Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-01-03 / 1. szám
'4. ÖLDÄC. AZ ú3 SÄ G Az orvos mondja (LEL) Az olvasó kéri a doktort, írjon valamit a ga'lurHhVegrőI és annak problémájáét! vajon idősebb egyénnek is lehet ilyen problémája. Az orvos mondja, hogy azelőtt sejtelme sem volt arról, hogy mennyi embernek van galandféreg a testében, csak újabban győződött meg arról, milyen sok ember szenved ettől a gilisztától. Háromféle galandféreg (tapeworm) van általában az emberekben: hal-giliszta, marha giliszta és sertész-giliszta. A hal-giliszta leggyakrabban a newyorki zsidó háziasszonyok betegsége, akik un. gefille fish , vagyis töltött hal ételeket készítenek és nem mindig főzik meg teljesen a halat. L féreg legbiztosabban úgy kerülhető el, ha a halat megfőzés, sütés vagv kirántás előtt, legalább J0°-kaI fagypont alá lehűtjük és teljes biztonsággal keresztülfőzzük, vagy sütjük. A hal-giliszta azért veszélyes, mert kivonja az emberi táplálékból a B-12 vitamint és súlyos vérszegénységet okozhat. A marha és sertés giliszta okozhat némi hasfájást és emésztési zavart, de rendszerint nem jár nagyobb kellemetlenséggel. Ez azért meglepő, mert a marha giliszta öttől jiz láb nagyságig megnő. Legkönnyebben úgy kerülhetjük el a galandférget, ha a húst teljesen átsütjük vagy főzzük és meggyőződünk annak fertőzésmentességéről. A galandféreg feje hozzátapad a bélfalhoz és kiszívja az emberi táplálék értékét. A sertés giliszt megtámadhatja az izmokat, az zervet i ? es mákat ol '<ozilandféteg ra' „v csalód ban gilisztája' vf\n’ ’űzheti a to, sképen. 1111 géniára. olvasó kt rdi, asznára va n a az Atromi d’1- /ógyszer és ^ iteni a cholc fezeiben? Az o iva- i nő és orvosa t "fromid-S napi ^ ft’ tele leszállítja o m- Lrelmeszesei less zenved és időnk cent Ha abbahagyja az .s bevételét, szédüarad. Nem tudja, mi ÍZ oka. Szédülésé cl-Lkotinsav tablettáivá t is és ez. némileg hasznai. iez.i. nlncs-e más szer. n; csökkentené cholesterol-és érelmeszesedését, mini Atromid-S, amely szédült okoz. Bevesz gyógyszer! a arra szüksége van, c e m ni aván akkor is orvossagol • xzedni, ha arra nincs szukse ifimért még a szemét sm S,; '^dja kellően fókusolni Mas Mullöldnben egészségesnek e z Jl ’8' rvezrtét és élvezi az elete unkáját. Vz orvos mondja, n°g -zsiji t?®’; mid S nagvon haszno a|Uíg 0Zs. s7.er és különösen haté zanucu jái. cholesterol csökkenti -za>j mm 8 ’Előfordulhat, hogy ^ -íjaiw bereknél mellékhat Atromid-S okozn t, ele az orvos no ,jón az olvasó szec-au. V érelmeszesedés 1 P.'”'U we-e. mert ez -ofJ iR'jA|-»um Minthogy v U3i írja, hogy ha n g»«jí»ufmp¥I^ ' vógyszert, ak satjat műi ueojwo kérjen orvos;-Váöl ztí i'-l—h7' ácsot és vizss dőlésének ol •uv’snmmm tesz emlí (f ‘jaza v zauőoyba su yto nsuzvuu;zs xhXm0makodasa z„ „u jxznij X' * bH f?sia e enom V''‘h i -t ' " J szólta az egyetemnek, hogy talán majd néhány év múlva elmegy New Yorkba, ha befejezte kutatásait és több isme- relre tész szert. Krónits Antal egy napon levelet kapott fiától Afrikából, amelyben a következőket írta: Drága Szüleim! Nagyon sajnálom, bogy nem tudok magamnak időt szakítani árra, bogy szabadságra hazautazzam Budapestre hozzátok. Képzelhetitek, mennyire vágyom | útánatok, de itt nagy szükség van reám. Szégyelem, hogy ’ olyan régen nem írtam, de most pótolom, mert sok közölni- I valóm van Megnősültem és nagyon boldog vagyok. A fele- 1 ségem francia leány, az itteni francia követség titkárnője, ! illetv re csak volt titkárnője, mert nem akarom, hogy további : dolgozzék. -Szeretnék vele együtt hazamenni, mert ba meg- S ismernétek őt, bizonyára nagyon megszeretnétek. Nem is I lehet őt nem szeretni. I örékeny, kicsi asszonyka, olyan mint ! egy francia baba. A szeme kék és a baja fekete, az arcbőre olyan mint a gyöngyház. Nagyon szeretjük egymást. A munkámmal szépen haladok és jó érzés az, hogy eredményesen dolgozom. Szeretettel küldöm kézcsókomat nektek és ölellek benneteket és-Antit ... A szülők örültek a jó hímek és az apa azt mondta ■ Antinak: — Látod fiam, Karcsi megnősült és boldog, de szeret- J nem nagyon, ha te is végre rászánnád magad és megnősülnél. Nem élét ez neked. Miért nem házasodsz meg? j — Apuk ám, lásd he, hogy én nem vagyok a nősülén-1 ; dő fajta. Engem nem érdekelnek a nők. Egész életemet be| tölti a munkám-v,/. — A munkádnak semmi köze a házasságodhoz. len is szemorvos vagyok és amikor a te korodban voltam, már két , növekedő fiam Volt . . . <— Apám, ne kívánj tőlem leheletlent, mert én nem ' i akarok nősülni. Ne is beszélj nekem házasságról . . . I )r. Krónits soha nem szó It többé Antinak. Látta, hogy | nem akar hallani sem házasságról és tudta, hogy fiának egy j férjes asszony a kedvese és azért nem nősül. A szülők állandóan kaptak leveleket Karcsitól és 1 örömmel értesültek arról, hogy nagyszülők lettek. Karcsi ; fiát Antal névre kereszteltette, mert meg akarta őrizni a ! családi hagyományt, hogy az efsőszülőtt a családban a nagyapa nevét kapja. Fényképek érkeztek Afrikából és a pesti család a kis francia asszonyt csakis a képekről ismerte. Karcsinak a legfontosabb volt a munkája és kutatásai világhírt szereztek neki. Házassága boldog volt és örült sikereinek. Tökéletes boldogság nem lehet tartós. Dr. Krónits Károly világhírű kutató tanulmányai alatt megsérült és hirtelen meghalt. Az az ember, aki ezreknek a életét mentette meg, nem tudott Önmagán segíteni. Amikor a pesti család az értesítést megkapta, akkor Karcsit már el is temették. Giselle;-a kis francia asszony tíz éves fiával, lónival, magára maradi. A jó férj oly hirtelen Kait meg, hogy neki alig volt ideje arra, hogy a csapás súlyosságát útéreZze. A jólét, a nagy szeretet, amelyet férjétől kapott, annyira elkényeztette, hogy alig tudta elgondolni, miképpen élheti a saját életét Karcsi né íkül es miképpen gondoskodhat I óni-1 ról is. Anyagi gondjai nem voltak, meri Karcsi biztosította megélhetését és jüVőjét. Annyira önálló'lan volt, hogy nem is gondolt másra, c§ák a saját szüleire, akik Párizsban éltek. Otthagyta Afrikát és Tórával együtt Párizsba utazott. De ott sehogy sem találta helyét. Saját szülei és testvérei any nyira idegenek voltak neki. hogy képtelen volt az ottani életbe beleilleszkedni. Levelet írt Krónitséknak Budapestre és megírta, milyen szerencsétlen, mennyire nem találja a helyét sehol Karcsi nélkül és a gyászoló szülők megértették a szomorú özvegyet és meghívták őt és tíz éves fiát Budapestre. Giselle megérkezett a Nyugati pályaudvaron Buda- 1 pestre fiával, ahol Anti várta őket. A francia asszonynak könnyű vo|t ráismernie sógorára, hiszen annyira hasonlított elhalt férjéré, hogy nem téveszthette eh I óni pádig egyszerűen azt gondolta, hogy apját látja maga előtt, de a tíz i ' éves.gyermek már tudott gondolkozni és eszébe jutott, hogy i apja meghalt. Anti bűntudatot érzett a franc a'asszonnyal ( szemben. Maga sem tudta mégmondani, hogy mit érez, del az a tudat, hogy valamikor Karcsit bántotta, az asszonnyal szemben is éreztette hatását. Ezért csak tiszteletteljesen megcsókol'a az asszony kezét és tort francia nyelven mondta: “Isten hozott! Már nagyon vártunk a szülőkkel együtt. Azután megcsókolta a kisfiút és megsimogatfa a fejét. A gyermek szeinmelláthatóan örült a fogadtatásnak. Otthon a szülök már alig várták őket és á fiatal özvegy otthon érezte ! magát férje családja körében. Itt nem érezte az idegenséget, amelyet otthon. Párizsban, saját családja kömben .érzett. Adrienne jól tudott franciául és ennek a fiatal aszszony nagyon örült. A Krónits család minden tagja nagyon magas volt és a kis francia nő még a vallóig- sem ért egyiküknek iun. l őni is magas gyermek volt és már tíz esztendős korában magasabb volt anyjánál. Kicsi, törékeny ter- 1 rhete azonban egyáltalában nem volt KátrányáraGissollé• nck, aki elhatározta, hogy Budapesten telepszik le. Nem 1 akart azonban a család terhére lenni és hamarosan titkári ' állást kapott a francia követségen, ahol felmutatta az aranyparii francia követség ajánló levelét. Minthogy lórii nem ; tudóit jól magyarul, anyja a gyermeket egy francia intézetbe ’ íratta Svájcban, ahol az egészséges hegyi levegőn a fejlődő i fiú francia oktatásban részesült. Dr. Krónits, a gyermek nagyapja, ezt nagyon ellenezte, de Anti is az anyának adott | igazat. ! Dr. Krónitsnak az volt a vágya, hogy egyetlen unokája- magyar legyen, mint az apja volt es annak családja. Természetesen a francia asszony ezt néni értette meg. Az idős • orvos arra gondolt, hogy majd ha Tóni idősebb lesz, akkor 1 visszajön Budapestre és magyar ember lehet belőle. Addig ■ i is szorgalmasan levelezett unokájává! es elküldött neki egy > francia-magyar szótárt és különféle tankönyveket. Arra nem gondolt, litígy á fiúnak elég a saját iskolai feladata es nincs i Héjé idegéh nyelvet tanulni. így bál minden abbamaradt, i Ától élte rétidés- életét és az apa már nem is nógatta, hogy ’ megnősüljön, mert tudta, hogy minden hiábavaló. Gisélle nem lakott férje családjánál, hanem saját kis lakásában • eervédfi] élt és in állása' volt. Vasárnánonként Krónits né ’ meghívta őt ebédre, ilvenkor rendszerint Tóniről beszélget' lek. i I r- Folytatjuk r-< SZEREZZE be a kárpát KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8,00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 123 Kossányi József: Szent György me-g a sárkány J.73 Kossányi József: Végtelen út (vászonköté#h«n) '5.6® B. Koyáes Préda: A HálbatatlaJB harcos J-IIy. , • \ R.0© Kővórv Károly: A hírzovkul jelenések -(Szűz Mária-jelenések) 1.23 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség , ; (452 oldal, képekkel) kötve $12,00 Márai Sándor: höld, föld 8.00 Mártii Sánckor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miaíyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7,00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Ljísz.l bereue . . ,.,y, .. 0,10 Széchenyi István 0-10 Deák Ferenc 0.10 'Szent Erzsébet ; , ÖTQ Rákóczi Feréac ", ' 0.10 Szerit István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 6.10 Á Mugyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszéníy Józséf bíboros hercegprímás 0-1Ö Dr. Tóth Tiharpér: f iiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szeritírás (nagybetűs) (Kötve) 8.28 Dr. Várdy .Béla: Magyarországtudomóny az , ; északamerikai egyetemeken és főiskolákon ^ V (Tanulmány) 4.80 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) -5.50 YT a szarv Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Y'aszary Gábor: Ö (regény) ... *. ,5.50 Y^aszarv János: T ul>ák csőd lálatos él<4e 2.00 YVass Albert: J avak könyve (mcséskőnyv) 1.25 YViUnin-Kótai: Máriának, Jézus anyjának ■ , élete (Kötve) 7.00 ~ rrr vágja ki ezt a rfszf és küldje be ^ ' -- ■ I-L LUIIII IJl ...... !11 ií FLORIDAI HÍREK MIAMI. A Magyar Refórmátus Egyház (2924 W}. Flagler St.) presbitériuma és női köre új kultúrtermét egyhangú határozattal Magyar Terem -nek nevezte el és karácsonyi ebéddel nyitótól meg. A lelkes asszonvok már Advent utolsó vasárnapján vendégül látták az érdeklődőket, okik a termet és új konyhát megtekintették, ünnepi kalácsot és disznótoros ételeket készítve. Dr. Deák lmréné, Papp Zsigmondné, I iscbler György és Kiss Sándomé vették fel az előzetes rendeléseket. Nt. Nagy Pál János lelkipásztor rendkívül büszke gyülekezetére, mert hívei nemcsak anyagi áldozattál, hanem munkájukkal is segítetlék felépíteni a termet és konyhát. Karácsony Szent Estéjén a hívek gyermekeit az egyház vezetősége karácsonyfa ünnepély keretében megajándékozta. Az ó-év utolsó vasári apján istentisztelet után vólt a hivatalos megnyitási ebéd ; z új Magyar Teremben, amely alkalomra az új konyha teljes felszerelése is elkészült. Szilveszter este pedig vacsorával egybekötött szórakoztató estét tarlóit az ünneplő gyülekezet. Lapunk is sok szerencsét kíván a növekvő gyülekezetnek. A Miami Egyetem Lo ve Art Müseumaban december 15- 16-án tartott nemzetközi műkiállításán a magyar pavilon vezetője két kiváló magyar festőművész: Dávid Tibor és Kohanecz László volt. A Rákkutató Intézet javára rendezett két napos bazár nagy sikere Papp Zsigmondné, Kiss Sá ndomé, dr. Deák lmréné, Alföldy Béláné, YY'ancha Borbála, Vitányi Istvánná, Kántor Erzsébet, Popovics Róza, Kozma Jánosné, Tamás Józsefné, Róth Miklósné, Deák Elvira, Kiss Valéria, Tischler György, Orbán Ferenc, Papp Zsigmond. dr. Deák Imre, Vitányi István, Éles Zsigmond, Körösi Ottó, Tóth Endre és Nagypál Péter áldozatkész munkájának köszönhető. A Magyar Református Egyház a Miami Y árost Szépítő Nagyhizottság karácsonyfa ünnepségén magyar karácsonyi énekekkel szerepelt. APAI ÉRZÉS Irta: Kemény Julia Karcsi soha nem tudta megbocsátani Antinak, hogy iát hétig kellett viselnie a gipszkötést a lábszárán. Hiába nondta a bátyja, hogy nem akart olyan erősen rúgni és ,'életlenül rúgott a labda mellé, soha többé nem volt kő- j .öttük az a régi testvéri és baráti viszony, amely úgyszólván Yarcsi születése óta megvolt. A szülők, dr. Krónits Antal híres szemorvos és felesége \ Ydrienne, nem vették észre a törést a két fiú között. Ók | udták, hogy Anti nem készakarva rúgott bele olyan erővel iccsébe, hogy annak alsó lábszára eltörött. Hogyan is lehet ■ Iyesmit elképzelni? De a tizenkét éves fiú meg volt győződ- J ;e arról, hogy bátyja őt nyomorékká akarta rúgni. Szeren :sére a fiatal csont hamar összeforr és hat hét múlva lehették a kötést a lábáról és azután nemsokára már ugrálíatott és táncolhatott sérült lábon. A törés begyógyult a, rsonton, a búsban, de a két fiú közötti törés egy életen át! ártott. A fiatalabb fiú udvarias, de kimért volt bátyja iránt ■s csupán Anti érezte, hogy öccse nem bocsátott meg neki. | Múltak az esztendők és Anti, apja nyomdokain haladt, i >rvos lett és ő is a szemészetet választotta. Karcsi is meg-1 izerezte az orvosi diplomát, de őt a biológia érdekelte és altatásokat folytatott. A budapesti Pázmány Péter egyetem ;egédtanárja lett, sikeres, kiváló kutató tudós. Már éppen ! endes tanári kinevezését vár'a, amikor váratlanul kezébe! terült egy tudományos folyóirat, amelyben cikk jelent meg j rrról, hogy az amerikai hord alapítvány kutató tudósokat I teres egy ritka, de életveszélyes betegség tanulmányozására 'szak-Afrikába. Nagyon érdekelte a c ikk és levelet intézett i íz alapítványhoz, részleteket kérve. Megkapta a választ és ! rém törődött egyetemi jövőjével, arra határozta el magát, j íogy Afrikába utazik, az Aranypartra és ott tanulmányozza | i betegséget, amelyet különféle repülő rovarok (szúnyogok, t tb.) terjesztenek. Az amerikai válasz kecsegtető volt és anyagiakban vá- ' okozásán felüli. A fiatal magyar orvos bejelentette szőeinek és bátyjának, hogy Afrikába utazik és elfoglalja ott | íj állását. A szülők nagyon ellenezték a fiatalabb fiú tá-, ozását és az apa azt mondta: — Hosszú évek óta dolgozol pályádon és még nem agy harminc éves, máris tanársegéd vagy és magad is tufod, Hogy tanári kinevezésed már csak rövid idő kérdése. Hiért akarod felrúgni azt, amit eddig oly sikeresen felépíettél ? Apám, igazad van! Nagy elhatározás kellett ahhoz, rogy elhagyjam a megszokott otthonomat, titeket és az ígyetemet. Ti ózonban ilt maradtok és vártok reám. Az :gyetem is szívesen visszavesz majd. ba kutatásaimnak eredménye lesz, de nem szalasztbatom el a ritka alkalmat, aogy megtaláljam az okát egy olyan betegségnek, amelynek gyógyítását eddig senkinek sem sikerült megtalálnia. 5Jem a hírnév csábít engem, mert igazán nem vagyok hiú, nanem a tudásvágy és az ismeretlen világ. Eddig csak itt dtem. de most kiváncsi vagyok arra, hogy másutt hogyan 'Inek az emberek . . . — Azok a visszamaradt barbárok bizonyára tisztátlaook és ki tudja, mi vár ott reád? Annyit olvas az ember > mérges kígyókról, a vad állatokról, sőt a kultúrálatlan oiberekről is! — Ugyan, anyukám, csak nem gondolod, hogy ol! nincsenek rendes életlehetőségek. Azok a könyvek, amelyek nen erről olvastál, bizonyínra még a múlt századból valók. \z egész világ halad és mindenütt vannak ma már tiszta, endes városok és igazán nincs okod ilyesmitől féltened ?ngenn ... r— Nem tehetek róla, de mégis féltelek! Azután az is szörnyű gondolat, hogy oly messze leszel. Ki tudja, mikor, álunk újra?!. , • — A mai világban nincsenek távolságok. Majd a szabadságom alatt itthon leszek veletek. Ne haragudjatok,, de ín örülök ennék a kiküldetésnek és várakozással tekintek Tője ... — Magamra ismerek benned, édes fiam! — mondta íz apa mosolyogva. — Talán én is elmentem volna ilyen altatásra, ba nem nősülök olyan fiatalon. De hát azután, unikor már elvettem anyádat ilyesmire már gondolni sem lehetett. Megnyitottam itt a rendelőmet és egykettőre-cnaádapa is lettem, akinek komoly kötelezettségei v oltak . . . — Talán bizony megbántad, hogy elvettél!? ■— mondta Adrienne asszony sértődött hangon, mire a férj nagyon higgadtan azt mondta: — Nem volt soha időm megbánni, hiszen olyan elfoglalt ember vagyok, hogy nincs szabad időm a gondolkodásra. Remélem, édesem, hogy nem érzékenykedsz most harminc évi boldog házasság után . . .- Az asszony nem felelt, de látszott rajta, hogy visszafojtja könnyeit. Palán bizony az ura olyan kalandos dolgon tőrle a fejét, mint ez a bolond Karcsi. Node a makacs iiúmk amúgy is hiába beszél az apja, vágy ó, ha egyszer u Igébe vette, hogy elmegy Afrikába a vadak közé, akkor nennt fog. Karcsi nem kérte ki Anti véleményét utazásáról és Alti jobbnak látta nem is nyilatkozni. Ügy érezte, hogy öccse neki soha nem tudja megbocsátani a gyermekkori sérülést, amelyet ő okozott. Hamar múlt el a rövid idő es Karcsi búcsút vett a családtól. Megölelte és megcsókolta anyját, apját és Antival 'vezet szorított, de azután Hirtelen meggondolta magát és itölelte bátyja nyakát és azt mondta: _ Olyan butaság, hogy elhidegülliink egymástól. Hi■y.en ma érett ésszel már tudom, hogy te nem akartál nekem Kerülést okozni és olyan szép is volt a gyermekkor együtt. . . í lajd Ka visszajövök Afrikából, hozok neked valami szép rmléket ... , . >1 A testvérek szeretettel búcsúztak el egymástól és Anti 1- ezte, hogy Karcsi ténvleg el akarja felejteni a dolgot, de t. naga még mindig lelkifurdalást érzett és az fájt neki, jt Í gy öccse csak u’oísó percben bocsátott meg neki. )-1 Krónits Károly hamarosan híres kutató lett Afrikán n. a, ’ orvosi szaklapokban sok nyelven jelentek meg cikkei, a-1 tcámolói kutatásainak eredményeiről és az egvik newel itiszteltetést, de nem fogadla el a meghívást. Azt vaiaí egyetem meghívta őt tanárnak. Karcsi megköszönte a
