Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-11-14 / 44. szám

1974. NOVEMBER 14. SZ ÜJ'S Ä G 7. ÖLDAH- AKRONI EGYHÁZI ÉLET -VVVV»/W***A*ANV*^*S»N*A/*/VVVVNVVVV*A/vVSAi»VV\*VWVN» JÉZUS SZENT SZIVE EGYHÁZKÖZSÉG 734 Grant Street, Akron, Ohio —• Telefon: 434-3842 Plébános: Ft. Bartkó J. Alajos Szentmisék rendje: Hétköznapokon: 7:00 Vasárnap 10:00 magyar szentbeszéd; 8:30 és 11:30 angol beszéddel. Jézus szíve ájlatosság a világbékéért minden csütörtök este 7:00 órakor. GYERMEKÖRZÉS A 10 órai szentmise alatt a Szociális Testvérek felü­gyelnek a gyermekekre, hogy a szülők nyugodtan vehesse­nek részt a szentmisén. HÁLAADÁSNAPI PULYKASORSOLÁS A Szent Név 1 ársulat rendezésében november 24-én du. 2 órakor pulykasorsolás és kártyaparti lesz. Mindé nkit szeretettel hívnak és várnak. HITOKTATÁS elemisla növendékek részére szombaton 10 és 11 óra között. MAGYAR ISKOLA minden szombaton de. 11 -tői déli egy óráig. SZENTHÁROMSÁG EGYHÁZKÖZSÉG 568 N. Wooster R<L Barberton, Ohio — Telefon: 745-4735 Plébános: Ft. Mészáros György dr. O.F.M. Szentmisék rendje: hétköznapokon reggel 7:30 órakon szombaton este 5 órakor (vasárnapi vigilia-mise) vasárnap reggel 8:30, 10 és déli 12 órakor ünnepen reggel 10 és este 5 és 7 órakor. Gyóntatás: szombaton délután 4 és 5 óra között, valamint megbeszélt időben. GYERMEK-ŐRZÉS ~ VASÁRNAPI ISKOLA Az 5 éven alúli gyermekek számára gyermek-őrzés, az idősebbek számára vasárnapi iskola mindkét Istentisztelet MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 1 2625 Copley Road, Akron, Ohio — Telefon: 666-9777 Lelkész: Nt. Dömötör Tibor 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio — Telefon: 666-4600 Istentisztelet: 9:45 magyar és 11:00 angol. GYERMEKÖRZÉS ~ VASÁRNAPI ISKOLA Az 5 éven aluli gyermekek számára gyermekőrzés, az idősebbek számára vasárnapi iskola mindkét Istntisztelet alatt. MUNKÁSOKAT KERESÜNK Az elmúlt héten megnyílt Lorántffy Otthonba magyar vagy magyarul beszélő munkásokat keresünk. Szükségünk A MAGYARHÁZ HIRE! SÜTEMÉNY VÁSÁR A CHAPEL HILL PLAZAN A Magyarház Női Osztálya 16 nemzetiség közremű­ködésével, SÜTEMÉNY-VÁSÁRT rendez a Chapel Hill Maliban, szombaton, november 16-án. Ezen sütemény-vásá­ron a magyarságot a Magyarház Női Osztálya képviseli, és készítenek rétest, kalácsot, kuglófot, kifliket és más süte­mény, és kérik a magyar asszonyokat, hogy készítsenek sü­teményeket, és ajándékozzák ezen alkalomra, melyet lehet kihozni a Chapel Maliba, ahol a négyes számú kiállításnál át lehet adni, a nőknek, ahol fogadja Bank P. Jánosné, Guzi Mary, Daragó Józsefné, Rabb Jánosné, és Varga Károlyné. Mutassuk, meg a magyar nők készítményét a többi nemzetiségnek, és tegyük sikeressé a magyar kiállítást. A nemzetiségi eseményen a Magyarház Ifjúsági Cso­portja 10 párral lép fel, szép magyar viseletűkben, bemu­tatják a magyar táncaikat, Hilton Betty vezetésével. Szeret­nénk, ha e csoport nyerné meg az első díjat. Szinten felép Mary Ann Kroll, orgona-művész szép magyar zeneszámai­val. Mig az 16 nemzetiség is programmal lép fel, az már délután 2 órától kezdődik, azonban a magyar csoportra délután 6 órakor kerül sor, ami megfelelőbb a mi magyar­jainknak, és kérnénk, hogy nézzék meg a Magyarház cso­port felléptét, a mi 6 órakor kezdődik, és nagy tapssal fogad­ják táncaikat, szerepléseiket, és hisszük mi megnyerjük va­lamelyik díjat, reméljük az elsőt. Ugy-e mi magyarok ott leszünk, és segítünk a mi magyar csoportunknak? A Magyarház kiállítása az a négyes asztalnál lesz, az O Neil üzlet közelében. Pártoljuk ezen kiállítást, ajándé­kainkkal, vásárlásainkkal, hisz büszkék lehetünk a magyar kiállításra, és fellépésekre. Találkozzék tehát a magyarság a magyar kiállításnál, és nézze végig a magyar programot. I KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZÖ VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MÓDON ÁLL A GYÁSZOLÓK SZOLGÁLATÁRA 2433 Manchester Rd., Akron, Ohio 44314 Telefon: 753-1066 £vwv\%***wwwwwvwvwwvw*wwwvvwwwvw HÁROM CSENGETÉS lila Kemény Julia —■ Folytatás —< Gábor dühösen csapta be maga után az ajtót a leány­otthonban, ahol Irma lakott. Irmának rossz érzése volt. Nem tudta elképzelni, vajon Gábor mit is tehet elI ene, de mégis félt. Valami megmagyarázhatatlanul rossz érzés köl­tözött a szívébe. Igyekezett elfelejteni a kínos jelenetet, de nem tudta. Ezért elment nagyanyjához és az idő asszony szívesen fogadta. r— Gábor járt nálam, nagymama! — mondta Irma. — Csak nem kért pénzt tőled? —< mondta Tamássyné ijedten. —' De igen! Pénzt kért tőlem, még pedig jelentős ösz­­szeget, ötszáz koronát! mondta Irma. (Ötszáz korona ab­ban az időben komoly összeg volt.) v A haszontalan. Engem állandóan zsarol. Képzeld, nem elég, hogy mindig jön pénzt kérni, legutóbb kilopta a kézitáskámból az erszényemet és kiüresítette. Ott találtam meg üresen a szék alatt. Node megmondtam neki, hogy ide be ne tegye a lábát többé, mert szégyellem, hogy ilyen fiam van . . . — Én nem adtam neki pénzt, mert megfogadtam apámnak, hogy soha nem adok neki pénzt. Ugyanis apám mondta, hogy rákerül majd a sor arra, hogy engem is sza­­rolni akar. Ezért igértette meg, hogy nem adok neki pénzt. — Apád nak igaza volt és csak büszke vagyok reád, hogy erős maradtál és nem szegted meg az ígéretedet. Ha adtál volna egyszer, akkor életed végéig zsarolna. Igenám, de megfenyegetett, hogy hosszéit áll raj­tam és tönkreteszi az életemet. Azt mondta, hogy ott fogok sírni, ahol senki sem lát. . . —■ Az igaz, hogy sok rossz kitellik tőle. De már csak nem hiszem, hogy neked ártani akar . . . — Félek! Bevallom, félek tőle... — Ne félj, gyermekem. Nem fog neked árthatni. Jól tetted, hogy nem támogadtad a szenvedélyét. Irma hálás volt nagyanyjának, mert igazat adott neki. Közben eljött anyját meglátogatni Tamássy Ágoston, akit a család Gusztinak nevezett. Vele Irma csak nagyritkán találkozott, mert ő a külső Váci úton lakott, a gépgyár kö­zelében és csak ritkán ért rá a városba bejönni. Anyja el­mondta neki, hogy Gábor meg akarta zsarolni Irmát és Ir­ma nem adott neki pénzt, amit Guszti is helyeselt. Guszti hazakisérte Irmát a leányotthonba. Ebben az időben Irma már a tanítóképzőbe járt és az volt a szándéka, hogy megszerzi az oklevelet. Legnagyobb csodálkozására Guszti azt kérdezte tőle: — Hogy élsz te? Mi a jövőbeli terved? — Azt gondolom, hogy befejezem az iskolát és az­után tanítónői állást vállalok. Ugyan, ugyan, nem gondolsz arra, hogy jobb len­ne, ha férjhezmennél. Nincsenek testvéreid. Olyan egyedül vagy. Csak jobb lenne, ha családod lenne . . . — Ha tanítani fogok, akkor lesznek gyermekeim, lesz családom. Nagyon szeretem a gyermekeket. Ök lesznek a családom. i—» Az más! Jobban tennéd, ha inkább férjhezmennél... <— Még fiatal vagyok. Azt gondolom, hogy ráérek férjhezmenésre gondolni. Különben sem ismerek senkit. Még soha nekem nem udvarolt senki. Igaz, hogy nem va­gyok szép, de talán majd később egyszer találok valakit, aki megszeret és én is megszeretem. Azt gondolom, hogy a férjhezmenéshez szeretni kell valakit! (—< Hát persze! De addig menj férjhez, amig liatal vagy, mert amikor egy leány már hervadozni kezd, akkor nehezebben talál férjet . . . ■—' Ebben talán igazad van, — mondta Irma, aki cso­dálkozott, hogy Guszti ilyen bizalmasan beszél vele, holott azelőtt alig beszéltek egymással. Még jobban meglepődött, amikor hazaért és Guszti azt kérdezte tőle: ,—1 Mikor találkozunk ismét? Mikor jössz el anyához. Én is ott akarok lenni, hogy viszontlássalak . . . r— A hét végén mindig meglátogatom a nagymamát... — Jó. fiát akkor én is eljövök. A viszontlátásra. Ke­zedet csókolom! Irma úgy meglepődött, hogy Guszti úgy köszön el tőle, mint valami fiatal hölgytől, holott eddig csak mint kis­leányt kezelte. Azután ő is elköszönt a férfitől. Irmának sejtelme sem volt arról, hogy amikor meg­tagadta Gábor kérését, I amássy Gábor öccsét, Gusztit ke-Akroni Esemény naptár November 16, 17 és 18: — A Magyarház sütemény vására a Chapel HiII-en. November 24: —• Hálaadásnapi pulykasorsolás és kártya­parti a Katolikus Körb en du. 2 órakor. November 30: <— A Magyar Református Egyház bazári vására. December 1 : — Az Öregamerikások Családjának kártya­partija a Magyarházban du. 3 órakor. December 8: —> Magyarház Női Osztályának gyűlése 2 órakor. 3 órakor Xmas party és születésnapi megemléke­zés (szeptember, október, november és december hónap­ban születettek). UTAZZON OLCSÓN AZ ÓHAZÁBA Válogasson a 28 féle jutányos utazás közt! További felvilágosításért forduljon: GAJDÁTSY FERENC EUROPEAN IMPORTS AND TRAVEL SERVICE 1310 Grant Street, Akron, Ohio 44301 Telefon: 773-2284 reste fel irodájában. Guszti elfoglalt ember volt és azt mondta bátyjának: — Minek köszönhetem azt, hogy hivatalomban ke­resel fel? Judod, nem érek-rá a privát beszélgetésre, sok a dolgom . . . — Bármilyen sok a munkád, hogy beszélj velem pár percig! — mondta határozottan. — Jó, jó, csak röviden mondd meg, mit akarsz tulaj­­donk éppen. ,— Pénzt akarok. Sürgős szükségem van ötszáz ko­ronára! >—> Elment az eszed? J ölem kérsz ötszáz koronát? Honnan vegyek annyi pénzt? >— Ha akarnál, vehetnél sokkal többet is, de te nem nyitod ki a szemedet. Te nem látod a fától az erdőt. Te sok-sok pénzhez juthatnál, ha lenne eszed . . . Guszti csodálkozva nézett bátyjára. Már elíel edkezett sok munkájáról, amely reá íróasztalánál várt és előbb né­mán nézett a levegőbe, azután kérdezte: ,—' Mire gondolsz te tulajdonképpen? i—- Hát persze Árpád bátyánk hagyatékára! —> Jól tudod, hogy Árpád a gyárat öt igazgató társára hagyta! Nem is tudom megérteni, hogyan tudott a saját családjáról így megfeledkezni. Igaz, hogy anyánknak, Gab­riellának és annak a kis fogadott leányának valami élet­járadékot hagyott, de azonkívül nem maradt utána semmi... — Annak a kis fogadott leánynak, annak a kis fattyu­­nak ő nemcsak életjáradékot, hanem ötvenezer korona ho­zományt is hagyott, az pedig nem megvetendő összeg. Ép­pen arra akartalak figyelmeztetni, hogy ne engedd, hogy a pénz idegen kezekbe jusson. Legokosabb lenne, ha te ven­néd el fel esé gül I rmát . .. — Én? De hiszen alig ismerem azt a kis penészvirá­got. Dehogyis venném feleségül, hiszen még azt sem tudom, miről beszélhetnék vele. Te talán megőrültél, hogy ilyesmit kérsz tőlem, csak azért, hogy a leány pénzét megkaparitsuk. >—■ Igenis! Neked el kell őt venned feleségül. Erőltesd meg magad. Udvarolj neki. Hiszen elég gyakorlatod van a nők körül. Eszem ágában sincs nősülni. Az a Csicsi annyira megboEndít, hogy nem is tudok másra gondolni, mint reá. Persze ő nem feleségnek való, de szórakoztató, ragyogó és jól tudja, hogyan kell egy férfit elszórakoztatni . . . — Azt elhiszem. Ott az orfeum szeparéjában elég gyakorlatot szerzett. . . j— Kikérem magamnak, hogy rosszát mondj róla. Én szeretem és ő is szeret engem. Persze, hogy olt az orfeum­ban nem foglalkozhat kizárólag velem, de vedd tudomásul, hogy csakis engem szeret és hű hozzám. —< Hű hozzád? Ha, ha, ha! Márhhgy a kis Csicsi hű hozzád?! Mindenki tudja, milyen balek vagy és reá költöd a pénzed. Hidd el, hogy a többi nő, Dodó, meg Ancsa, csak kinevetnek. Éppen a múltkor mondta nékem az egyik leány, hogy bár neki lenne olyan szerencséje, egy olyan jó palit fogni, mint te vagy Csicsinek. • i—< Igen, mert mindenki irigyel bennünket. Pedig én tudom, hogy Csicsi szeret és hű hozzám. I ermészetes, hogy én bőkezű vagyok iránta, hiszen nem kívánhatom, hogy a szerelmét ingyen adja nekem. Persze, veszek neki apróságo­kat, valami ékszert, vagy ruhát, de ezért ő engem bőségesen kárpótol. —- Azért nincsen pénzed! Azért nem tudsz nekem rongyos ötszáz koronát adni, amikor meg vagyok szorulva! Minden pénzedet arra az orfeumi nőre költöd, pedig a te nagy fizetésed mellett vagyonod lehetne. I udta ezt jól Ár­pád is, azért nem hagyott reád egy fillért sem a hagyaték­ból . . . — Te mersz beszélni! Te* te könnyelmű, Ióversenyes, hamiskártyás, züllött alak. Ha olyan nagyon oda vagy azért az ötvenezer korona hozományért, miért nem kéred meg te Irma kezét? Miért akarsz engem belel ovalni egy szerencsét­len házasságba? —- Ne is említsd! Én ott voltam annál a fattyunál. Kértem, könyörögtem, hogy adjon nekem pénzt és azt mond­ta, hogy az ‘ édesapja’ figyelmeztette arra, hogy én léha, könnyelmű alak vagyok és' ne merjen nekem pénzt a ke­zembe adni. Azt is mondta, hogy szavát adta apjának arra, hogy nekem soha egy fillért sem fog adni . . . Haraggal váltunk el és én Ígértem neki, hogy bosszút állok rgjta és hidd el, megtalálom majd a módját a bosszúnak . . . ■—■ Abban nem is kételkedem. Ismerlek és tudom, hogy minden aljasságra képes vagy . . . — Igazán nem méltó hozzád,'hogy így beszélsz a tesl­­vérbályáddal. Én neked csak jót akarok és azért ligyel­­meztetlek, hogy vedd feleségül azt a leányt. Akkor hozzá­juthatsz ötvenezer koronához . . . —- Node én Csicsit szeretem. Én nem vehetem el azt a leányt. Szegényke olyan kis ártatlanka és igazán még csak csinosnak sem mondható, inkább csúnya. A hideg szalad át rajtam, ha csak eszembe jut. Én csakis Csicsi mel­lett vagyok férfi. Nekem nem kell Irma, noha jól tudnám használni a pénzét, mert bizony elég adósságom van ne­kem is. Csicsi nem olcsó kis nő, sok pénzembe kerül. ,—■ Te ostoba alak! Ki mondta neked, hogy ne sze­ressed Csicsit? Hát nem elég nős férfi jár az orfeumba? Azok talán nem járnak a tilosban? 1 e szeretheted Csicsit, de azért ne engedd ki a kezedből azt az ötvenezer koronát, amit a bátyád arra a senkiházi leányra hagyott. Legyen eszed! le nem vagy egy szerelmes diák, aki egy kis csa­lásért a szomszédba megy. Melyik úriembernek nincs sze­retője a felesége mellet? Nem is képzelhető egy gyárigaz­gatóról, hogy nem tart szeretőt a felesége mellett. —* Éh soha életemben nem csináltam aljas dolgokat. Nem tudom elképzelni, hogyan határoznám el magam ilyen lépésre? Nem és nem! i— Gondolj csak arra, hogy visszafizethetnéd az adós­ságaidat a feleséged hozományából és még maradna annyi, hogy jól élhetnél mellette. Az egy olyan kis ostoba liba, aki mit sem tud az életről. Azt ugyan könnyű lenne meg­csalni. Esténként egyszerűen azt mondhatnád neki, hogy a kluboclbá kell menned, mert az társadalmi kötelességed az állásodnál fogva . . . .—■ Látom, hogy te mindent pontosan kiszámítottál előre, mielőtt idejöttél, csakhogy megkaparintsad az ötszáz koronát, amire szükséged van. Sajnálom, nem adhatok ne­ked ötszázat, mert nincs pénzem.-— Ne mondd nekem, hogy nem vehetsz fel előleget a fizetésedre? Tudom, ha karnál pénzt adni, módodban lenne. Nekem becsületbeli adósságom van és ha nem fizetek, baj­ba kerülök . . .- Mi az, hogy becsületbeli adósság? Hogy lehel ne­ked becsületbeli adósságod, hiszen azt sem tudod, mi a becsület ... Gábor meg akart sértődni, de azután belátta, hogy ez nem áll módjában. Inká bb hízelegni akart öccsének és azt mondta: <—* Az a leány el fog olvadni a boldogságtól, ha te megkéred feleségül. Te pedig segíthetsz magadon, pénzel­heted Csicsit és élhetsz mint Marci Hevesen. ~ Tudod mit? Majd gondolkodom rajta. Lehet, hogy igazad van, hiszen ötvenezer korona hatalmas összeg és kár lenne, ha kicsúszna a kezemből, hogyha hozzájuthatnék. Persze arról szó sem lehet, hogy neked ötszáz koronát ad­jak a becsületbeli adósságodra, de majd felveszek ötven korona előleget, az is elég lesz neked egyelőre. Kérlek azon­ban, légy szíves ne mutatkozzál itt a hivatalban. Olyan kopott az öltözéked, igazán restellem a személyzet előtt, hogy ilyen bátyám van . . . i—> Ha akármilyen kopott is yagyok, mindig vannak jó ideáim. Igaz, hogy szenvedélyes Ióversenyes vagyok, de a holnapi versenyre van egy jó tippem és egész biztosan nagy összeget fogok nyerni. I alán nem is lesz szükségem többé a te segítségedre ... i— Tudtam, hogy a lóversenyre kell a pénz. Ne ál­­modozz a nyereségről. Majd gyalog baktatsz be YVIagróI megint, mert még villamospénzed sem lesz. Egyszer még a gatyádat is otthagyod a versenyen. Nem csodálom a bol­dogult Árpádot, ha reád nem hagyott egy lityinget sem. De az aljas dolog volt, hogy rólam megfeledkezett . . . Hát most itt az idő, hogy a leányán hajtsd be a pénzt, ami tőled megtagadott! mondta kaján nevetéssel a gonosz Gábor és zsebretéve az ötven koronát, kisétált a szobából. Guszti egész éjjel nem tudott aludni és ez volt az oka annak, hogy anyját felkereste, s nála találkozott Irmával. Az ártatlan leány nem is sejtette, hogy apjának öccse mi­csoda tervet sző ellene. Amikor Irma elmondta, hogy Gábor tőle pénzt kért és ő megtagadta, Guszti helyeselte. Anyja sem sejtette, hogy fia miben töri a fejét. Irma akkor alig múlt el húsz éves és Guszti már a negyvenhez közeledett. Ettől az időtől fogva Guszti állandóan hazajárt any­jához és mindig hazakisérte Irmát. A leány boldog volt, hogy apjának öccse tartja vele a rokoni kapcsolatot. A ra­finált férfi ügyesen hálózta be az ártatlan leányt és előbb csak barátságot mutatott iránta, de később szerelmet vallott neki. Tamássyné figyelte Gusztit és lassanként rájött arra, hogy fia Irma hozományára vadászik. Becsületes lelke meg­­botránkozott azon, hogy hogyan hálózza be Guszti a leányt, de később arra gondolt, hogy talán tényleg beleszeretett a leányba. Irma meghatódott attól, hogy Guszti őt leleségül kéri. Ő nem ismerte Guszti helyzetét, csak annyit tudott róla, hogy a gépgyár igazgatója, akinek nyilván jó fizetése vart, tehát nem érdekből, hanem szerelemből közeledik hozzá. Tamássy Ágoston a budapesti árvaszék engedélyével vette feleségül Tamássy Irmát. Minthogy a leány ugyanazl a családi nevet viselte, igazolnia kellett, hogy házasságon kívül született és apja neve ismeretlen, Tamássy Árpád csupán örökbefogadó apja volt. Irma boldog menyasszony volt. Guszti az ő kedvéért még a katolikus hitre is áttért. Gábor elérte célját és az esküvő után alaposan megpumpolta öccsét. Minden úgy történt, ahogyan Gábor Gusztival együtt kiagyalta a dolgot. Csicsit nem túlságosan érdekelte az, hogy Guszti megnősült, ő az orfeum közismert mulattató hölgyeinek egyike volt és kevéssé érdekelte az, hogy aki pénzeli, nős-e vagy független. Guszti mindjárt a házasság elején bejelentette feleségének, hogy neki társadalmi állá­sához mérten kötelezettségei vannak és esténként gyakran kell a klubban találkoznia barátaival, üzleti összekötteté­sekkel Irma már házassága első évében gyermeket várt és nagyon boldog volt, amikor kisfia, Gyuri megszületett. Gusztival egytértésben éltek és férje udvarias és kedves volt hozzá. Az nem tűnt fel neki, hogy férje nem sok szerelmet mutat iránta, mert úgy érezte, hogy Guszti nem érzelmes természet, akitől nem lehet elvárni gyengédséget, vagy be­­cézést. J iszlelte férjét és megbízott benne. Hozományát házasságkötés után közös névre íratta a bankban és bizo­nyosra vette, hogy férje ahhoz nem nyúl, hiszen jó fizetése van és nincs szüksége reá. Még azt sem sajnálta, hogy ta­nítóképzői kiképzését nem fejezte be, hanem elmulasztotta oklevelét megszerezni. Az apja hagyatékát továbbra is ha­vonta kézhezkapta az árvaszéki hagyatéki alapból. Fel sem tűnt neki az, hogy férje nem ad neki sem konyhapénzt, sem költőpénzt. Arra gondolt, hogy erre nincs szükség, hiszen férje komoly ember, aki bizonyára bankban helyezi el, vagy üzleti vállalkozásba fekteti a pénzt. Tévedett, mert Guszti továbbra is Csicsire költötte a pénzét és bizony alaposan megdézsmálta Irma hozományát is. Irma egész életét gyermeke töltötte ki. Minden gondolata a kis Gyuri volt, akit ő maga táplált, ő maga nevelt. Múltak az évek és Guszti néha barátokat hozott a házhoz, lassan­ként ritkábban járt az orfeumba, de Csicsivel való kapcso­lata nem bomlott fel. Egy napon Csicsi azzal a hírrel lepte meg, hogy egy jó nevű egyetemi tanár őt feleségül kérte és ö a közeljövő­ben férjhezmegy. Elmondta Gusztinak, hogy a professzor úr nagyon elfoglalt ember és neki lesz ideje és alkal ma Gusztival fenntartani a kapcsolatot. Természetesen az or­feumtól meg kell válnia és így Gusztival nem találkozhat' esténként, mint eddig, hanem napközben kell időt és alkal­mat találni a találkozásra. Ez nagyon megfelelt Gusztinak is, mert házas ember létére szívesen töltötte az estéket ott hon. Büszke volt fiára, Gyurira, hiszen már negyven esz­tendős volt, amikor a 'gyermek megszületett. Irmát is meg­szokta és már nem is látta csúnyának, mint ahogy Irma nem is volt csúnya, hanejn intelligens arcú, jó alakú nő, aki a házasságban, különösen szülés után kissé teltebb lett, ami előnyös volt arcának. Guszti megszokta feleségét, de nem tudta soha megszeretni. Mindig idegen volt neki felesége. Csicsi sokkal idősebb volt Irmánál és szépsége is hanyatlott, de Guszti mégis kizárólag őt szerette. i—< Folytatjuk *—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents