Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-06-20 / 25. szám
1974. JÚNIUS 20. AZ ÚJSÁG 5. OLDAL] RÉGEN TÖRTÉNT... Irta: KEMÉNY JULIA Az első elemiben egy paciban ültek egymás mellett Zelinga Péter és Gáspár András. A két gyermek sóba nem szerette egymást. Peti kevés beszédű, sírás kis fiú volt, szőke sima bajjal, álmos nagy kék szemekkel, Bandi pedig örökké mosolygó, buncutkodó csintalan gyermek, akinek gönd;r barna baja a szemébe lógott és tágranyilt sötét szeme ránevetett mindenkire. Amikor első napon a mamák a kisfiúkat az iskolába bozták, barátkozott össze a két gyermek édesanyja. Az úgy történt, bogy Zelinga Péterné nagyon féltette fiát a többi gyermektől és azt mondta a tanítónőnek. Magyar Lászlónénak, akit az iskolában mindenki Ilona néninek szólított: I—* Kérem, az én fiam nagyon érzékenylelkű gyerek és féltem őt a többiektől. Nem szeretném, ba valaki verekedne vele, mert ő abboz nem szokott hozzá és nem is tudna védekezni ellene . . . Gáspár Vilmosné, aki hallotta a beszéc let, közbeszólt: <— Az én Bandim éppen ellenkezőleg viselkedik. Szeret verekedni és jól megtermett kis fickó. Én eleinte tiltakoztam ellene, bogy pajtásait összeverje, de az uram helyesli a verekedést. Azt kívánja csak, hogy Bandi ne kezdje a verekedést, de helyesli, bogy a fia nem hagyja magát, hanem aki megtámadja, azt alaposan összeveri. Izmos kölyök és most már valahogyan én sem bánom, hogy olyan vad. De jószívű gyerek, aki nem bántja, azzal nem verekszik. Ilona néni, a tanítónő, hallgatta a két anyát és azt mondta: — Majd egymás mellé ültetem a két gyereket. Ha Bandi blyán ügyes verekedő, akkor majd a lelkére kötöm, hogy ! ügyeljen szelídebb társára, Petire és ha a verekedés elkerülhetetlen, már pedig fiúknál ez ritka eset, akkor védje meg a gyengébbet. Bizonyára majd jól összebarátkoznak. így kerültek össze a gyerekek. A magyar közmondás, amely szerint az ellentétek vonzzák egymást, őreájuk nem vonatkozott. Péti sértőnek érezte Bandi atyáskodását, Bandit pedig bosszantotta Peti tartózkodó viselkedése. Együtt végezték el á négy elemit és azután is együtt jártak a Tavaszmező utcai gimnáziumba. Peti szorgalmas, igyekvő tanuló volt és az első elemitől kezdve tiszta jeles bizonyítványt vitt haza. Bandi sem tanult rosszul, de üem is tartozott az elsők közé. Öt jobban érdé-j kelte a játék, hancúrozás, sport, mint a tanulás. Élénk felfogása volt és könnyen tanult, anélkül, hogy magolnia kellett volna. Alapjában véve nem volt nagy véleménye Petiről. aki minta növendéke volt a gimnáziumnak. Neki nem imponált, hogy barátja tiszta jeles bizonyítványt vitt haza az első elemitől kezdve a gimnáziumi érettségiig. Zelinga. Péter jeles bizonyítvánnyal végezte el a gimnáziumpt és érettségi után szülei beíratták a Pázmány Péter egyetem orvosi szakára, mert Petinek minden vágya az volt, hogy orvos lehessen. Nemcsak kedve volt az orvosi pályához, de tehetsége és rátermettsége is. Mint az iskolában már mutatkozott alapossága, úgy az orvosi szakon az egyetemen is bebizonyosodott az, hogy gyógyásznak született. Érdekelte az anatómia, és tanárai nagy jövőt jósollak neki. Minden tettében megfontolt és alapos volt és amikor megkapta orvosi diplomáját, maguk a tanárok ajánlották be a budapesti Szent János kórházba, amely a század első felében elismert gyógyintézet volt. Gáspár Andrást egész más fából faragták, mint Pétert. Ö is letette az érettségi vizsgát a gimnáziumban, de nem jeles eredménnyel, csak gyenge közepes osztályzatokkal. Ö nem is akart egyetemre menni, hanem minden vágya az volt. hogy színész lehessen. Már pedig arról ne is álmodozz, fiam, hogy komédiás lesz belőled! — mondta dr. Gáspár Vilmos ügyvéd Bandinak. Nekem három leányom van és te vagy az egyetlen fiú a családban . . . Hiszen jól tudod, hogy István öcsémnek is csak leánya van. Hát miért dolgoztam én örök életemben? Kinek szereztem meg az irodámat, ha nem neked/ De, apám, nekem semmi kedvem nincs az iigyvédeskedéshez ... — vágott közbe Bandi. Te fiú, azt sem tudod, mit beszélsz! Van neked sejtelmed arról, milyen érdekes, milyen változatos a jogi pálya. A paragrafusok szürkék, unalmasak és egyhangúak! Az nem nekem való. Én érzem, hogy van tehetségem. Az iskolában is mindig nagy sikerem van, ha az önkepző körben műkedvelő előadásokon szavalok . . Miért akarsz a színházban szavalni / Miért nem a törvényszéken, a táblán, vagy a kúrián szavalsz/ Van neked sejtelmed arról, milyen érdekes tud egy-egy tárgyalás lenni? <—• Hogyan lehet valami érdekes, amikor jogszabályokhoz, törvényekhez van kötve? Bevallom neked, apóm, őszintén, hogy nem szeretem a kötöttséget, nem szeretem az íróasztalt, nem szeretem az irodát. Én szárnyalni akarok! Én művészi hajlamot és tehetséget érzek . . . ' Fiam, elhiheted nekem, hogy csakis a javadat akarom! De azért nem akarok jövődnek, álmaidnak útjában állni! Teszek neked egy ajánlatot! — Óh, ez már megint valami ügyvédi fogás . . . mondta Bandi nevetve. Nem, édes fiam! Igaz, hogy nagyon szeretem a pályámat és szeretném átadni neked életem munkájának gyümölcsét, mégis hajlandó vagyok engedni, ha te nem vagy boldog a jogi pályán... — Igazán kiváncsi vagyok arra, hogy mit ajánlsz nekem. _< Beiratlak joghallgatónak és ha egy esztendő múltával azt mondod nekem, hogy meg mindig a színi pályára vágyói, akkor én magam iratlak be a színi akaclémiara. Én nem akarom, hogy szerencsétlen, vagy boldogtalan légy és végül is nekem tégy szemrehányást, hogy jövődben, netáni sikereidben gátoltalak. — Tudtam, hogy nem fogsz engem megérteni! ^ Nemcsak megértlek, de bevallom neked, hogy nyolcadik gimnázista koromban magam is vágytam a színpadra és csak később változtattam meg elgondolásomat. . . Ezt te eddig soha nem mondtad! i—- Az olyan régen volt és erről nem is volt alkalmam veled beszélni. Igenis, amikor Debrecenben a nyolcadik gimnáziumba jártam, belebolondultam egy 1 7 éves szőke kis színinövendékbe. Ö statisztált és 40 krajcárt kapott esténként, ha fellépett és megjelent a színpadon, mint szobaleány, vagy vendég. Szép volt a kis angyal és jól mutatott rajta a színpadi ruha. Édes kié butácska volt, tehetségtelen, de tele igényekkel és reményekkel. Én persze istennőt láttam benne és elhatároztam, hogy belőlem is színész lesz érettségi után és együtt fogunk világsikert aratni. ~ No és mi volt az oka, hogy megváltoztattad terveidet? >—> Volt egy iskolatórsam a gimnáziumban, aki okos és jó fiú volt. Neki beszéltem jövőbeli terveimről, szerelmemről és' egy este elvittem őt magammal a színházba, a színfalak mögé. Azt akartam, hogy ő is megismerje Lidácskát, az én nagy szerelmem tárgyát. El is jött velem, végignézte az előadást és mély hajlással, tisztelettel csókolt kezet a művésznőnek . . . —i Na és mi történt azután? <—> Azután együtt mentünk liaza hárman. Előbb hazakisértük Lilácskát, aki nem messze lakott a színháztól és azután barátom engem kisért haza, ami szintén nem volt messze. Ütközben beszélgettünk és úgy vettem észre, bogy barátomnak is tetszik Lilácska, noha ő nem mutatta nagyon elragadtatását. Másnap az iskolában a barátom azt mondta nekem:-—- Idehallgass, Vili! le megmondtad nekem, bogy színésznek készülsz és én a te kedvedért elmentem a színházba és végignéztem a színfalak mögött az előadást, ami nem jelentett nagy élvezetet, mert onnan fentről vajmi ke-1 veset láttunk, inkább csak a szavakat hallottuk, leginkább még a súgót! <—> Én azt gondoltam, hogy téged érdekelni fog . . . •—> Jó, jó! Mondjuk, érdekelt! De hát most én akarlak kérni valamira. Nekem az a tervem, hogy ügyvéd leszek. Ahhoz van kedvem. Én elmentem a te kedvedért a színház ba. Most arra kérlek, hogy te gyere el velem a törvényszékre és hallgass meg ott egy-két tárgyalást. Majd meglátod, mennyivel érdekesebb, mint a színház, mert az nem színház, nem játék, hanem maga az élet. Majd meghallod, hogyan vitatkoznak, hogyan veszekednek, hogyan érvelnek az ügyvédek és akkor talán megérted azt, hogy miért akarok én ügyvéd lenni. . . No és tényleg elmentél vele a tárgyalásokra/ Valóban érdekes volt? Ez térített el a színészettől?- Ez! De még más is! Ugyanis amikor legközelebb újra elmentem a színházba és Lilácskával találkoztam, ő azzal a hírrel fogadott, hogy eljegyezte magát egy kávéházi pincérrel és többé nem jár majd a színiiskolába. Többé nem fog statisztálni sem. Kedves mosollyal vallotta be, hogy a színiiskola tanárja megmondta neki őszintén, hogy jobb, ha lemond a színpadról, mert semmi tehetsége nincs. w Ezért neked nem kellett volna lemondani a színi pályáról! >—• mondta Bandi. —' Tudod, édes fiam, én is gondolkozni kezdtem. Lassanként kételkedtem a saját tehetségemben és rájöttem ar-“ ra, hogy a világon sokkal több a sikeres ügyvéd, mint a sikeres színész. Azt is észrevettem, amikor Lilácskához a színfalak közé bejártam, hogy bizony a színészek között elég sok a vetélkedés, az irígykedés és az a csillogás, amit a közönség Iát, talán nem is olyan igazi csillogás . . . * Szóval, te ilyen könnyen eldobtál egy álmot, egy vágyat? r—i Nem, fiam, nem könnyen dobtam el a vágyamat, hanem lassanként. Ugyanis barátom állandóan járt a tárgyalásokra és én szívesen mentem vele. Lassanként megismertem a tárgyalások izgalmait, a jogászi fogásokat és otthonos lettem a bíróságon. ,—■ Nem sajnáltad, hogy elveszted a tehetséged ? Ki tudja, milyen nagy művész lettél volna? ,—■ Ha jó színész lettem volna, akkor még inkább meg volt a rátermettségem a jogra. A jó színésznek az a hivatása, hogy beleélje magát szerepkörébe és mit képszelsz, mi a jogásznak a hivatása? Ugyancsak bele kell élnie magát szerepébe és ha egy ügyet elvállal, akkor azt végig kell vinnie. Az ügyvédnek kell tudni alakoskodni. deklainálni és éppen olyan alaposan ismernie kell a szerepét, mint a színésznek. Azzal a különbséggel, bogy a színész az író szövegét tanulja be, mig az ügyvéd önmaga adja a szöveget a vádhoz, vagy a védelemhez . . . — Apám, erre soha eddig nem gondoltam. Mindig szürkének, unalmasnak és egyhangúnak képzeltem a jogászi munkát. Ilyen megvilágításban soha nem láttam. Elfogadom az ajánlatodat. Beiratkozom a jogra, de közben eljárok a különféle színi előadásokra is és majd egv esztendő múlva meglátom, mire szánom rá. magam. I alán igazad van! Gondolod azonban, bogy tényleg van tehetségem ahhoz, hogy ügyvéd legyek? Ugyanis arra gondoltam, hogy jó vígjáték színész, komédiás lenne belőlem. Nem tudom, hogy komoly jogászi munkára alkalmas vagyok-e? Figyeld meg, fiam! A nemzeti színház művészei, akik tehetségesek, éppen olyan jól ábrázolják a drámai szerepeket, mint a komédiát. Aki színész, aki színművész, az sokoldalú. Egyoldalú ember semmiféle pályán ne mlehet tehetséges . . . Erre a beszélgetésre Gáspár András sokszor visszagondolt életében. A budapesti társadalmi életben közismert ember lett dr. Gáspár András ügyvéd, akinek soha nem fájt a szíve azért, hogy nem lett belőle színész. Mindig szerette a színházat és sok ügyfele volt a színészek körében. Szívesen eljárt a Fészek-klubba, sok barátja volt az ország vezető színészei közül. Gáspár András a régi Budapest legsikeresebb jogászainak volt egyike. Apja halála után korszerűsítette irodáját és tevékenysége kihatott messzire az ország határain túl. Különféle német és svéd acél érdekeltségek jogtanácsosaként is működött és bár igen boldog házasságban élt fele: ségével és jó apja volt gyermekeinek, igen gyakran még az északai órákban is dolgozott periratokon, jogi problémákon. Magas politikai állásokat, miniszteriális méltóságokat ajánlottak neki, de őt nem érdekelte más, csak maga a jog, az igazságszolgáltatás, a kereskedelmi és gyáripari törvények paragrafusai. r— Azt gondoltam, hogy csak az orvosfeleségek kénytelenek egyedül színházba, vagy társaságba járni, férjeik nélkül . . . i— mondta neki az asszony nem egyszer, amikor Bandi éjfél után tért haza hivatalából. Angyalom, jól tudod, hogy csak értetek dolgozom és a munkámon kívül semmi sem érdekel, csak ti! A családom! 1—1 A munkádon kívül? Hát létezik neked valami más, mint a munkád/ Hiszen oly ideges, oly szórakozott vagy, hogy beszélni sem lehet veled másról, mint munkádról. Ha véletlenül olyan szerencsés vagyok, hogy hazajössz időben vacsorázni, akkor rendszerint valami fontos ügyfelet, valami külföldi vagy belföldi előkelőséget hozol magaddal és az ő kedvéért hagyod abba korábban irodai munkádat. <—! Csak nem tartod ezt bűnnek? Hiszen nem tehetsz nekem szemrehányást azért, hogy elhanyagollak más nő kedvéért. Nem érdekel engem senki más, csak te. Érted dolgozom, a te jövődről, a te jólétedről gondoskodom . . . —> Bandi! Nem szeretem, ha mellébeszélsz. Az én riválisom nem egy másik asszony» hanem az iroda, a perirat, a tárgyalás, ... a te munkád. Pedig már abbahagyhatnád. Hála Istennek szereztél te már annyit, hogy gondtalanul megélünk . . . ' Remélem, nem akarod, hogy feladjam joggyakorlatomat. Még nem vagyok hatvan éves és komoly elhatározásom, hogy hatvan éves koromig dolgozni akarok. Akkor azután tényleg abbahagyok mindent és minthogy a gyermekeink már felnőttek, mi ketten elutazunk egy földkörüli útra. De ehhez még három év hiányzik. Jövő héten leszek ötvenhét éves. — Ha addig bele nem betegszel, vagy nem kerülsz te, vagy én az őrültek házába, akkor minden jó lesz. Te nem veszed észre, milyen ideges és fáradt vagy. Neked pihenned kellene. Evek múlnak és még egy szabad vasárnapod sincs. r- De hiszen én nem járok be vasárnap a hivatalba! Az igaz, de leülsz az íróasztalhoz és itthon dolgozol. Valamit előkészítesz hétfőre. Még ha vendégeink vannak, akkor sincs türelmed velünk ülni és beszélgetni, hanem mindig akad valami dolgod, amiért a szobádba mégy... — Légy türelemmel, drágám! Még nem vagyunk öregek. Lesznek nekünk még szép és boldog éveink. Hiszen a házasság tulajdonképpen nem is a fiatal években olyan szép és bensőséges, mint idős korban, amikor már pihenni akarunk. Nem mondtad ezt akkor, amikor feleségül vettél! Akkor lángoló szerelemről, örök Hűségről beszéltél . . . — Jobban nem szeretheti senki a feleségét, mint én téged! Nemcsak szeretlek, hanem tisztellek és becsüllek is. Olyan szükségem van reád, mint a levegőre, amit belélegzek . . . Olyan kevéssé becsülsz és olyan természetesnek veszel is, mint a levegőt. . . r— Belátom, hogy nem vagyok figyelmes és jó férj! ,—■ Dehogynem! Te figyelmes és jó vagy. A titkárnőd számontartja a házassági évfordulónkat, számontartja a születésnapomat, névnapomat, a gyerekek születésnapját és még soha nem fordult elő, hogy te egy családi eseményről megfeledkeztél. Nem ezt kifogásolom én, hanem azt, hogy oly kevés időt töltsz velünk . . .-w Ha veletek töltöm az időmet, akkor hogyan keressem meg a vajat a kenyeretekre? _> Sokszor gondoltam én erre, de talán inká bb vaj nélkül ennénk a kenyeret és többet lehetnénk veled. *—> Majd godolkodom ezen, édesem. Talán tudok valahogyan áthárítani munkát a fiúkra a hivatalban. Óh, te már annyiszor Ígérted ezt, de soha nem tartod be. . . — Mégis megpróbálom, hogy tehermentesítsem magam és többet töltsék veled. Belátom, hogy leéled velem az életedet és nem nyújtok neked szép és bensőséges házaséletet, mert erre nincs időm. Majd megpróbálok megváltozni. — Bandikám, ne Ígérj! Kérlek, ne Ígérj most semmit. Talán neked van igazad. Annyi jóban részesítesz bennünket. Nem tagadsz meg tőlünk semmit. A barátnőim mind irigyelnek engem, mert nekik hol ezért, hol azért kell harcol niok a férjükkel, nekem pedig mindenre jut. Te előteremtesz nekem és a gyerekeknek mindent és soha nem tagadtál meg tőlem semmit. Nem akarok érzelegni, de anynyira szeretlek, hogy az talán már nevetséges ilyen hosszú házasság után . . . — Nevetséges? Nem, az gyönyörű, hogy ezt mondod... _< Éppen azért fáj, hogy olyan kevés időt tudsz nekem adni. Gáspárné valóban felsőbb lénynek tekintette a férjét és boldog volt minden percért, amit vele tölthetett. Ha vitáik voltak, azok rendszerint azért történtek, mert Bandi nem tudott egy megbeszélt találkozóra, színházba, hangversenyre eljönni, vagy csak a hajnali órákban hagyta el az irodát. Ha a felesége az irodában telefonon felhívta, mindig megtalálta őt íróasztalánál munkája mellett. Egy reggel Gáspár András úgy érezte, hogy reggelijét nehezebben nyelte le, mint máskor. Reszelős érzése is volt, de nem vett időt arra, hogy ezen gondolkozzék. Később ez az állapot rosszabbodott és nyelési nehézségei voltak. Már nem tagadhatta, hogy valami baj van a torkával. Nem akart feleségének szólni, mert az asszony bizonyára megijedt volna. Bandi soha életében nem volt beteg és ha fejfájása volt, annak oka a megfeszített munka volt. Felkereste háziorvosát, dr. Bokor Gézát, akinek rendelője a Nagykörúton volt. Titkárnője előzetesen beszélt a doktorral és így nem a várószobába ment, hanem az orvos közvetlen rendelőjébe, ahol csak a kiváltságosok mehettek be. Az idős doktor jól ismerte Bandit, akit gyermekkora óta kezelt. Folytatjuk r-< ★ SPORT ★ A LABDARÚGÓ VB EREDMÉNYEI: Nyugatnémetország — Csile 1:0 (1:0). Nyugatberlin. Keletnémetország — Ausztrália 2:0 (2:0). Hamburg. Skócia r— Zaire 2:0 (2:0). Dortmund. Svédország •— Bulgária 0:0. Düsseldorf. 20 ezer néző. Hollandia — Uruguay 2:0 (1:0). Hannover. 60 ezer néző. A mérkőzést a magyar Palotai vezette. Olaszország «— Haiti 3:1 (0:0). München. Az első gólt a haitiak érték el a 48. percben. Lengyelország ~ Argentina 3:2 (2:0). Stuttgart. A legszínvonalasabb találkozó. A lengyelek már az első félidő 8. percében 2:0-ra vezettek. * * * A CMAC ismét vereséggel hagyja el a pályát. A Juventus együttese 4:1 -re verte a magyarokat. * * * A Párizsban eldöntésre került francia teniszbajnokság női egyéni számának döntőjében az amerikai Chris Evert 6:1, 6:2-re verte a szovjet Olga Morozovát. — A férfi bajnokságot a svéd Björn Borg nyerte, miután a döntőben a spanyol Manuel Orantest ellen 2:6, 6:7, 6:0, 6:1, 6:1, 6:1- re győzött. A BOSTONI MAGYAR ISKOLA HIRE Lrdekes hangversenyt hallottunk nemrégen Bostonban: Schwalb Miklós zongoraművész szólóestjének műsorát kizárólag magyar zeneszerzők műveiből állította össze. Liszt, Kodály, Weiner, Bartók és Dohnányi darabjait lelkesedéssel fogadta a — főleg fiatalokból álló — közönség. Különösen Dohnányi Ruralia Hungaricá-ja aratott nagy sikert, ami nem csoda, hiszen Schwalb Miklós Dohnányi egyik legtehetségesebb tanítványa volt. Júniusban ismét hallhatjuk Schwalb Miklóst Beethoven 3. zongoraversenyének szólistájaként a Boston Symphony Hall-ban. ti FLORIDAI HÍREK ti PLAN I CI I Y (Palánlaváros) Győrfi Ede elnök hálás szavakkal mondott köszönetét a Floridai Magyar Szabadságkor vezetőségének májusi diszebédjük nagy sikeréért. Külön megdicsérte Farkas Jánosné kiváló szakácsnőt és az Eagle Lakéból érkezett segítőket, valamint Farkas Gézáné és Győrfi Edéné iszletés sütését. A magyaros műsor nagy sikert aratott és Kálmán fáradhatatlanul játszott kiváló zenekarával. A Kovách család tánccsoportját nagy tetszéssel fogadta a szépszámú vendégkoszorú. A Kör rendezvényei rendkívül népszerűek és az elnök, tisztikar és rendezőség méltó példája a magyar vendégszeretetnek. CAPE CORAL <— Az Amerikai Magyar Szociális Klub tagszáma állandóim növekedik és az érdeklődés egész délnyugat Floridában figyelemreméltó. A tavaszi bál nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is jó eredménnyel végződött és máris kérik a klub vezetőségét újabb táncmulatság rendezésére. A májusi gyűlést követően tehetségversenyt rendeztek a Yacht & Racquet Club dísztermében, amelynek sok vendége volt az állam minden részéből. Lipták István magyar népdalokat játszott Szabó Istvánná Boriska orgonakiséretével. Darab Gyula közvetlen énekszámait nagy tetszéssel fogadták. Kemény Júlia, munkatársunk saját müveiből adott elő vidám részleteket, majd az amerikai irodalomból lefordított költeményeit adta elő. lllemszky Károlyné Berta kedves humorral mondott talpraesett udomákat. Nagy Herbert (Árpád) énekszámai felvidították a hallgatóságot. Páltza Lajos korát meghazudtoló hévvel és tehetséggel adott elő ősmagyar költeményt I aksony vezér hőstettteiről. Csikós Gábor örökifjú idős magyar Redden Irén elnökkel ropta a magyar tánckettős vidáman. A műsor befejező részében Lipták István szóló hegedűjátékát az egész közönség magyar daléneke kisérte. Szabó Istvánná valóban mestere az orgonajátéknak és az előadott népszerű és klasszikus darabokat ünnepélyes csendben és figyelemmel hallgatták a jelenlevők. Az összes előadott számok viharos tapsot és nagy tetszést arattak. A versenynek nyertesét nem lehetett megállapítani, mert az összes szerepelők egyforma nagy tapsot kaptak. A nyereménytárgyat Kemény Júlia munkatársunk kapta meg. Közkívánatra elhatározta a vezetőség, hogy július hónapban a Yacht Klub szabadtéri épületében nyári mulatságot rendez, amelyre máris sokan jelentkeztek a jegyekért. Redden Gerardné Irén elnök hálás szavakkal mondott köszönetét Balogh Arthur vigalmi elnöknek, lllemszky Káro Iy, HimI er József és Óhidy Ferenc vigalmi bizottsági tagoknak a tehetségverseny kitűnő rendezéséért és a bálban kifejtett nagysikerű munkájukért, amelyért az egész tisztikar dicséretet érdemel. MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁS SOUTH RENDBEN A Hercegprímás Chicagóba érkezése után East Chicagóba megy du. 4:30-kor. Június 22-én este 7 órakor Garyben a Székesegyházban szentmisét celebrál. Ennek végeztével So. Bendbe megy, ahol június 23-án a Magyarok Nagyasszonya templomában magyarnyelvű misét mond. Utána az iskola Auditóriumában találkozik a southbendi magyarokkal. Hétfőn június 24-én a southbendi katolikus intézeteket látogatja meg. Kedden június 25-én visszarepül Chicagóba, ahonnan folytatja útját Cincinnati felé.
