Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-12-12 / 48. szám

2. oldal:. AZ ÜJ'SÁG 1974. DECEMBER 12. AZ ÚJSÁG HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtökön Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-5635 Főszerkesztő —Editor in Chief KÖTAJ ZOLTÁN Second Class postage paid at Cleveland, Ohio ELŐFIZETÉSI ARAK Egy évre...........$12.00 Fél évre............... 7.00 Egyes szám .... 0.25 SUBSCRIPTION RATES For one year .. $12.00 For 6 months .. 7.00 Each copy........... 0.25 Móra Ferenc: VIRÁGNYELVEN BÜSZKESÉGÜNK: IFJÚSÁGUNK “Mutasd meg gyermekedet és megmondom, milyen jó magyar vagy!’’ (Nyíró) HERCEGPRÍMÁS atyánk v ÉS AZ IFJÚSÁG I örténészeink szerint csak századok elteltével lehet egy korszak nagy emberét, történelmi teljesítményét valóban kiértékelni. A második világháború híres hadvezéreiről sok könyvet írtak, de különösebben egyik sincsen egyöntetűen a legnagyobbnak elismerve. Hercegprímás Atyánk az egyetlen, akit az egész anti­­kommun.sta világ korunk legnagyobb élő hősének, mártír­jának és legnagyobb magyarjának tart. Ezt olvassuk 'róla idegen nyelvű újságokban, híradásokban. Az emigrációs magyarság szellemi és lelki vezérének tartja. Az ifjúság meg határtalan szeretettel és tisztelettel veszi körül. így vár­tuk itt Amerikában, ezzel a szeretettel és lelkesedéssel Her­cegprímás Atyánkat, aki a kommunizmus szorító markából, kínzások és lelkigyötrelmek után is, friss szellemi erővel és jó egészségben jött közénk, árva magyarjaihoz. Az otthoni rezsim hiába erőlködik az Anyanyelvi Konferenciákkal , hogy az emigrációs magyarságot megközelítse és elárassza kommunista elvekkel megmételyezett tankönyvekkel és köny­vekkel, mert azt nem fogadja el. Nagy Szellemi Vezérünk szólt a szülőkhöz, papokhoz, tanítókhoz, és az ifjúsághoz, anyanyelvűnk hitben és hazaszeretetben való megtartásáról. Megfogadták intését. Egymásután nyílnak meg a magyar iskolák, tanfolyamok magyarlakta helyeken. Istenhitből, mélységes hazaszeretetből áradó beszédeivel lelgyújtotta a a hazaszeretet lángját még ott is, ahol márcsak pislogva égtek. A kis lángok lobogó tüzekké váltak és nem hagyják kialudni a hazaszeretet lángyát. Ezt csak O tudta meg­csinálni. Ifjúságunk leste minden szavát, hálás volt mosolyáért, simogatásáért. Ha valamelyiktől megkérdezte: beszélsz, kis fiam, magyarul? Az boldogan felelt: igen, mert a szüleim megtanítottak. Azóta is a CSU, Magyar Egyetemi I ársasága a leg­nagyobb lelkesedéssel mutatja be Mindszenty látogatásáról készült képeket, egyházaknál, egyesületeknél. Vitézi Rend, Szent László íársaságnál. Büszkék nagy sikerükre. Most újra nagy az izgalom az ifjúság körében, mert megjelent Hercegprímás Atyánk könyve: Emlékirataim ma­gyar. Cardinal Mindszenty s Memoirs angol nyelven. Az ifjúság is hazafias kötelességének tartja megvenni mind a magyar, mind az angol nyelvűt. A magyar nyelvűn keresztül meg akarja ismerni Her­cegprímás Atyánk igazságtalan bebörtönzését, elitélését és golgotás útját. Meg akarja ismerni a mai rezsim igazi arcát is, nemcsak azt. amit propaganda célokra fest, á külföld és hazalátogatók megtévesztésére. Megható az ifjúság kiállása Hercegprímás Atyánk mellett. Nehezen spórolt pénzüket haszná Iják fel arra. hogy megvegyék az angolnyelvű kiadást, hogy angol barátaikat megajándékozzák vele. Úgy érzik, ezzel is előbbre viszik a magyar ügyet. Büszkék vagyunk az ilyen öntudatos fiatalságra, eze­ket nem tudta meghódítani magának a befogadó ország és nem tudta megzavarni az otthonról irányított kommunista propaganda sem. Adja a jó Isten, hogy a szülői házban megkapott ön­tudatos nevelést, Hercegprímás Atyánk irányt mutató ta­nácsát életük végéig megtartsák és ők is azon legyenek, hogy a magyar szabadság minél hamarább bekövetkezzék. Rovatunknak az a célja, hogy a külföldi magyarság­nak be tudjuk bizonyítani azt, hogy ifjúságunk itt kinn is megmaradt jó magyarnak. Ebben a rovatban emlékezünk meg azokról az ifjakról Nem tudom, azok a csúnya destruktívok mért beszél­nek mindig úgy, mintha minálunk mindenkit meg lehetne vásárolni. Hiszen a korrupció, a panamu, a baksis csupa idegen szó, amely csak indigenátust nyert nálunk, mint a magas arisztokráciához tartozó nagynevű famíliák. Az egyik latin, a másik indián, a harmadik török, de egyik se szittya. Nyelvészeti alapon is bizonyítani tudom, hogy a törzsökös magyarnál nincs puritánabb náció. Hiszen szava sincsen ezekre a gonosz fogalmakra. Mert a vesztegetés honi termék ugyan, de abban nin-FT. DEMKÓ ZOLTÁN DR. Magyar-Amerikának megint gyásza van. December 4-én az ohioi Avonban 81 éves korában elhúnyt ft. Demkó Zoltán dr. nyugalmazott loraini magyar plébános. Magyar­­országon született. Középiskolai tanulmányait is ott végezte. Az ausztriai Innsbruckban befejezett hittudományi tanul­mányait követően 1916-ban áldozópappá szentelték, 1917- ben pedig a hittudományok doktorává avatlák. Először Csanádon lett káplán. Onnan került Karánsebesre papta­nárnak. Amikor a románok elől el kellett menekülnie, 1918- ban Nagybecskereken káplán, 1920-ban pedig Szegeden gimnáziumi hittanár lett. Gallagher Michael detroiti püspök meghívására 1923-ban Amerikába jött. A detroiti Szent Kereszt magyar egyházközség segédlelkészeként műkő dött. Két év múlva Schrembs Joseph clevel andi püspök Fair Har­bor magyar katolikusainak Ielkigondozását bízta rá. 1947- ben a loraini Szent László római katolikus magyar egyház­­község lelkipásztorává nevezték ki. Aranymiséjét 1966-ban mondta el. 1968-ban nyugalomba vonult. Sokat betegeske­dett. Szenvedését a legnagyobb nyugalommal viselte. Egy évvel ezelőtt súlyos műtéten esett át. Azóta az ohioi Avon­ban az Avon Oaks Nursing Home -ban ápolták. 9 hó­napi szenvedés után húnyt el. Földi maradványait decem­ber 8-án a Szent László római katolikus magyar egyház­­község templomában ravatalozták fel, ahol 9-én Hickey James clevelandi megyéspüspök a magyar katolikus papság segédletével gyászmisét mondott lelkiüdvéért. A szentbeszédet magyarul és angol Ft. Kárpi Ferenc, a Szent Imre egyházközség plébánosa mondotta'. Innen vitték végleges nyugvóhelyére, a Divine Redeemer nővérek anyaházának temetőjébe, a pennsyl­vaniai Elisabethbe. Halálával az egész Magyar-Amerikát pótolhatatlan veszteség érte. Áldott emlékét kegyelettel őrizzük. AMERIKAI MAGYAR MŰVÉSZ SIKERE RETTEGI ISTVÁN GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA (New York-i munkatársunktól.) Érdekes kiállításra kaptunk meghívót: az amerikai ma­gyar művésztársadalom kiemélkedő tagja, Rettegi István festőművész Glen Cove-i gyűjteményes kiállítására. A meg­nyitón örömmel tapasztaltuk, milyen széleskörű érdeklődést keltett. Az erdélyi származású művész kisdiákként menekült szüleivel külföldre. Tehetsége korán kitűnt. Művészi kikép­zése Németországban kezdődött és ösztöndíjasként Ameri­kában fejeződött be. A fiatal művész előbb közép-nyugaton éli, majd New York államba telepedett át. New York-i ki­állítások sikerei, kitüntetései is igazolták művészi elhivatott­ságát. Long Island északi partján, Glen Cove-ban nyitott műtermet, ért el hamar népszerűséget és lett a Shadow Box Art Gallery művésziskolájának festőtanára. Impresz­­szionista stílusban ért el itt is sikereket. Két irányban is: mint portréfestő és mint virágcsendélet, virágzó rét, fa rend­kívül megkapó megörökítője. Képei magánygyűjtemények és múzeumok megbecsült darabjai. Az Art Gallery termeiben rendezett gyűjteményes ki­állításának ünnepélyes megnyitásán a híres tengerparti vá­ros és környéke vezető egyéniségei és művészet-kedvelői nagy számban jelentek meg. Tapasztaljuk: a rendkívüli ér­deklődést Rettegi művészi színvonala és szorgalma egyaránt kiérdemelte. A földszinti és emeleti termek falait bőven megtöltik alkotásai. Markáns férfi-arcai, figurális tanulmányai, portréi — köztük két életnagyságú, karszékben ülő női portréja kife­jező-erejével, tetszetős Leállításával, utóbbiaknál a ruhák pompájával hosszan lekötik a nézőt. És épúgy a témák mély átérzéséről tanúskodnak, mint színekben tobzódó, rendkívüli hatású virágcsendéletei, tájai. Igazolják, hogy utóbbiakkal méltán nyerte el az American Artist Profes­sional League new york kiállításának nagydíját. Pompázó virágai élnek, a valóság benyomását keltik. Egyik virágos rétet ábrázoló nagy vászna a híres mester: Szinyei-Merse képeire emlékeztet. Figyelmet keltenek néhány szekrényben és asztalon délamerikai művésztársainak: Carlos Bernasconi limai pro­fesszornak ékszer-tervezései és Félix Olivának kőbe fara­gott érdekes szobrai. Az érdeklődést azonban a magyar művész alkotásai kötik le. Retteginek minden képe bizonyítja művészi hiva­tásának mély átérzését s azt a felfogását, hogy a művész instrumentum Magasabb Hatalom kezében. A budapesti Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlataira emlékeztető, szín­vonalas gyűjteményes kiállításával méltán ért el rendkívüli sikert-és gyarapítja a magyarság jóhírnevét. Somody István és lányokról, akik kitűntek tanulmányaikban és ezzel dicső­séget szereztek a magyar névnek. Szeretettel kérjük a szülőket, tanárokat, hogy küldjék el ezeknek a leányoknak, ifjaknak adatait, az elért eredmé­nyek ismertetésével, sőt a már végzett és megbecsült pozí­cióba jutottakét is. (A rovat vezetője, T. Dombrády Dóra kéri az ifjakat vagy szüleiket, hogy az adatokat közöljék levélben: 1448 Alameda Ave., La kewood, Ohio 44107, vagy telefonon 226-3029.) csen semmi rossz se. Az csak annyit jelent, hogy az ember­től azt kívánják, maradjon veszteg, ne csináljon semmit. Márpedig aki semmit se csinál, az nem csinál rosszat se, aki pedig nem csinál rosszat, az jó ember. Ez olyan kifogás­talan szillogizmus, hogy még akkora filozófus is jóváhagy­hatja, mint Kuna P. András. Aztán volna még a kenés. Nem leket letagadni, hogy ez magyar műszó, de ebben sincs semmi erkölcstelen. Ez orvosi kifejezés, amely talán még a turáni sámánok idejé­ből ered. Akinek valamije fáj, arra ma is ráolvasnak a ja­vasasszonyok, és a fájós tagot megkenik tűröm-olajjal, hogy ne fájjon. Ebben nincsen semmi kivetni való, mert a tűröm­­olaj a kormány gyógyszerkönyvében is igen tekintélyes sze­repet visz, és nem is igen rendelnek mást. Egyformán jó lábtörésről, szívfájásról, atrocitásról, koronaromlásról, sza­nál ez mindent. Még a mondókájuk is az a szakállas javas asszonyoknak, mint a falusi kuruzslóknak. A Jézuska nevé­vel kezdik, és azon végzik, hogy nyúlkáj, daruháj, majd meggyógyul, ha nem fáj . (Legföljebb a honoráriumban van egy kis különbség. A pesti doktor mindig drágább.) Egyszóval a kenés nem tilalmas dolog, sőt nagyon is érdemes cselekedet, miért is ezt őseink is sűrűn gyakorol­ták, hol ők kenvén meg a konstantinápolyi gyakorolták, hol ők kenvén meg a konstantinápolyi basákat —- azokat ugyan meg is rakták néha, ha h elyükbe jöttek1 ,—, hol ők kenetvén meg a felséges ausztriai ház által. ( Az Isten se győzi az magyari urakat pénzzel — sóhajtott föl Ferdinánd, az első magyar” Habsburg, mikor a szabadkirályválasztás kortes­­költségeit ki kellett fizetni.) De panamáról, korrupcióról ki hallott minálunk a régi jó időkben! Egészen másképp csinálták azt akkor, mert akkor még tudtak szemérmet az emberek. A tanyai magyar, akit akkor meg csak parasztnak hív­tak, mindenféle ügyes-bajos dologban bekövetkezett a vá­rosba, és kinézelődvén magát'a piacon, bekocogott a hiva­taltévő házba. Először is főbíró uramhoz ment igazságért, beáztatván előtte azt a pokolbul szalajtott hátulsó szomszédot, aki már megint rábabonázott a tehenekre. Értöm — eresztette vékonyan a szót a pipacsutora mellől a hivataltévő nagy úr, aki soha ítéletet alapos ki faggatás nélkül nem hozott. — Most már azt kérdőm én kendtül, hogy honnan jött kend ide énelémben? ,—- Hát a Szremác bótjábul, mert annak adtam el a korpát. Osztán onnan mög bemöntem áldomást inni a Pá­vába . . . Még azt is elmondta volna, hogy a palánki templomba "&elNN PLACE VÁNDORLÓ, ÉNEKLŐ PINCÉREK ÉS PINCÉRNÖK OPERA KÖNNYŰ OPERA HANGULAT KELTÉS Du. 6 órától 10 óráig. NORMAN KNUTH’S STARLIGHTERS tánczenét játszik este 9 órától 2 óráig —< Hétfőtől.—szombatig. Különleges Szilveszter Esti Parti 25 $ páronként vacsora, tánc, szórakoztatás. SZÁLLODAI SZOBA 2 személyre pool használattal 30 dollár. r— Bankett-helyiség 700 személyre. ^ is be akart menni, ami ugyan nem volt igaz, de akkor se ártott az, ha istenfélő kegyes hírbe keveredett az ember —­­hanem akkorára a főbíró közbeszólt. De olyan szigorúan ám, hogy még a pipacsutorát is kivette a szájából. —' No hát. ha igazságot keres kend, akkor máskor ne a Pávából gyüjjék kend, fianem hazulról gyüjjék kend. Érti kend? Möhet kend Isten hírivei. A magyar megkaparta az üstökét, billegette a nyakát jobb válláról a bal vállára meg vissza, ami mind azt jelen­tette tanyai idiómában, hogy érti a. fene. De akkor már ta­szította kifelé a főbíró huszárja az ajtón, úgy, hogy a szem­ben levő ajtón beesett a nótáriushoz. No, az se volt baj, mert ott is volt valami kis eligazí­tani valója. Még-az azelőtt való esztendőben legelőt váltott a várostól a birkáinak, de a birkák eldöglöttek, és most már az volt a kérdés, hogy ki legelje le a füvet, amelyikért előre ki van fizetve a fűbér? De itt még bele se kezdhetett a szíve szándékába, mi­kor a nótárius már rámordult, füle mögé csapva a lúd tollat: Honnan jön kend? A magyar most már óvatosabb volt. Nem szólt se bor­ról, se kocsmáról, se templomról, hanem megmondta úgy, ahogy volt: Főbíró uram őkegyelmétől. — LTgy? —< csapott az asztalra mérgesen a nótárius. — Hát akkor mönjön kend vissza őhozzá! Hát annyit se tud kend, hogy ha énvelem van dolga kendnek, akkor hazulról gyüjjék kend! S amerre járt a város nagy házában, ott mindenütt ez volt a törvény. Utcakapitány, vásárbiztos, fertálymesler, koncipista mind azzal utasította el, hogy ők nem állnak szóba az olyan emberrel, aki nem hazulról jött. Szomorúan lógatta a fejét szegény igazságkereső, mire leért a kapualjba, s ott nagyot rúgott a kerékvető kövön. <—< Vesszőn mög a gazdád a nevenapján! A hajdú, aki ott támogatta a nagy sárga falat, hogy ki ne dűljön, fölkapta a fejét a zokszóra: /—< Hát kendnek mi baja az én gazdáimmal? — Nem ögyéb, mint hogy mög vannak háborodva az elméjükben. — Hogyhogy? — Mind azt parancsolják, hogy máskor hazulról gyüjjék. ,—■ Hát osztán? — Hát ez mán csak bolond beszéd. Kinek mi köze ahhoz, hogy én honnan gyüvök? r— De nagyon is okos beszéd az, hanem kend a tökfejű — kapta meg a hajdú a ma­gyarnak a ködmöngombját, *— Mert ha kend nem hazul­ról gyün, akkor kend üres kézzel gyün, de ha kend ha­zulról gyün, mán akkor csak vagy egy pulykát ne fogna a nem gyün, el anélkül, hogy hóna alá, vagy egy malackát ne gurítana maga előtt, vagy egykét kötés dohányt ne gombolna a ködmön alá, aszerint hogy kinél keresi kend az igazságot. — Így mán értöm — fa­nyalodott nevetésre az ábrá­­zota a magyarnak, és haza­sietett, hogy hazulról jön es­sen a hivatal tévő urak elébe. Közéjük számítva a hajdút is, aki utána kurjantott:- De ha be akar kend még egyszer jutni, akkor én­­hózzám is hazulról gyüjjék kend! . . . Hála Istennek, most már nem ilyen szigorúak eti­kett dolgában az emberek. 1111 Lakeside Ave., Cleveland, Ohio 44114 INDOOR PARKING 416 ROOMS — SWIMMING POOLS — SAUNAS REACH OUT FOR MORE For reservations please call Mr. A1 Monachino at 241-5100 ext. 599 HA NEM AZ ANGOL AZ ANYANYELVED... Cuyahoga Community College s Metropolitan Campus téli szemeszterében alkalmad van megtanulni angolul beszélni, írini és olvasni. Ebhez nem szükséges a középiskolai végzettség. Téli szemeszter előadásai jan. 6-án kezdődnek nap­pali és esti sorozatban. Bővebb felvilágosításért hívja: . . Ray Ackley, 241-5966, Ext. 364 Metropolitan Campus HOLIDAY INN CLEVELAND LAKESIDE Cleveland belvárosában az új Holiday Inn-Lakeside- East 12 helyiségében Dr. James Stuart irányításával a Kent State Opera Company részvételével kellemes han­gulatban tölthetjük esténket. Broadway slágerokat énekel­ne k, pl. My Fair Lady, South Pacific, Hello Dolly, Othello stb. Az énekesek előadása du, 6 órától 10-ig tart, hétfőtől szombatig minden este. Nor­man Knuth az ő kiváló csil­lagaival tánczenét szolgáltat este 9- tői 2 óráig. Az új Holiday I nn az E. 12 és Lakeside — két sauna és fedett úszómedencé­jével legnagyobb a belváros­ban. Health Club programja a közeljövőben megkezdő­dik. A bálterem 700 személy részére bankettek rendezésé­re alkalmas és tánccal egy­bekötött mulatságok rende­zésére. Steve Sandstrom igazgató hiszi, hogy a hotel emeli vá­rosunk életét és együtt fog működni városunk szerveze­teivel.

Next

/
Thumbnails
Contents