Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-02-14 / 7. szám
4. OLDAL, AZ ÚJSÁG 1974. FEBRUÁR 14. »Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatjuk) IRODALOM Az irodalom 19 szónak több értelme van. Általában és legtágabb értelemben minden írásba íoglalt gondolatrögzítés, amely összefüggő szövegezéssel bármilyen gondo Ikozási folyamat egységét mindenki számára közli s elvileg bármikor és bárból könnyen hozzáférhetővé teszi: az irodalom gyűjtőfogalma körébe tartozik. Ilyen értelemben az irodalom termékének minősíthető például a Halotti Beszéd, vagy bármelyik papirusztekercsen, pergamen hártyán, vagy akár égetett cserépen megörökített szöveg is. Az oszlopokon, sziklák oldalán, vagy épületek falán található szövegek azonban csak feliratok. Szőkébb értelemben az irodalom szó csupán a kézírással, vagy sokszorosítási, nyomtatási eljárással készült, hoszszabb terjedelmű, összefüggő szövegeket tartalmazó könyvek gyűjtőfogalma. Azok a könyvek, amelyeket a könyvnyomtatás felfedezése előtt kézzel írtak és másoltak, általánosan elfogadott névvel kódexek.20’ Ezért szokás különbséget tenni a kódexirodalom és az irodalom között. Az előbbi megjelölés azonban csak kiemelő jelentésű, de nem kizárólagos. Az irodalom fogalma a kódexirodalom fogalmát is magába öleli. A szűkebb értelemben vett általános irodalmat könynyebb áttekintés céljából nyelvek és korok szerint osztályozzuk. Nyelvi alapon nemzeti irodalomról beszélünk s annak meghatározására a nyelv nevét jelzőként alkalmazzuk. A nemzeti — angol, francia, magyar, német, olasz, orosz, spanyol stb irodalom az egyetemes világirodalom egy-egy zárt egységeként jelentkezik. Korok szerint ókori, klasszikus, középkori, kódex-, humanista-, reneszánsz-, újkori, modern és legújabbkori irodalmat különböztethetünk meg. A szó igazi, szoros értelmében az irodalom mennyisé gileg sokkal kevesebbet, minőségileg viszont jóval többet jelent, mint akár a tágabb, akár a szűkebb értelemben vett irodalom. Ha valamelyik írásról, például az ómagyar Máriasiralomról azt mondjuk, hogy az már az irodalom termékének minősíthető, akkor azt az írást kiemeljük, a többi fölé helyezzük. A szoros értelemben vett irodalom nemcsak gyűjtőnév, hanem minőségi értékelés is. Átvitt értelemben a szellemi alkotás egyik fajtája. Művészet. Gyűjtőfogalomként is az írásművészet alkotásainak összefoglaló megnevezése. ÍRÁSMÜ Az írásművészeti alkotás eredménye az írásmű, szerzője pedig az író, vagy költő. Az előbbi alakszerűségek tekintetében kötetlen szöveget, prózát ír, az utóbbi rendszerint szigorúan megszabott alakszerűségekhez kötött szöveget, verset költ. Az előbbi a nyelvet ugyanúgy használja, ahogy általában mindenki beszéli, csak választékosabban, különös műgonddal alkalmazza. Az utóbbi elsősorban a nyelv beszéd közben észlelhető hanghullámzására, 'ritmusára és a szóvégződések hangjainak összecsengésére, rímeiésére, vagy a szókezdő hangok azonosságára, alliterációjára építi fel szövegét a nyelv hang-, szó- és mondattani törvényeinek sérelme nélkül. Az előbbihez csak finom nyelvérzék, az utóbbihoz ezen kívül különleges költői adottság, rendkívüli tehetség is szükséges. Már a régi rómaiak joggal állapíthatták meg, hogy a szónok lesz, a költő születik (orator fit, poéta nascitur). Az írásmű örök emberi gondolat, vagy érzés eredeti (teljesen egyedülálló) módon, ihletett művészi erővel s a nyelv anyagának mesteri kezelésével írásba foglalt szellemi alkotás, amely mindenkinek szól, minden ember számára érdékes, tanulságos, vagy gyönyörködtető és örök, vagy legalább tartósan maradandó értékű. Az irodalom helyes értelmezéssel csak ilyen írásművek összessége. Két nagy csoportra osztható. Az egyik csoportba azok az írásművek tartoznak, amelyeknek megalkotása közben az író, vagy költő képzelőereje szabadon érvényesülhet, mert elsődl eges céljuk, hogy szórakoztassanak, gyönyörködtessenek és szinte kizárólag csupán a széptudomány (esztétika) törvényeinek figyelembevételével az emberek szépérzékéhez és jó ízléséhez igazodjanak. Ez a szépirodalom, vagy a költészet világa. Költészet akkor is, ha nyelve kötetlen, próza, mint az elbeszéléseké s a regényeké. Ebben az esetben haszná Íjuk a széppróza megjelölést. A másik csoportba viszont azok az írásművek tartoznak, amelyeknek az a céljuk, hogy a valóságot, a múlt, vagy a társadalmi élet eseményeit, a különböző szaktudományok megállapításait, a természet jelenségeit minél pontosabban tárják az olvasó elé. Az irodalomnak ez a része a szakirodalom, amelynek minden terméke mögött hosszú, sokszor évekre, gyakran egész életre szóló tudományos kutatások, megfigyelések húzódnak meg.21’ 3. IRODALOMTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK IRODALMI NYELV Mint minden emberi alkotás, az irodalom is állandó változáson, fejlődésen megy át, megismerése és tanulmányozása tehát legcélszerűbben, legtanulságosabban és érdekesebben a fejlődés, a történet útjának megfigyelésével, végigjárásával történhetik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az irodalomtörténet a művelődéstörténetnek egyik legdöntőbb jelentőségű szerves része, ugyanakkor annak — akárcsak a történettudomány minden más ágazatának is —< kiapadhatatlan forrása és kútfője. Az irodalomtörténet főleg három kérdésre igyekszik választ adni: 1) Van-e az írásműnek lelki és szellemi szempontból jelentősége, eligazodást nyújtó és irányt mutató tartalmad 2) Van-e — kora műveltségének adottságai közt — negfelelő nyelvművészi kifejező ereje, alkotási jellege és kinagasló értéke? 3) Visszatükrözi-e korának szellemét, a nemzet, vagy az emberiség hitét, erkölcsét, előrehaladási törekvését? Ezeket a kérdéseket értelemszerűen módosított alak ban és eljárással az írásmű szerzőjére, alkotójára vonatkozóan is minden alkalommal tüzetesen meg kell vizsgálni, mert ^ főleg a szépirodalomban — az írásmű mindig magánhordja írója egyéniségének bélyegét, lelkületének fényét s istenadta tehetségének erejét. A mű és a művész, az irodalom és a szerző szerepé azonban sohasem terelheti el figyelmünket attól az anyagtól, amelyből az író, a költő alkotása, írásműve megszületik. Ez az anyag a nyelv, amelyből a költészet, a szájhagyomány és az irodalom kibontakozik és táplálkozik, mint a gyermek anyja áldott méhéből s éltető kebléből. Az édes anyanyelv nélkül nincs valóságos irodalom. Ha tehát az irodalom termékeit érteni és .értékelni akarjuk, alkotásaiban gyönyörködni, tanításaiból és példáiból okulni szeretnénk: az irodalom nyelvét'“’ kell múltjában, törvényszerűségeivel alaposan megismernünk és kifogástalanul megtanulnunk. / Hol és mikor kezdődik az irodalmi nyelv? Ott és akkor, ahol és amikor a nyelv anyagából gyúrt, faragott, vésett és színeivel szépre festett írásmű soraiból az örök emberi gondolatok nemzeti sajátosságai, mint a lélek halhatatlanságának nyelvi kikristályosodásai, már nem közönséges kavicsszemek, hanem értékálló drágakövek, igazgyöngyök gyanánt hullanak elénk. Amikor a magyar irodalomtörténet útját járjuk, ezeket a drágaköveket kutatjuk s ezeket az igazgyöngyöket szedegetjük ékes füzérbe korszakról korszakra, hogy legdrágább kincsünk, édes anyanyelvűnk bőségéből, gazdagságából mindannyian erőt meríthessünk, irodalomtörténetünk változatosságából pedig útmutató tanulságokat vonhassunk. KÓDEXIRODALOM LATINUL Ahogy a sors különös játéka folytán az első nyelvtöredékeket és nyelvemlékeket nem az ősi rovás magyar feljegyzéseiből ismerjük, akként a kódexirodalom első termékei sem az ősi, még a honalapítást megelőző korokból fennmaradt, regösök és hegedősök ajkán egészen a XV. század végéig élő szájhagyomány természetes folyományai, hanem a nyugati keresztény műveltséghez való meglepően gyors alkalmazkodás igen figyelemre méltó eredményei. A nyugati keresztény műveltség akkor egész Európában egységesen a kereszténység közös nyelvén, latinul nyilatkozott meg. Fejlett kódexirodalmának nyelve is minden országban a latin volt. A keleti műveltségű, a kereszténységgel is, a Nyugattal is <—' a honfoglalást megelőző, előkészítő és végrejató, majd annak eredményét elszántan védelmező hadjáratok és hadi vállalkozások közben — szinte csak futólag megismerkedő magyarság majdnem zökkenő nélkül, egyszerűen belépett a keresztény európai kódexirodalom felkészült művelői sorába. A ismert és ismeretlen szerzők művei mind arról tanúskodnak, hogy a nyugati kereszténység szelleme azokban a körökben, amelyekből az írók kikerültek, ugyanolyan jól ismeri volt, akárcsak a magyar hagyományoké. Már a latin nyelvű magyar kódexirodalom legelső termékei a leghatározottabb kiegyensúlyozottságot bizonyítják, éppen ezért a magyar irodalomnak latin nyelvük ellenére — igen értékes elemei, a magyar lélek egyetemes emberi szemléletének megnyilvánulásai. I árgykörük szerint két csoportba oszthatók. Egyikbe a vallásos vonatkozású, egyházi kódexek, a másikba a nemzeti vonatkozású, világi kódexek tartoznak. Valamennyit <— időrendben is — megelőzi az a különálló írásmű. amely a keresztény magyar államvezetés örök érvényű irányelveit fejtette ki. SZENT ISTVÁN "INTELMEI” A latin nyelvű magyar kódexirodalom legelső termékének azt az írásművet kell tekintenünk, amely Szent István király első törvénykönyveként került a magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici élére. Tíz fejezete öt vallásos (egyházi) és öt kormányzati (világi) vonatkozású tanácsot tartalmaz, amelyet Szent István király fiához és — akkor még -r- reménybeli örököséhez, Szent Imre herceghez intézett. Kétségtelen, hogy nem “törvénykönyvről , hanem a frank királytükrökhöz hasonló, egyéni műalkotásról van szó. Ezt igazolja külön címe is: • De Institutione Morum . amelyet magyarul Erkölcsi Intelmek , röviden Intelmek néven szoktak idézni. Keletkezésének idejét Szent István uralkodásának második felére, második törvénykönyvénél későbbre kell tennünk. Szövegét 7 huróczi János krónikája 1488-ban közölte először. A Corpus Juris Hungarici élére llosvay István egri prépost 1544-ből származó kézirata nyomón ennél is később került.23> Tartalmán Szent Benedek szerzetesrendi szabályainak és Szent Ágoston állambölcseleti gondolatainak szelleme érezhető,24 mégis teljes egészében magyar szemlélet uralkodik.2” Az Intelmek szerzője ismeretlen. Sokáig azt bitték. hogy Szent Gellért. a később vértanúvá lett Csanádi püspök írta, aki Szent Imrének nevelője volt. Az újabb kutatások r- tüzetes szövegösszehasonlítások eredményeként —' ezt a feltevést nem igazolják. Flóman Bálint szerint az Erkölcsi Intelmek könyvét “Szent István nevében s mindenesetre az ő iráyítása és óhajtása szerint írták.“'” Tóth Veremundnak az a véleménye, hogy bárki volt is az Intelmek végső megfogalmazója , annak szövege Szent István szellemének , ,. . I. . ” 27) jegyet viseli magan . Az Intelmek egyik fordítója már 1930-ban a következőket írta: “Szent István Intelmeit a történetírás meg-megkísérelte elajándékozni névtelen egyházi íróknak és szerzeteseknek, sőt magának Szent Gellértnek is, kit kiváló historikusok említettek, mint az Intelmek szerzőjét. Lnnék a feltevésnek maga Szent Gellért mond ellent Deliberatio -jának ren dezetlen, izgatottan lelkendező olaszságával, mint ahogy fellebbezhetetlenül ellentmond ennek a feltevésnek az Intelmek fenséges nyugalma és kötöttsége is, mely mint ura.kodó, hatalmas tekintet elnéz a sok elajándékozgatás felett és fölényesen, királyi módon magához igázza azt, aki az Intelmeket olvassa. Lehet, sőt majdnem bizonyos, hogy a nádpennát, amely az első pergamenen írt, bibliaforgatásban nagyon járatos egyházi kéz vezette. Lehet, hogy a kéz nyomán valamikor majd még a könyv szövegezőjére is rátalálnak. De az ősi írás ihlete és akarata, meghagyásai, elrendezettsége és a magyar népet mélyen ismerő elgondolása —< csakis messze távlatokat látó, utódját és alkotását féltő, kivételesen nagy uralkodótól származhattak. Az Intelmeket a világtörténelemben felmagasló lángész gondolta el, szerető édesatya érezte át és parancsoláshoz szokott királyi hang, mégpedig magyar királynak a hangja mondta leírásra, aki megjelenik előttünk tulajdon szavaiban s azt a megnevez hetetlen borzongást érezteti, amit csakis az isteni és kivá lasztott emberi nagyság színe előtt érez a megrendült ern I ”28) bér. Bizonyos, hogy az Intelmekben rögzített irányelvek nemcsak Szent István fenkölt királyi gondolkozását, meggyőződéses vallásosságát, keresztényi alázatosságát és előrelátó államférfiúi bölcsésségét igazolják, hanem több vonatkozásban a magyar nemzet korán kialakult alkotmányos jellegű felfogását, szervezettségét is hasonlóképpen bizonyítják. Különösképpen a tanácsnak a vérszerződésben gyökerező s a későbbi országgyűléséhez hasonló hatáskörére, a bíráskodás gyakorlására és a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódra kell gondolnunk. Semmi esetre sem jár tehát a valóságtól messze az a feltevés, hogy az “Intelmek szerzője tulajdonképpen maga Szent István volt. JEGYZETEK 19) Az irodalom latinai litteralura, ac, f., angolul lileralure, franciául Iittérature, németül . Literatur, olaszul és spanyolul literature. 20) A kódex” szó a latin codex, cis, m. latin szóból származik és eredetileg fatörzset jelentett. A rómaiak aztán így nevezték a szöveggel teleírt fatáblát is. Ez a megjelölés később átment a teleírt elefántcsonttáblákra, őt idővel a teleírt lapokból álló gyűjteményre is. Ebben az átvitt értelemben lett a “kódex" minden kézzel írt könyv nevévé. 311 Hasonló megkülönböztetést találunk az angolban is, ahol az irodalom szépirodalmi része fiction, valósággal foglalkozó (szerintünk szak-) része pedig nonfiction. 221 Minden nép nyelve, a magyaré is, bárom rétegre oszlik. Ez a bárom réteg a népnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv. A népnyelvet a néprajzi értelemben vett. tebát ősfoglalkozást (halászatot, vadászatot, állattenyésztést és földművelést) űző népréteg beszéli A köznyeU az általános társadalmi érintkezés közben használt nyelvezet. Az irodalmi nyelv tulajdonképpen a köznyelv pongyolaságoktól megtisztított, választékos változata, a legműveltebbek által írásban használt legmagasabb fokozata. Lásd még: Térjék László, Anyanyelvűnk, helyesírásunk. IV. kiadás. Buenos Aires, 1931., I 1-12. oldal. 23) Eszláry Károly: Ansegise apát és Lévita Benedek “Kapilu[áréinak és Szent István törvényeinek hasonlóságai. A IX. Magyar I alálkozó krónikája (szerkesztette Somogyi Ferenc, közzétette Nádas János), Cleveland, Árpád Könyvkiadó Vállalat, 1970. 28. oldal. 24) Tóth Veremund i. m. 15. oldal. Az Intelmek részletesebb ismertetését lásd Somogyi Ferenc: Szent István a magyar nemzeti élet központjában. Cleveland, Árpád Könyvkiadó Vállalat, 1970., 25-52. oldal. “’6) Hómon Bálint: Magyar Történet. VI. kiadás. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1959., I. kötet, 255. oldal. 273 Tóth Veremund i. m. 15. oldal. 281 Szent István Intelmei. Vác, Kapisztrán Nyomda, 1950. Lásd még a Vagyunk (szociális és kulturális folyóirat) TV. évfolyamának 157. oldalán (1951-ben). KANADA SPORTJA Új Z élandban, a hétvégén, fejeződtek be a 10-ik Brit Nemzetközösségi játékok. Kanada több mint 100 tagú sportolóval vett részt és várakozáson felül szerepelt. Huszonöt aranyérmet nyertek a kanadai versenyzők és ezzel Ausztrália és Anglia mögött a harmadik helyen végzett, több mint 40 ország résztvevői között. Atlétikában négy számban győztek a kanadaiak, mind a négy aranyat nők szerezték. A kenyaiak 7, a nigériaiak 3, az ugandaiak 2 aranyérmet nyertek. Anglia, Tanzánia is nyert aranyérmet a brit közösségi játékok atlétikai verseny számaiban. * * * Úszásban nagy kanadai-ausztrál csata bontakozott ki, amelynek során 9 aranyérmet nyertek a kanadaiak. A nőknél Leslie Cliff győzött a 200 és 400 m-es vegyesúszásban. A férfiaknál Kanada nyerte a két váltót, de a világbajnok pillangozó Robertson, csak a harmadik lett. Ennek ellenére Robertson érmekkel megrakodva tért haza, a váltókban két aranyérmet, a 100 és 200 m-es gyorsúszásban két ezüst érmet nyert. Érdemes megemlíteni idő eredményeit: 100-on 52.8-caI, 200-on 1:57.2-vel lett második. Kitűnően szerepeltek a kanadai céllövők. Négy aranyéremmel tértek haza. Birkózásban öt kanadai győzelem született és Kanada elhódította a hegemóniát Indiától ebben a sportágban. Súlyemelésben is született egy kanadai győzelem, a nehézsúlyúak csoportjában. Mindent összevetve: a nemzetközösségi játékok jó alkalmat nyújtottak a versenyzésre, az 1976-os montreáli játékokra készülődő kanadaiaknak. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julii/s 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU ^fiST/% 132 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 -6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe W oods, MI 48236 LAPVÉLEMÉNYEK MINDSZENTY JÓZSEF FELMENTÉSÉRŐL A LONDONI TIMES így ír: MINDSZENI YT, akit nem tőrt meg a nyolc évi börtön és a magaválasztotta száműzetés a budapesti amerikai követségen, erősen ellen állt ennek a pápai lépésnek, amelyet a kommunista kormány javára tett engedménynek tekintett. % Mindszenty bíboros állhatatos magatartása következtében a pápának nem maradt más választása, mint hatalmának leegyszerűsítése. Az a döntés, hogy a pápa Alindszenty hercegprímás helyére apostoli adminisztrátort nevezett ki és nem töltötte be a megüresedett érseki széket, nyilvánvalóan hősi ellenállásának és tántoríthatatlan harcos múltjának elismerését jelentette. Az új adminisztrátor kinevezésében a lap, aféle biztosítékot lát, amely arra hivatott,‘hogy megnyugtasa Mindszentyt: jó kezekbe kerül az Esztergom i Egyházmegye és eszményeit továbbra is tiszteletben fogják tartani. Áz új érseki adminisztrátor ugyanis Mindszenty hercegprímás titkára volt 1944-45-ben, amikor az a veszprémi egyházmegye élén állt. * * * A svájci TAGES ANZEIGER szerint a pápa intézkedése annak az új irányzatnak a lépése, hogy a Szent Atya normalizálni kívánja kapcsolatait a keleti blokkal. A jelek szerint a Mindszenty-kérdés megoldása előfeltétele volt annak az intézkedésnek. Csak ezzel lehet megmagyarázni, hogy VI. Pál pápa döntését akkor te(te közzé, amikor a Vatikán magasrangú követe Varsóban tárgyalt. Mindszenty elmozdításának okát a Szovjetunióban is meg fogják érteni. Gromiko külügyminiszter február második felében Rómába utazik és bizonyára a Vatikánba is látogatást tesz. * * * A Irancia lapok is javarészt azt a nézetet képviselik, hogy Mindszenty bíboros felmentése a Vatikán és a magyar kormány kapcsolatainak a megjavítását szolgálja. A LA MONDE így ír: A Szentszék a jelek szerint egy kérdésben nem tudja a magyar mártír hercegprímást befolyásolni: Emlékiratainak kiadása kérdésében! Mindszenty befejezte emlékiratait és ez a következő hónapokban egy német kiadónál meg fog jelenni. Aki ismeri a bíboros temperamentumát, elképzelheti, hogy az érsek nem minden esetben fogja diplomatikus nyelven kifejezni magát. * * * A FRANKFURTER ALGEMEINE ZEITUNG, a Mindszenty-ügy kapcsán, a Vatikán keleteurópai politikájával foglalkozik: A Vatikán keleti politikájában ,— figyelhetően >—nemcsak a diplomáciai politikai vetődés régi problémája áll az első helyen. Ehhez még egy fontos tényező járul. Felmerül a kérdés, hogy a Vatikánnak Mindszenty hercegprímással kapcsolatos lépését milyen ideológiai tényezők motiválják. A reálpolitikai jelleg, a jelek szerint, ugyanis, veszendőben van. A nyugatnémet lap emlékeztet arra, hogy XII. Pius pápa is híve volt a keleti kapcsolatok kiépítésének, mivel ez reálpolitikai meggondolásokkal párosult. BILL WALTON NYERTE A SULLIVAN DIJAT A minden esztendőben kiosztásra kerülő, igen értékes trófeát, az Egyesült Államok amatőr sportolói részére kiírt Sullivan díjat az a ssportoló nyeri, aki teljesítményével és magatartásával kitűnik az élvonalbeli sportolók soraiból. Az 1973. évi Sullivan díj tulajdonosa és sorrendben 44-ik győztese, Bill Walton, a kaliforniai egyetem 2 méter 15 cm. magas kosárlabda-játékosa lett. A díj megalapítása óta ő a második, aki a kaliforniai egyetem sportolói közül elnyerte a Sullivan díjat. A döntés talán sokak számára meglepetésnek tűnik, de, akik figyelemmel kisérték az Egyesült Államok élvonalbeli amatőr sportolóinak az 1973-ik évben elért teljesítményeit, azok minden további nélkül egyetértenek az újságírók, TV és rádió sportkommentátorok egyhangú döntésével. Bili ugyan nagy nemzetközi találkozókon sérülése miatt nem szerepelt, a szovjet kosarasok ellen is csak egyszer lépett a pályára. A vöröshajú Walton azonban nagyszerű teljesítményekkel vonta magára a közvélemény figyelmét. A kaliforniai egyetem csapatát — a UCLA-t <—< szinte egymaga vitte diadalra az elmúlt évi döntőben, amikor 22 dobásból 21- szer a kosárba talált. Bill Walton egyébként az a ritka amerikai kosárlabda-játékos, aki minden idők legmagasabb profi szerződéses ajánlatát utasított vissza. Két évre. a több mint 2 millió dolláros ajánlatot azért nem volt hajlandó elfogadni, mert egyetemi tanulmányait be akarja fejezni és mint amatőr játékos részt óhajtott venni az elmúlt évben megrendezésre került Szovjetunió-Egyesült Államok kosárlabda találkozókon.
