Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-06-27 / 26. szám
4. OLDAL. AZ ÚJSÁG 1974. JÚNIUS 27. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) 10. EGYÉNI UTAKON A megújulás korszakának iránykereső csoportjain kívül egyre-másra tűnnek fel kiváló költők és írók, akik már egyéni utakon járnak, vagy ka követik is valaqielyik irányt, annak szűkekb korlátáiból kitörnek és egyéniségükkel aratnak sikert. Ezek a költők és írók a későbbi korszakok előfutárjaiként jelentkeznek; a nemzeti és népi eszméket szólaltatják meg; a romanticizmus bírnökei. Vannak, akik éppen ezért előromantikusoknak (prae-romantikusoknak) nevezik őket és tevékenységükben külön korszakot látnak, amely 1804-től 1825-ig tartott. Ez az eljárás eléggé indokoltnak látszik, az ilyen alapon elkülön.tbető csoport irodalmi tevékenysége azonban időbélileg mind a költői alkotás, mind az elért batás szempontjából annyira egybefonódik az iránykeresők törekvéseivel, bogy különleges értékelésük a korszakon belül egyéni alapon célszerűbbnek mondható. FAZEKAS MIHÁLY 1766-ban született Debrecenben. Módos apja a kollégiumban taníttatta. Mint főiskolás, ellentétbe került tanáraival. Katona lett. Moldvában és Franciaországban teljesített szolgálatot. Főhadnagyi rangot szerzett. 1796-ban visszatért szülővárosába. Gazdálkodott és a kollégium pénztárosi munkakörében tevékenykedett. Weszprémi István városi tiszti orvos és szakíró 181) leányával kötött házasságot, így sógorságba került Földi János (1755-1801) költői hajlamú orvossal, aki mellékesen természetrajzzal is foglalkozott.182' Tőle kapott kedvet mind a tudomány művelésére, mind a költői tevékenységre. Kapcsolatba került Kazinczy Ferenccel és barátságot kötött Csokonai Vitéz Mihállyal. 1819-ben megindította és haláláig szerkesztette a Debreczeni Kalendárium -ot. A város tudományos életében jelentős szerepet töltött be. 1828-ban húnyt el. Mint költő, tulajdonképpen lírikus volt, szerelmi, emberbaráti, hazafias, természetcsodáló és vallásos érzelmeit azonban nem tudta élményszerűen kifejezésre juttatni. 1804-ben Lúdas Matyi címmel hexameterekben komikus eposzt írt, amely váratlan sikert aratott, általános népszerűségre tett szert, 1815-ben, majd bizonyos átdolgozás után 1817-ben nyomtatásban is megjelent. Ez az egészséges komikummal megírt elbeszélő költemény, amely nemcsak szerkezetében és hangjában, de célzatosságával is a népmesékhez hasonló, eredetileg tisztán erkölcsi tanulságként a gonoszság bűnhődését akarta bemutatni. Főhőse Matyi, az eszes jobbágyim, aki anyja unszolására lúdakat hajt fe! a döbrögi vásárra, ahol szóváltásba keveredik a vidék rettegett földesurával, Döbrögivel, a gonoszság megszemélyesítőjével. A gazdag, de kapzsi földesúr elhajtatja Matyi lúdjait, a szegény, de bátor jobbágyfiút pedig 50 botütéssel még meg is bünteti. Lúdas Matyi háromszorosan visszafizeti Döbrögi gonoszságát. A gőgös földesúr megjavul s a továbbiakban emberségesen bánik jobbágyaival. A Lúdas Matyi keletkezésekor és kiadásai után rögtön óriási sikert aratott. Néhány évtizeddel később ezt a sikert a jobbágyfelszabadításra irányuló törekvések politikai és társadalmi vonatkozásainak belemagyarázása egyre jobban felfokozta, szerzőjének pedig halhatatlanságot biztosított. Az utóbbihoz kétségtelenül hozzájárult a “Magyar Füvészkönyv is, amely a növénynevek meghatárqgásp körül végzett érdemleges alapvető munkát, noha ez Ionképpen Földi János tervét valósította meg Dioszegc^ß^nuel közreműködésével.186' Nyelvi szempontból különösen figyelemre méltó, hogy a magyar növényneveket elsősorban a népnyelvből vette át és csak a mutatkozó hiányokat pótolta mesterséges szóalkotásokkal. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY 1773-ban született Debrecenben. Apja Csokonai Vitéz József seborvos (kirurgus), anyja Diószegi Sóra volt, aki nagy irodalmi műveltséggel rendelkezett. Édesapját 13 éves korában elvesztette. Felneveléséről és taníttatásáról özvegy édesanyja gondoskodott. A debreceni kollégiumba került, ahol a gimnázium elvégzése után bölcseleti, majd hittudományi tanulmányokat folytatott. Költői tehetsége már középiskolás korában bontakozni kezdett. Fejlődésére tanára, az Aeneis-fordító Kovács József példáján kívül Gyöngyösi István, Dugonics András, Gvadányi József műveinek olvasása és önképzőköri tevékenysége hatott. Az önképzőkörben az olasz nyelv tanulmányozására vállalkozott. Metastasio184) és Tasso185) műveit olvasta, majd fordítgatta. Baráti összejöveteleken, disznótorokon, keresztelőkön, lakodalmakon élcelődő, pajkos eredeti költeményeket rögtönzött, amelyekben sokszor nyers kifejezéseket, ízes népi nyelvet használt, mert elsősorban mulattatni akart. Első nagyobb műve a Béka-egérharc című komikus eposzparódia volt, amelyet a korabeli közállapotokra vonatkozó szellemes utalások tettek szerfelett humorossá. Iskolai használatra több vígjátékot írt. A “Patvarszky” című s még egy elveszett, csak a szatirikus Tempefői maradt ránk. Líráját már első szerelme, a korán elhúnyt Rozália megszólaltatta, de csak a komáromi Vajda Júl ia iránt érzett nagy szerelme bontakoztatta ki. Első költeményét 1793-ban a ‘‘Magyar Hírmondó ’ közölte. A következő évben az “Uránia” hasábjain már hét verse jelent meg. Kazinczy Ferenccel is kapcsolatba került. Ígéretet kapott tőle, hogy költeményeit önállóan kiadja. Erre csak azért nem került sor, mert Kazinczyt a Martinovics-féle összeesküvéssel kapcsolatban bebörtönözték. 1794 tavaszán Csokonai a poétikai osztály tanára lett. Nagy lelkesedéssel kezdett tanítani, tanítványainak azonban, akik rajongtak érte, sokat megengedett. Tanártársait is gúnyolta. Fegyelemsértései miatt több ízben megdorgálták, végül tanári megbízatásától megfosztották. Csokonai ekkor Sárospatakon egy évig jogot hallgatott, aztán Bicskére, majd Pozsonyba utazott. Költeményei kiadásához keresett pártfogót. Ilyet nem talált, Diétái Magyar Musa címmel azonban hetilapot indított, amelyben a francia forradalom eszméivel szemben a magyarok hűségét dícsérgette. Az országgyűlés feloszlása után a Diétái Magyar Musa megszűnt. Csokonai Pozsonyból Komáromba sietett, ahol a nemesi felkelők gyülekeztek. A nemes magyarságnak felülésére 1797-ben itt lelkesítő költeményt írt. Költészetének kibontakozása szempontjából azonban ugyanitt sokkal jelentősebb esemény történt vele. Az év nyarán megismerke dett Vajda J úíiával, akihez a Lilla-dalokat intézte, amelyekkel a legkiválóbb magyar lírikusok közé emelkedett. Amik or a szép Júliát édesapja, aki jómódú kereskedő volt, a szegény költő helyett vagyonos emberhez adta feleségül, Csokonai megint vándorbotot vett kezébe. Bejárta a Dunántúlt. 1799-b en Csurgón elvállalta a gimnázium egyik külföldi tanulmányútra távozó tanárának helyettesítését. A költészettant a maga jegyzetei alapján tanította. Színdarabokat írt, amelyeket tanítványaival elő is adatott. Ekkor alkotta meg híressé vált vígeposzát, a Dorottyá -t is. Sokáig Csurgón sem volt nyugta. Amikor helyettes tanári megbízatása véget ért, 1800 tavaszán visszatért szülővárosába. Az volt az elhatározása, hogy a továbbiakban egész életét az irodalomnak szenteli. Rövidesen újabb megpróbáltatások érték. Az a kis örökölt ház, amelyben édesanyjával együtt lakott, 1802-ben leégett. Állást nem kapott. Csak néhány főúri pártfogója támogatta alkalmi pénzadományokkal. Munkakedve mégis töretlen maradt. Költeményeinek gyűjteményes kiadásán fáradozott. Nagy nemzeti eposz megírásának tervével foglalkozott, amelynek főhőse a honfoglaló Árpád fejedelem lett volna. 1803-ban Tavasz című fordítása, 1804-ben pedig Dorottyá -ja jelent még nyomtatásban. Ugyanennek az évnek áprilisában Rhédey Lajosné temetésén — bőkezű támogatás reményében búcsúztatóul A lélek halhatatlansága című bölcseleti költeményét szavalta el. A kora tavaszi hidegben felhevítette magát. Megfázott. 1 üdőgyul- Iadást kapott. Hosszas betegeskedés után 1805 január 28-án fiatalon szállt sírba. * Csokonai Vitéz Mihály költészete sokoldalú és átmeneti jellegű. Sokoldalúságát alkotásainak változatossága mutatja. Elsőnek kell említenünk dalköltészetét és annak három sajátos alműfaját. A Lilla-dalok néven ismert költeményei kimondottan szerelmi dalok, anakreoni versek. Ilyen például a Lillához című: Lillám! Elég csak egy szó Annak kitételére, Hogy téged én szeretlek. De minden ige és nyelv, Minden poéta-festés, Szép elme s érező szív Elégtelen, csekély, szűk. Hogy voltakép kitégyem. Téged miért szeretlek. Jellegzetes alműfaj Csokonai dalköltészetében a hordái, amely alakilag szintén anakreoni sorokban jelentkezik. Ilyen például "A búkergető és a “Kancsót, fiú '. Az utóbbi ekként hangzik: Kancsót, fiú, veszendő Ez élet és előlünk, Mint egy palack bor, elfogy. Hál kurta napjainkból Hányat lelopnak a búk! Mért bokrosítsam a bajt? Miért fogyasszam éltem. Míg a gobér virágzik? Iszom, ha szívem örvend. Iszom, ha bánat éri . . . S ha szíhatok borocskát. A gondjaim csúcsúinak. Megint egészen más természetűek a zsáner dalok, amelyeknek talán legszebb gyöngyszeme a Szegény Zsuzsi a táborozáskor című: Estve jött a parancsolat Violaszín pecsét alatt. Egy széji tavaszi éjszakán Zörgettek Jancsim ablakán. Éppen akkor vált el tőlem. Vígan álmodott felőlem. Kedvére pihent ágyában. Engem ölelvén álmában: Mikor bús trombitaszóra Ülni kellett mindjárt lóra. Elindulván a törökre: Jaj, talán elvált örökre! Sírva mentem kvártélyáig S onnan a kertek aljáig. Indult nyelvem bús nótára Árva gerlice módjára. Csákóját könyvvel 18<>) öntöztem, Gyászpántlikám rákötöttem; Tíz rózsát hintek lovára. Százannyi csókot magára. A lelkem is sírt belőlem. Mikor búcsút veve tőlem: “Isten hozzád!” — többet nem szólt, Nyakamba borult s megcsókolt. * Csokonai .költészetének sokoldalúságát és átmeneti jellegét egyaránt bizonyítja, hogy két új műfajt is teremtett, amely a dal és az elégia, vagy a dal és az óda kül önös keveréke. Ebbe a körbe oszthatók legszebb költeményei: a “Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz , A tihanyi echóhoz , “A magánossághoz , A reményhez és A rózsabimbóhoz címűek. A két utóbbiban a dal-elem uralkodik. Elég ennek igazolásául mindegyikből csak nehány sort idézni: Földiekkel játszó Égi tünemény, Istenségnek hitszó Csalfa, vak Remény! (A reményhez) Nyílj ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó! Nyílj ki már, Nyílj ki: a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár. (A rózsabimbóhoz) A tihanyi echóhoz intézett óda inkább elégiajellegű: Ö, I ihanynak riadó leánya! Szállj ki szent hegyed közül, lm, kit a sors annyit hánya, Partod ellenébe ül. A költemény hangulata mindinkább elborul s végül a következő sorokkal fejeződik be: Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talán egy boldogabb időben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll együgyű sírhalom magában. Szent lesz tisztelt hamvamért. A dal-elem talán A magánossághoz című költeményből hiányzik legjobban. Ez a költemény árulja el Csokonai költészetének ódaszerű zengését, amely azonban mindig, még itt is, valami könnyed dallamossággal párosul: Ó, kedves istenasszony, én is érted Gyakorta mint sóhajtozom, Mert szívemet baráti módra érted, Mid őn veled gondolkozom. Ártatlanul kecsegtetel magadba, Nincs tettetés, sem csalfaság szavadba', Hív vagy, nem úgy, mint a mai Színes világ barátai. Az elegikus jelleg a befejező sorokon keresztül nyilatkozik meg: Áldott magánosság! te légy barátom, Mikor csak a sír lesz örök sajátom. A lélek halhatatlansága mindmáig a magyar irodalom legszebb bölcselő költeményei közé tartozik. Csillagok közt hordnak éteri szárnyaim, De a sír partjára húznak ón lábaim; Az ég s'a föld között függök utoljára, Én angyal meg állat, vagy csak por és pára. Te csuda valóság, belém szállott lélek! Te igazgatója e pormachinának. Teremtett istene e kis planétának, Szállj magadba, nézd meg öntermészetedet: Meríts erőt abból s fejtsd meg lételedet. * Csokonai főmüvéül Dorottya című vígeposzát tekintjük. Ez a remekmű az angol Pope 187) és az olasz Tassom m) néhány gondolatát is átveszi ugyan, de a maga egészébén teljesen eredeti és idegen mintáinál sokkal különb alkotás. Kimondottan rokokó jellegű. Az egészet a kellem s az arányok kicsisége jellemzi. Mithológiája IiliDuti alakokból tevődik össze. A pici ámorok például rajokban dongának Dorottya kökényszeme körül, Eris, a viszály istennője pedig olyan hintóbán ül, amelyet két kis puli kutya húz. Eris maga a lakomán fánkba búvik és lenyeleti magát Dorottyával. A férfiak zsebrevaló kis késekkel, a nők horgoló- és kötőtűkkel akarják megvívni komikus eposzi csatájukat, amelynek azonban Opor, a férfi főhős cselvető házassági ajánlatával elejét veszi. Édes kotlós anyjok egy kotyogására Hogy fut a sok csirke egy szem gabonára: Minden kisasszonyok akként tódulának Legelső csókjára Opor orcájának. Asztalt, széket, bogot, cimbalmot levertek, Tört a pohár, palack, tányér, tálca csörgött: Ugattak a pudlik; ajtó, ablak zörgött. Ifjúként szaladtak még a vénlantok is. Sem hadnagy, sem szadrom, sem rend. Sőt magok is A divánt emelő szüzek elfutának S keze, Iába kitört marsai Dorottyának. Maró gúny ez, amely — tréfálkozó hangon ugyan — a mindenáron férjhez menni akaró leányokat állítja pellengérre. A végső megoldás persze sokat enyhít ezen a pellengéren, mert Venus istennő jóvoltából Dorottya megfiatalodik s Opor felesége lesz. * Csokonai költészete nemcsak az egyes műfajok között, hanem a rokokó és a romantikus korszak között is jellegzetes átmenetet mutat. A Lilla-dalok és a Dorottya versszakai játékos könnyedségükkel még teljes egészükben rokokó-jellegűek, elégiáinak borongó hangulata, a társadalommal meghasonlott mélabúja és magánosság után való vágyakozása ellenben már kimondottan romantikus vonás. Csokonai költészetének másik átmeneti jellemzője a klasszikus iskolázottság és a természetes népiesség egyesítése. Csokonai ismerte a klasszikusokon kívül a maga korának minden kiváló költőjét és neves íróját is. Nagy világirodalmi tájékozottsággal rendelkezett. Már a debreceni kollégiumban irodalmi kört szervezett, amelynek az volt a hivatása, hogy tagjait egy-egy idegen modern nyelv megtanulására késztesse. Ö maga az olaszt választotta. Ugyanekkor azonban állandóan érintkezett a néppel is. Büszke volt ázsiai magyar fajtájára. Tanult tőle. Másokat is arra intett, hogy ne csak a külföldi írókat olvassák, hanem keressék fel a robotoló magyart is erdeiben és “scytha” pusztáin, hallgassák figyelemmel a danoló falusi leányt és a jámbor puttonost , mert csak így találhatják meg a nemzetnek ama mohos, de annál tiszteletesebb maradványait, amelyeket az olvasott és utazott uracskáknak társaságában haszontalan keresnének.189' Ezzel a nézetével megelőzte korát. Méltó előfutára lett Petőfi Sándor költészetének.190' JEGYZETEK: 181) Wesz prémi István (1723-1799) külföldi egyetemeken végezte tanulmányait. Mária Terézia 1767-ben 2000 forint értékű arany éremmel tüntette ki, Debrecen városa pedig tiszti orvosává választotta. Több orvosi szakmunkát írt. Az oltásról szóló tanulmányát angolra és franciára is lefordították. Összegyűjtötte a magyar orvosok életrajzait. Ezeket tartalmazó 4 kötetes műve “Suecincta medicorum Hungáriáé et 7 ransylvaniae ’ címmel Lipcsében és Bécsben 1774 és 1787 közt jelent meg. 182) Földi János Linné rendszerében az egész természetrajzott fel akarta dolgozni, ‘ Természeti história ' címmel több kötetre tervezett művének azonban csak "Az állatok országa” című első kötete ( csomó -ja) jelent meg. A növénytani résznek csak terve készült el, amelyet Rövid kritika és rajzolat a fűvésztudományról ’ című tanulmányában (1793) ismertetett. 18:!' Diószegi Sámuel (1760-1813) református lelkész és botanikus, Fazekas Mihály és Földi János sógora volt. A "Magyar Fűvészkönyv” kiegészítése az 1813-ban megjelent “Orvosi Fűvészkönyv ’ című műve. 18t) Metastasio (eredetileg Trapassi) Pietro Bonaventura (1698- 1782) olasz költő és drámaíró volt. Csokonai Galatea“ című művét fordította le magyarra. 185' lasso, I orquato (1544-1395) olasz költő és eposz-író. Világhírű műve, “A megszabadított Jeruzsálem” Zrínyi Miklósra is hatással volt. 186) A “könyv” itt a könny szó régi alakja. A "könyvvel” = könnyel. 187) Pope, Alexander (1688-1744) angol költő. Csokonai “Dorottyá -jának 7 he Rape of the Lock (A hajfürt elrablása) című szatirikus eposza volt a mintája. 188) 7 assoni, Alessandro (1565-1635) olasz költő. Főműve a világirodalom első modern szatirikus-komikus vígeposza, a “La secchia rapita (Az elrabolt vödör), amelyet Boileau-Despréaux, Nicolas (1636-1711) francia és Pope angol költő is utánzott. 189) Tóth Veremund idézi i. m., 221. oldal. 19ü' Somogyi Sarolta: Csokonairól. Kárpát, IX. évfolyam 2. (44) szám (1973 április-december), 38-40. oldal. (Folytatjuk) MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrendelhető az összeg beküldése mellett: • Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y, 14209 Ára $5.00. Portó és kezelési költség 50 c.; ugyanabban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árengedmény. A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.73 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.25 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regeny) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában S.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (na gybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az; északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) ' 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE ~ RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: • • • ...................... f i «•«••• • A csekket mellékelem. Név: ........................................................................ • Utca: ........................................................................................ • Város: ............................................................................... Állam:................................................. Zip coda: ........
