Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-08-29 / 33. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland. Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3653 OLUME 54. ÉVFOLYAM ~ NO. 33. SZÁM. 1974. AUGUSZTUS 29. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent LEGYÜNK KÉSZEN! Kardinális úr vasárnapi szentbeszéde, Í974. augusztus ti. Becs, Pázmáneum. A mai szent Evangéliumnak a feladata, hogy nekünk ravalót adjon: a szakadatlan éberséget és készenlétet! Istennek és embernek a viszonya megjelenik abban a ddabeszédben, amit az Ür mondott most. Az Urnák és szolgának a földi viszonyában, életében. Isten a mi urunk, szeretnünk, szolgálnunk kell és hozzá törekednünk. Nem gy áll az Istennek és az embernek a viszonya, mint ahogy mostani boldogtalan XX. századunkban az új világ hir­­eti: Isten nincs, ember van csak, de azt aztán tömjénezik ; minden szépet elmondanak róla. Sőt még a keresztény ilágból is egyesek, amikor a dialógust akarták biztosítani szel az újvilággal, vigasztalódtak azon, hogy bár Isten em kell ennek az új világnak, de viszont az embert nagyon cereti és az embert oda ülteti az Istennek az üres trónjára. ,zt egy prágai — nem a mi egyházunkhoz tartozó keresz­­>ny teológus emlegette így. Mint látjuk, itt van egy nagy íológiai hiba: Isten és ember sohasem volt egyenlő és so­­lasem lesz egyenlő. Én vagyok a te Urad, Istened, idegen steneid ne legyenek én előttem!” Az ember volt a bűnbeesés után szolga és marad is nindvégig Istennek a szolgája! Egyébként szép az a trónraültetés az ember számára. 4i azonban úgy tudjuk tapasztalatból, hogy nem annyira i Isten trónjára, de vádlottak padjára ültették az embert, degtömték velük a börtönöket és telerakták Szibériának a nunkatáborait az emberrel. így lehet vigasztalódni az Isten rónvesztésén és az embernek az emelkedésén . . . Az Úr Jézus elmondja a példabeszédet: A háziúr el­­negy a mennyegzőbe. Nem mondja meg szolgáinak, hogy nikor tér vissza. Ha ezek a szolgák jók és hűségesek és egyelmezettek, akkor őrködnek, vigyáznak, hogy készen le­gyenek uruknak a fogadására. Mint az írás mondja: a :sípőjük övezett legyen és a kezükben legyen az égő gyertya, íogy a sötétben érkező urukn ak, de maguknak is meglegven » szemük világossága. Ha az úr így érkezik haza, akkor lagyra értékeli a helyzetet, amit talált szolgáinál. Örömében leülteti a maga asztalához őket és most az igyszer ő szolgál fel az ő szolgáinak, mert azok megérdem­­ik, ébrékenyek vcltak és készen állottak. Ha pedig ezek a szolgák nem jók, nem hűségesek és cgyelmetlenek, akkor, amikor az úr kihúzza lábát a lakás­áéi. ők abban a pillanatban mindjárt maguktól szaladnak aruk asztalához és ott esznek, isznak, aztán kezdik egymást aüíölni, verekednek és abban a pillanatban belép az ő uruk 5 megdöbbenve látja, hogy találja ezt a társaságot. A fényi­­ék, a büntetés el nem marad. — Ez a mi életsorunk, a földi §Iet és az örökkévalóságnak az összetartozásában és az örökkévalóságnak a sorsában a nagy vagy-vagy választé­kában. Ezt soha egy pillanatra elfelejtenünk nem szabad! Péter apostol, az egyszerű halász fölteszi, de okosan a kérdést, és jó, hogy föltette, mert ebben is eligazodunk, hogy hát csak a házakban levő szolgákra vonatkozik ez, vagy másokra is elő van ez írva? Az Úr megadja a választ. Ha szavakban nem is mondja, de halljuk a kirezgését an­nak, hogy bizony Istennel szemben szolga a parancsoló ha­talmas is. így van ez Annással, Kaifással, a főpapokkal szemben is. így van ez Heródessel, a vazallus királlyal szemben is és így van Augusztus császárral is. És ha a XX. században mondaná az Ür a példázatot, akkor még hozzá tenné azt is, hogy a hatalmaskodók és a fegyelmetlenek, akik tönkre tették ezt a XX. századot és népének az életét, azok is bele tartoznak ebbe a keretbe, — a szolga-keretbe. A XX. század második évtizedében a Csallóközben, Eberharden a földbirtokosnak mondják azt, hogy vasárnap­ra megérkezik az újmisés káplán és először fog prédikálni. Ezt a földbirtokost gróf Apponyi Albertnak hívták. Ma­gyarországon vallás-közoktatásügyi miniszter volt. A világ­­forumon a legelső szónokok egyike és külföldön idegen za­­zarokban sokszor tisztázta, megemelte ő a helyzetet. Ez a katolikus főúr mondta: ott leszek! Elment és meghallgatta azt. aki maga is izgult az első prédikációban és apja, any­ja, és a rokonsága, testvérei ott izgultak, vajon milyen lesz az első prédikáció? Ez volt az ő gondolkozása. Ő tudta, hogy minden emberi lélek, ha nem a főpapokra, de bizto­san erre az újmisés káplánra rászorul, annak a föloldozá­­sáia, hogyha ő az örökkévalóság boldogságába be akar menni. Megtette, de a szolgákkal is megtette azt, amit meg kellett tennie. Ugyanakkor aratás volt és amikor befejezték az aratók — akkor még nem volt gépi aratás, — hanem csak kézi aratás ebédet adott nekik és az ebéden ő is megjelent. Ugyanazt az ebédet fogyasztotta el. Fölköszön­­tötte az aratókat, megköszönte a lelkiismeretes, nagy oda­adással, verítékkel végzett munkát. Hozzátette, — ti is tud­játok, én is tudom, hogy én nem bírtam volna ezt a munkát elvégezni, gyermekkoromban nem neveltek rá, de én ezt a munkát értékelem. De azt is tudjátok, hogy az én hivata­lomban viszont ti is kidőlnétek, mert a szellemi munkának is van értéke.’ Nézzétek, milyen bölcs oktatás volt ez. Elismeri a má­sik munkáját, de viszont megmutatja az ő munkájának az értékét is, hogy a különböző rétegek között meg legyen a megértés és a méltánylás, amire szükség van!- Folytatás a negyedik hasábon — AZ ELNÖK JELÖLTJE: ROCKEFELLER -Hosszas előkészítő tárgyalások, találgatások és meggondo­lások után Ford Gerald elnök Rockefeller A. Nelsont, New York volt kormányzóját jelölte az üresedésben lévő elnök­­helyettesi tisztségre. A most 66 éves Rockefellert már 1964- ben és 1968-ban emlegették az elnökjelöléssel kapcsolat­ban, amikor pedig a múlt év novemberében váratlanul le­mondott kormányzói hivataláról, az a hír járta, hogy ezt az 1976-os elnökválasztásra történő előkészület érdekében tette. Agnew Spiro elnökhelyettes lemondásakor igen sokan biztosra vették, hogy Nixon Richard elnök a sokszorosan milliomos, de nem éppen a legnépszerűbb republikánus po­litikust jelöli. Ford elnök hangsúlyozta, hogy jelöltje, aki 15 évig volt New York kormányzója, véleménye szerint jó munkatárs lesz nemcsak az ő, hanem az ország és a világ szempontjából is. Jelölését a Kongresszus tagjainak és a republikánus párt vezetőinek országszerte történt meghall­gatása után ejtette meg. Rockefeller az az egyéniség, aki mind a kormányzaton belül, mind azon kívül teljesítmé­nyeinek hosszú sorával tüntette ki magát. Két elnök idején a külügyminisztériumban, továbbá az egészség-, nevelés- és jólétügyi minisztériumban, majd mindenki másnál hosszabb ideig (15 évig) mint New York állam kormányzója teljesí­tett közszolgálatot. Országszerte a szabadverseny rendsze­rének hivatott szószólójaként és munkálójaként ismerik, a békés világ kialakítására elhivatott tehetségét pedig világ­szerte elismerik. Az előzmények ismeretében a hírszolgálati szervek egybehangzó véleménye szerint az elnök jelölésének kong­resszusi megerősítése biztosra vehető, bár a demokrata párt az előzetes vizsgálatok lebonyolítását esetleg az év végéig is elhúzza. Ennek megtörténtével az Egyesült Államok mindkét legmagasabb méltóságát olyan politikus tölti majd be, aki nem közvetlenül a nép akaratából, hanem az elnök jelölése alapján a Kongresszus hozzájárulásával — bár két­ségtelenül a módosított alkotmány követelményeinek meg­felelően — került az élre. Érdemes külön megjegyezni, hogy Goldwater szenátor, aki mint volt elnökjelölt, az akkori vá­lasztások eredményeként joggal hivstkozhatik a közvetlenül megnyilvánuló népakarat jelentős részének megnyerésére, mi nd az első, mind a második elnökhelyettesi jelöléskor háttérbe szorult. Ez a jelenség alkotmánytörténeti fejlődés szempontjából is figyelemre méltó, mert a közvetlen de­mokrácia felől a közvetett (parlamentáris) demokrácia felé való elhajlás alig észrevehető tünetét árulja el. AZ AMNESZTIA LEHETŐSÉGE -« Gerald elnök chicagói beszéde, amelyben a katonaszökevények és a honvédelmi kötelezettség alól kibúvók számára esetleges amnesztia lehetőségének megfontolását jelentette be, az amerikai közvélemény túlnyomó többsége nem éppen a leg­nagyobb lelkesedéssel fogadta. Országszerte élénk vita vette kezdetét. Az elnök, aki — mint mondta /— ugyanúgy elveti az amnesztiát, ahogy a bosszúállást, 50.000 fiatal amerikainak akar lehetőséget biztosítani a hazatérésre, ha azok is hajlandók ennek érdekében áldozatot hozni. Beje­lentette, hogy az igazságügyi és a honvédelmi minisztert személy szerint még szeptember elseje előtt sorra kerülő jelentés megtételére hívta fel ebben a kérdésben, mert gyorsan, megnyugtató módon és határozottan akar intéz­kedni abban a szellemben, amely Lincoln Ábrahámot és Truman Harryt vezette. Az elnök elhatározása Saxbe B. William igazságügy­minisztert hozta talán a legnehezebb helyzetbe. Saxbe ugyanis 1972 decemberében még, mint szenátor, a legéle­sebb nyilatkozatot tette az amnesztiával kapcsolatban. Azo­kat, akik Vietnamban elhagyták szolgálati helyüket, ku­tyáknak ( bunch of dogs ) nevezte, akik csak börtönt érde­melnek. Most Schlesinger R. James honvédelmi miniszterrel együtt neki kell előterjesztést tennie a katonaszökevények és a sorozás elől kib úvók adottságairól, hogy az elnök dön­teni tudjon, egyénileg milyen büntetés lenne legmegfelelőbb az amnesztia elnyeréséhez. AZ ÉRDEKELTEK - Az elnök kezdeményezését az érdekeltek sem fogadták elragadtatással. A katonaszökevények “Amex címmel To­rontóban megjelenő folyóiratának szerkesztője, Condon Gerry 27 éves dezertőr a kalif orniai San Mateoból, csak a feltétel nélküli bűnbocsánatot tartja elfogadhatónak. Ford elnök szerinte nem akar mást, mint kivágni még egv font húst azok testéből, akik a “törvénytelen és erkölcste­len háborút” visszautasították. Az ő tudomása szerint Ka­nadában 20-25 ezer dezertőr él; 5-10 ezer Torontóban, 5 ezer Vancouverben, a többi az ország más városaiban. A kimondott katonaszökevények száma egyébként 29.000, a menekülteké 4400. Ezek közül a legtöbb Kana­dában él. 7900 személy már a “Selective Service Act” alap­ján kiszabott börtönbüntetésének idejét tölti, 8200 személy ellen pedig folyamatban van a törvényes eljárás. Az érdekeltek persze nem mind azonosítják magukat az Amex szerkesztőjével. Trimm Steven 26 éves dezertőr például a new-yorki Albanyból, aki most az ontariói Ha miltonban tartózkodik, a feltételes amnesztiát építő tömb­nek, az általános amnesztiához vezető lépcsőnek minősíti. Sokan lesznek, akik ennél is kedvezőbben ítélik meg az amnesztiát és kétségtelenül akadnak, akik a megszabott feltételeknek szívesen tesznek eleget. A HADVISELTEK ÜGYEI - Ford GeraU el-nők a hadvisel­tek ügyeinek igazgatása élére a nyugalomba vonuló John son E. Donald igazgató utódjaként az 56 éves Roudebush Lowell Richard volt kongresszusi képviselőt állította. Az elnöki kinevezést a szenátusnak még jóvá kell hagynia, ennek azonban előreláthatólag semmi akadálya sem lesz, bár az illetékes bíróság elnöke történetesen éppen az a Martke Vance indianai demokrata szenátor, aki 1971-ben Roudebusht igen csekély többséggel a választáson megbuk­tatja. Roudebush akkor a hadviseltek ügyigazgatásánál vál­lalt helyettes ügyigazgatói minőségben szolgálatai beosztást. Korábban 10 éven át kongresszusi képviselő volt. Ford el­nök akkoriban a republikánusok képviselőházi vezetőjeként működött. Roudebush a 7000 lelket számláló indianai Noblesville közeléből származik, 100 acre-es kukoricát és szójababot termelő gazdaságban nevelkedett lel. 236 font súlyú kövér, kedélyes ember, aki szigorú diétán van. Sőt, cukrot, szeszes italt nem élvezhet, ezért folyton költséges szivarokat szív. Korábban a külföldi háb orúk hadviseltjei­nek országos parancsnoka volt. Ennek emlékéül büszkén hordja gomblyukában azt a gyémánt tűt. amelvet akkori szolgálatával érdemelt ki. A háború idején Euiopaban tel­jesített katonai szolgálatot. Bombarobbantó és időzítlenítő különítmény törzsőrmestere volt. Új állásában akkor szer zett gyakorlatát akarja — mint mondta — hasznosítani és a hadviseltek ügyigazgatása keretében (különösen a hadvi­­se bek járadékainak fizetése körül) mutatkozó nehézségek robbanásra kész problémáit igyekszik megoldani. ISTEN KEGYELME _ Közéleti férfiak részéről manapság ritkán fordul elő, hogy Isten kegyelméről beszéljenek. Nixon Richard volt elnök és Ford Gerald elnök Istennel kezdte és Istennel végezte ugyan beszédét, kimondottan Isten kegyelméről azonban ők sem nyilatkoztak. Legalább is nem olyan for­mában, mint most Wallace C. George alabamai kormányzó tette, aki ezt a távolbalátókon széles körben közvetített megnyilatkozásában tette. A virginiai Lynchburg baptista templomában tett nyílt vallomást keresztény hitéről. 18 perces beszédet intézett a gyülekezethez. Kijelentette, hogy amióta áthaladt a halál árnyékának völgyén, biztosan tudja, egyedül Isten kegyelmének köszönheti, hogy életben var s azt is tudja, ez azért van, mert Isten kegyelméből még fontos feladatokat kell elvégeznie. Amikor beszédét befejezte, hallgatósága áment mondott, aztán helyéről fele­melkedett és percekig tartó meleg tapssal ünnepelte a beszéde közben könnyekre fakadt kormányzót, aki tolószé­kén vonult a templomba. Az egyházközség lelkésze, Falwell Jerry már évek óta hívta Wallacet, hogy látogassa meg a gyülekezetét, a kormányzó azonban eddig sohasem tudott kérésének eleget tenni. Most valósággal a nyilvánosság teljes kizárásával és minden ünnepélyes fogadtatás nélkül érkezett. A város hivatalos tényezői sem tudtak látogatá­sáról. Sajtóértekezletet sem tartott. Sikerének egyetlen for­rása bizonyára Isten kegyelme volt. KÖVET-GYILKOSSÁG - ° rszágszerte mély­séges megdöbbenést keltett az a hír, amely arról szólt, hogy az Amerikai Egye­sült Államok ciprusi követét a követség épületére támadó görög nemzetiségű ciprusiak lövöldözés közben súlyosan megsebesítették és hogy Davies P. Rodger követ sérüléseibe rövidesen belehalt. Az esemény még a világbékét fenyegető ciprusi válság felfűtött hangulatában is döbbenetes, mert a követ-gyilkosság már az ősidőkben a legégbekiáltóbb bűnök, a nemzetközi jog legsúlyosabb sérelmei közé tarto­zott. A követtel együtt életét vesztette a tengerészeti gya­logság kötelékébe tartozó egyik követségi őr és a követség egyik titkárnője is. Sem elégtételt felajánló, sem megtorló intézkedést kilátásba helyező intézkedésről nem érkezett hír. A Görög- és Törökországnak szóló fegyverszállítmányok ideiglenes beszüntetése nincs a merénylettel összefüggés­ben, az ettől független meggondolásból történt. Ameriká­nak ugyanis mindkét ország szövetségese s a fegyverszállí­tások folytatása az eddiginél is különösebb helyzetbe hoz­ná. A török csapatok Ciprus töröklakta részét teljesen bir­tokukba vették. A görögök ezt annak tulajdonítják, hogy Amerika nem lépett fel velük szemben elég erélyesen. Az Amerika-ellenes tüntetések során egy görög ciprusi az ame­rikai zászlót letépte rúdjáról, darabokra szaggata. majd elé­gette. Davies amerikai követ meggyilkolása óta a ciprusi brit csapatok teljes katonai készültségben vannak. LEGYÜNK KÉSZEN! Folytatás az első hasábról >—>■ így volt kiegyenlítő, így volt a( szolgának megbecsü­­lője és az ő életének a titka az, amit az emlékirataiban megmond: én sohasem láttam rosszat apámnál, anyám nál. Életemben sohasem találkoztam rossz pappal. Igazán kegyelemnek a gyermeke volt ez az Apponyi Albert, aki ilyen szülőket, ilyen papokat tudott felmutatni. Oh, ha a XX. században sokan lennének olyanok, akik elmondhatnák Apponyi Albertnak a szavait a szülők­ről és a papokról! A XX. századot a hatalmaskodók és a fegyelmetlen­­keclők tették tönkre. Ez tette száműzötté a mi életünket is és ebből tanulva, a földi sorsból, legyen bennünk az ébré­­kenység, a szüntelen készenlét, hogy amikor kopogtat a halál és a halálon keresztül az örökkévalóság Ura kopogtat a behívóval, akkor mi készen legyünk és ne kapkodjunk idegesen és úgy fejezzük be életünket, hanem Jézus keblén megnyugodva. Amen. MAGYAR SIKEREK _ A Postatörténeti Társa­ság (Postal History So­ciety) irodalmi bizottságának elnöke. McDonald Susan most hozta nyilvánosságra a bizottsági bárílóbizottságának döntését, amelynek értelmében a társaság 1973. évi arany érmét Bertalanffy D. Félix detroiti honfitársunknak ítélték oda The History of the Letter from the Late Middle Ages ( A levél története a késői középkortól ) című tanulmánya jutalmául. Egy másik arany érmet Robertson W. Alan ka­pott a Postai History Journal -nak végzett munkájáért. A minap az NBC távolbalátó detroiti J o Day című reggeli műsorán szerepelt a magyar Fodor Jenő hegedűmű­vész, aki a közelmúltban Moszkvában a hegedűművészek Csajkovszky-díját nyerte el. Ezüst éremmel tüntették ki, de ezt volt a legmagasabb, legelső kitüntetés, mert az arany érmet senkinek sem ítélték oda. HAGYOMÁNYŐRZÉS - A népi öntudat éS nemzeti erő legter­mészetesebb fenntartása és fokozása hagyományőrzés útján történhetik. Ennek sok száz alkalma nyílik egész éven át, de talán sohasem olyan, mint Szent István 891 éves múltra visszatekintő emlékünnepe, amelyet az amerikai magyarság is minden esztendőben különös kegyelettel szokott megülni. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezen a téren újabban bizonyos visszaesés tapasztalható. Szent István ün­nepe legtöbbször csak a templomok falai közé szorul. Ezért különös örömmel kell számot adnunk arról a két clevelandi ünnepségről, amely a régi hagyományok hűséges őrzőjeként Szent István napját az egész magyarság egyetemes ün­nepévé tette. Az egyik a Clevelandben és környékén élő katolik usok régi nagyszabású ünnepségeinek színhelyén, a volt katolikus aggmenház területén, Orange Villageben, a Lander Roadon, a Magyarországi Szent Margit római ka­tolikus magyar egyházközség rendezésében, augusztus 18-án délután zajlott le. Ezen ifj. Frigyes Dezső tett meg­­kapóan szép tanúbizonyságot a most életnek induló magyar amerikai fiatalok nemes hagyományőrző szándékairól. Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanár mondott el Szent István történelmi nagyságáról figyelmen kívül nem hagyható ténye­ket és Kovách K. Gyula dr. mutatott rá (angolul) a magyar hagyományok megőrzésének idő- és korszerű lehetőségeire. A három nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédet Jaksa János műsorvezető, Tiráné Erzsébet, a magyar tánccsoport és az egyházközségi énekkar igen kiváló, sikeres közremű­ködése, ft. Roskó László plébános lelkesítő felszólalása és ft. Virágh András S. J. gyönyörű záróimája foglalta keretbe. Az ünnepély előtt a szabadban tábori mise volt a hadvisel­tek sortűzével, az ünnepély után pedig ízletes vacsora és hangulatos táncmulatság következett. A kitűnő rendezés ft. Roskó László plébános és a kurátorok érdeme. A szer­vezés terén Mos er György kiváló tevékenysége volt figye­lemre méltó. FELVONULÁS AUGUSZTUS 20-ÁN -A másik ünnepség résztvevői augusztus 20-án este a cleve­landi magyar negyed főutcáján, a Buckeye Roadon vonul­tak fel. A népes felvonulás festői látványt nyújtott és igazi magyar hangulatot keltett. A cserkészcsapatok, ifjúsági kül­döttségek, hadviseltek, egyesületi és egyházi kiküldöttek, valamint a különböző nemzetiségi csoportok zászlóik alatt a Buckeye Road és az East Boulevard kereszteződésénél gyűltek össze, ahol ft. Németh Imre g. kát. plébános beve­zető imája után az ünneplő magyarságot a város általános megbecsülésnek örvendő polgármestere. Perk Ralph kö­szöntötte. Ének- zene- és szavalat-számok hangzottak el, Gilligan kormányzó kiáltványát és Cuyahoga megye üd­vözlő átiratát olvasták fel, majd Palasics János dr. és Szent­­miklósi Éles Géza dr. mondott- (az előbbi angolul és ma­gyarul, az utóbbi csak angolul) ünnepi beszédet, végül Brachna Gábor evangélikus esperes magasszárnyalású imát. Az egész ünnepség valóban megható és lélekemelő, hagyományőrző jelentőségű volt, bár — sajnos -- kissé ke­vés magyar szót hallottunk. Viszont annál több és szebbnél szebb nemzeti zászlót, magyar viseletét láttunk s a -Szent Korona két másában is gyönyörködhettünk is.

Next

/
Thumbnails
Contents