását az Amerikai Magyar Szövetség clevelandi osztályának pénztárosa egy ellenőrző bizottsággal együtt lógja végezni. A bizottság tagjai az MHBK, a Vitézi Rend, a Magyar Társaság megbízottai. Kedves Magyar Testvéreink! Hazánk szomorú sorsa elleni tiltakozás hozzon össze mindannyiunkat, magyarokat, egy közös táborba. Az MHBK clevelandi lőcsoportja. valamint a Magyar 7 ársaság máris felajánl ottak 200-200 dollárt erre a hazafias magyar célra, de máris több egyesülettől további felajánlásokra kaptunk ígéretet, amelyekről jövő j heti számunkban beszámolunk . Reméljük Cleveland hazafias magyar társadalma átérzi felhívásunk jelentőségét és méltóképpen kiveszi részét a közös nagy magyar tiltakozásban. Dr. Nádas János A KÉTARCÚ EMIGRÁCIÓ OSZLÁNYI RÓBERT Az emigrációnak ma már egész komoly irodalma van. Elsősorban a történelmi és a politikai irodalomra gondolok. Ha a szétszórtan megjelent cikkeket, értekezéseket és tanulmányokat össze lehetne gyűjteni, azok vaskos köteteket töltenének meg' és könyvespolcaink fele azokkal telne meg; ha ugyan törődünk manapság evvel a kérdéssel. Igaz ugyan az is, hogyha az egyes köteteknek fejezetcímeket akarnánk választani, akkor a sok lehetséges címszó közül, némelyik úgy hangzana: siránkozás, vádaskodás, támadás, ábrándozás és álmodozás! — Még szerencse, hogy a személyeskedés és egyéni bántalom soha nem rendelkezett elegendő alappal ahhoz, hogy a hiteles történelem lapjait betöltse s így joggal képezheti mérlegelés tárgyát az a kérdés, hogy a fentemlített számtalan írásműből mennyi mérkőzik meg majd az idő viharával és a későbbi történelemíró vagy' kutató számára elfogulatlan forrásmunkául szolgálhat-e. Az emigrációnak kettős jelentősége van és ezért kétfélék éppen is Ítélhető meg. A gyarmatosító államok emigrációi az állam gazdagodását, a nemzeti államok emigrációi pedig az ország elszegényedését vonják maguk után. Az elsőre a legjobb példa az újabbkorú spanyol birodalom, majd pedig a 19,-szd körüli Angol-Birodalom kialakulása. Mindez túlszaporodás folytán a lakosság természetes levezetését és a birodalom gazdasági és politikai növekedését szolgálta. — A másik fajta emigráció, rendszerint gazdasági vagy háborús okok miatt nem szolgálja az u.n. nemzetet összetartó feladatot, hanem az ősi törzsről való leválás következtében egy ország gyengülését és szerteoszlását szolgálhatja csak. Minden emigráció magával hordozza a felelősség gondolatat. Ezt az emigráció kettős irányban igyekszik tudatosítani: elsősorban kötelességének tartja a belső megerősödést, másodsorban pedig, felhívja az emigráns figyelmét arra, hogy az anyaországról se feledkezzék meg. Az első feladat, gazdag országban, mint pl. az Egyesült Államokban, hamarosan megvalósítható: az emigránsok java része rendezett viszonyok közé illeszkedhetik be. A második kérdést az emigráció úgy igyekszik megoldani, hogy újságaiban és hírközlő szervein keresztül igyekszik a hazai viszonyokról beszámolni, az otthoni állapotokról és azok tarthatatlanságáról — nagyon is indokoltan — olyan elrettentő képet festeni, hogy az emigráció minden tagja belsőleg megnyugodjék, egyéni választását szerencsésnek ítélhesse meg, de ugyanakkor őszinte részvéttel adózzék az otthonmaradottak iránt is. Mindez tipikusan ráillik a jelenlegi magyar emigrációra. A mai magyar emigráns segít is az otthonmaradottakon, ha módjában áll, részt is vesz a hazai viszonyokban beálló ked vezőtlen történések idején nyilvános táviratozással, ünnepélyes nyilatkozatok aláírásával, tüntető felvonulásokkal; csak éppen arról feedkezik meg, hogy a körülmények ilyetén való alakulásáért őt magát — egyenként és összesen — vrlamiféle felelősség is terheli. Pedig ez az az igazi felelősség, sorrendben a harmadik, valójában azonban az első, az, amelyet a legnehezebb elviselni, s amelyen, ha már megtörtént egyszer, változtatni sem lehet, amelyről a legszívesebben, mint nem létezőről, meg is szeretnénk feledkezni. Ez minden emigráció rákbetegsége, amely láthatatlanul marja minden emigráns szívét, teszi keserűvé minden álmát, beférkőzik minden szórakozásába, hangulatába, nyugtalansággal tölti el. ádáz vádakat és szidalmakat sző, magáról megfeledkező támadásokra bíztatja, - ez a felelősség az, amelyről nem szeretünk beszélni, mert ugyan melyikünk szeret mea culpázni , ugyan ki szeret önmagára mutatni, amikor a más szemében oly könnyű a szálkát fölfedezni?! Ezért nem szólunk a kivándorlás kérdésének erről az oldaláról, ezért nem elmélkedünk a nemzeti állam és a kivándorlás problémájáról az óhaza szempontjából, ezért nem írunk a kivándorlásról olyan szempontból, hogy az egy nemzeti állam legsúlyosabb baja, mert nem akarjuk tudatosítani magunkban, hogy mindazért, ami odahaza történt, mindazért, amivé a dolgok fejlődtek, távozásunk folytán, egyetemlegesen felelősökké is váltunk. Mentségünkről felemlegetjük azt, hogy akkor sokkal nagyobb lett volna az áldozatok, a mártírok száma és hogy a Rákóczink és a Kossuthok is ezt tették és a magyar múlt számtalan más példával szolgál arranézve, hogy külföldi segítségben bízva a hazát kívülről könnyebben meg lehet menteni, mint belső helytállással és személyes áldozatokkal. Senl Rákóczinak, sem Kossuthnak nem sikerült ez és ne áltassuk magunkat, hogy ez, harminc évvel később éppen nekünk fog sikerülni! Szeretjük azt mondani, hogy egy idegen nagyhatalom taposta el a magyarság gerincét (most már harmadízben az orosz volt az) és azt is szívesen halljuk, hogy a nemzet legértékesebb rétege, a tanult középosztály és a vezető réteg menekült meg elsősorban a biztos elnyomatástól a kivándorlás folytán. Ez igaz is, de csak a mi szempontunkból. Mentségünkre szolgál az is, hogy a negyvenes évek elején szinte minden európai nép vérében ott lappangott a menekülés gondolata s mi sem tettünk mást, hanem sodort csupán a hullám és ugyan miféle vád érhet bennünket azért, hogy azt tettük, amit a többiek, hogyva csapot-papot (milyen igaznak hangzik ez, ha éppen Mindszer.ty hercegprímás jut eszünkbe) úgy mentettük a bőrünket, ahogyan csak lehetett es ki tarthatott volna vissza ettől, amikor ezrek fagytak meg menekülés közben nyitott tehervagonokon, hogy az egyre inkább szűkülő nyugat kultúrájára hivatkozva, annak agyonbombázott városaiban szövögethessük álmainkat a korai visszatérés ábrándjaiban elmerülve, emlegessük a hazát, amelyet, időlegesen megmentett életünket megerősítve, biztonsággal újra fogjuk felépíteni, ahogyan azt néhány századdal ezelőtt még IV. Béla királyunk tette. Bizony az emigrációnak egészen más képe van, ha azt az otthon szempontjából vizsgáljuk! Ennek a kérdésnek a vizsgálata minden emigráns részére kellemetlen következtetések levonásához vezet, pedig a történelmi hűség szempontjából nem mulaszthatjuk el ennek a megvitatását sem. Nem azt akarjuk megtárgyalni, hogy kit mi késztetett a kivándorlásra régebben, újabban és legújabban, hiszen még a legújabbnak nevezhető csoport is ma-holnap már két évtizedes múltra tekinthet vissza? Azt sem kívánjuk részletezni, hogy Amerikában és számtalan más országban milyen mértékű magyar letelepedésre került sor; hogy egyes telepek hazai szemszöghői ítélve a nagyváros fogalmát hordozzák magukban. ( A vallásháborúk idején 20,000 lelket számláló nagyközségek telepedtek át Németországból Amerikába.) —- Ma már az sem számít, hogy hány nemzedék — második és harmadik is — tűnt el az idegen ország olvasztó kohójában .és a temetők sírkövein liány magyar név vált időközben olvashatatlanná (nemcsak az idő viharai miatt, hanem mert céltudatosan elíródott, elamerikásodott). De vannak tények, amelyeket számításba kell vennünk és ezek azok, amelyek gondolkodásra késztethetnek mindnyájunkat. Az számít, hogy a ma élő- és sokasodó magyar emigráció 99%-a idegen s nem magyar állampolgár már, hogy fiatalsága nagyobb számban köt vegyes házasságot, és csak, mivel ez helyenként szokás — és helyesen alkalmazott politikai okokból elnézik — bátran hangoztatja még a magyar eredetét. De mi történik a szórvány magyarsággal? Nemcsak mi jártunk igy. De vájjon vígasztaló-e ez a mi számunkra. Az idegen világ más nemzetiségek szárnyát is tördeli. Éppen egyik legutóbbi tanulmányomban mutattam rá az idegennyelvű sajtóra amely igazi erőt jelenthet csak, ha megvan. Ez pedig a statisztikai adatok szerint itt, Clevel andban nem mutat valami bátorító képet a jelenben. Kevés kiadvány hirdeti már csak a kisebbségi öntudatot A számos második világháborúelőtti idegennyelvű kiadvány még akkor jelent meg itt helyben, amikor még hírét sem járta a nagy háborúutáni kivándorlási hullám. Mi lett belőlük az idegen népesség felszaporodása után? A halálozási rovatok az újságok legfájdalmasabb rovatai. A születési értesítések pedig csak elvétve, itt-ott találhatók meg. A kivándorlásokra vonatkozó adatok hivatalos szempontból a leggyengébb alapon állnak. A kivándorlásokkal foglalkozó staüsztikus állandó kérdőjelekkel találkozik, amikor számadatok után kutat. Még ma sem tudjuk pontosan, hogy a Rákóczi, Kossuth, de még a legújabb Névtelen ki vándorlás hány magyartól fosztotta meg az országot. Vájjon kinek a nevét viseli majd ez a kivándorlás, ha majd a történelem, könyveli ezt el? Mig a korábbi kivándorlások egy-- Folytatás a harmadik oldalon — IDEGEN Gyönyörű holdfényes est volt. Tántorgó fiatalemberek ballagnak az utcán. Te mondd csak — kérdi az egyik — mi süt most, a hold vagy a nap? —- A másik bambán nézett az ég felé. — A hold, a nap . . . nem tudom. Tanácsot kértek hát egy arra jövő harmadik fiatalembertől, aki szintén alaposan fölhajthatott a garatra és csak himelt-hámolt. Nem tudott rá felelni. — Egyébként is igazolja magát nem vagyok idevalósi ! AZ ADÓS ^ Mi az? Már egészen elfelejtetted, hogy tartozol nekem 10 dollárral? — Még ott nem tartok. De. ha szíves leszel még egy kis I időt adni nekem, egészen élj fogom felejteni. ÁZ IDŐ HÁLÁD . . . a Cuyahoga Community College-nál ezen a tavaszon. T arts lépést a közeledben lévő CCC egyikévei, mely a művészetek és tudományok különböző tanfolyamain közel 50 féle programmal rendelkezik. CCC minőségi és legolcsóbb kiképzést jelent az Ohio államban Cuyahoga megye lakosai részére. A bárom campus egyike mindekihez közel van. T avaszi beiratkozások március 25-én kezdődnek, a tavaszi évfolyam előadásai március 31-én. Gyorsan itt a tavasz a Cuyahoga Community College-nál. Csak b ívja, vagy keresse hivatalunkat és jegyeztesse be nevét. EASTERN CAMPUS, 25444 Harvard Rd., Warrensville Twp. 464-3535 METROPOLITAN CAMPUS, 2900 Community College Avenue, Cleveland. 241-5365 WESTERN CAMPUS, 11000 Pleasant Valley Road, Parma. 845-4000.
