Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-06-13 / 24. szám

4. OLDAL. AZ ÚJSÁG 1974. JÚNIUS 13. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) MAGYAROS IRÁNY Az idegen irodalmi példák nyomán új magyar irányt kereső írói és költői csoportokon kívül akadtak néhányan olyanok is, akik a nemzeti hagyományok értékeit akarták — az újításokkal szemben — kamatoztatni. Szellem és nyelv tekintetében elsősorban magyarok akartak lenni. A múlt emlékei lelkesítették őket. Gyöngyösi nyomdokait követték. A népies irány felé baladtak. Az újításokkal szembeszálltak. A bécsi udvar németesítő törekvései következtében különös népszerűségre tettek szert. Korábban még sohasem látott, hatalmas olvasótábort teremtettek. Előkészítették az útat Berzsenyi és Vörösmarty költészetéhez, meg a klasszikus népiességhez, közvetlenül pedig a nemzeti romantika kor­szakát megelőző írók és költők sikerét. * A magyaros irány elindítója Dugonics András (1740- 1818) kegyesrendi szerzetes volt. Jómódú, elmagyarosodotl dalmát eredetű család sarjaként Szegeden született és ne­velkedett. 1756-ban lépett a kegyes tanító rendbe s attól kezdődően az ország legkülönbözőbb helyein tanult és ta­nított. Korán kezdett írogatni is. Egyik tanára Gyöngyösi műveivel ajándékozta meg. Ez döntő jelentőségűvé lett iro­dalmi munkásságára. Megszerette a magyar népet is. Több mint 10.000 népi mondást, példabeszédet és népköltészeti terméket jegyzett fel. Bár eleinte latinul írt verseket, majd görög-római klasszikusokat és iskolai vígjátékokat fordított, mint a régi magyar költészet folytatója lépett fel. 1774-ben a nagyszombati egyetemen a matematika (’ tudákosság ta­nárává nevezték ki. Ebben a minőségében alkotta meg a matematika magyar műszavait. Budán és Pesten is tovább tanított. 1808-ban nyugalomba vonult. Életének hátralévő részét szülővárosában töltötte. írói hírnevét klasszikus tárgyú eposzaival alapozta meg, halhatatlanságát azonban páratlan népszerűségével együtt 1788-ban megjelent Etelka című regényével biz­tosította.ljt) Ennek cselekménye a honfoglalás korában ját­szódik le s az akkoriban teljesen új finnugor nyelvrokonsági elméletet alkalmazza. Meséje nem eredeti. Jellemfestése következetlen. Szerkezete széteső. Előadásmódja unalmas. Szándéka, eseményeinek színhelye és minden szereplője azonban teljes egészében magyar. Nem hiányzik belőle a kortársak népszerűségét biztosító politikai célzatosság sem. A szerző — Kádár főpap beszédében — megintette a ma­gyarokat, hogy az országot legjobban lebet megtartani, ha a ruhát és nyelvet megtartják, továbbá hogy Árpádnak győzedelmes, ugyanazért dicsőséges véréből maguknak (ama régi esküvések szerint) fejedelmeket válasszanak .165> Az Etelká -t Soós Márton az 1790-es években drá­mává dolgozta át. Ez Dugonicsot is drámaírásra késztette. 1794/95-ben “Jeles történetek” címmel két kötetben négy drámája jelent meg. Ezek közül három, a Toldi Miklós , a “Bátori Mária” és a “Kún László” című egy-egy XVIII. századbeli lovagregény átdolgozása, a negyedik pedig, a­­melynek “Etelka Karjelben ’ a címe, Shakespeare “Vihar és “Téli rege” című darabjaiból merít. Magyar színt, vagy történeti hűséget nem találunk bennük. A közönség azon­ban rajongott értük.166) Hasonló sikereket aratott Dugonics Az arany pere­­cek (1794), A gyapjas vitézek (1798), “A szerecsenek (1803), “Jolánka” és “Cserei” című regénye is, noha mind­egyikről kimutatható, hogy idegen eredetű. A Cserei pél­dául Voltaire “Zadig” című művének német fordítását ültette át magyarba. Az 1808-ban megjelent “Jolánka” az “Etelka” folytatása.167) Mindennek jelentősége nem a belső értékben, hanem a kortársakra tett hatásban rejlett. Tör­téneti tanulmányai sem jelentősek. Igen értékes ellenben “Magyar példabeszédek és jeles mondások címmel 1820-ban kiadott nagyszabású gyűjteménye, továbbá az 1774-ben, majd 1798-ban “Tudákosság címmel megjelent nagy matematikai tankönyve. Az utóbbi a nyelvújításnak is egyik legsikerültebb alkotása. Mint érdekességet, azt is meg kell említenünk, hogy Dugonics Andrástól származik az Odisszea első magyar fordítása: anakronisztikusán (időszerűtlenül) magyaros, ro­kokó szójátékokkal fűszerezett nyelvezettel. * A magyaros irány másik jeles képviselője Gvadányi József gróf (1725-1801) császári lovastábornok volt. Olasz eredetű apai őse a török ellen folyó küzdelmek idején került Magyarországra. Családját 1687-ben honosították. Ősei teljesen elmagyarosodtak. Anyai ágon a Forgách-családdal állt rokonságban. Középiskoláit Egerben, egyetemi tanul­mányait Nagyszombatban végezte. Katonai szolgálatba lé­pett. Jóformán minden háborút vitézül végigharcolt. A hubertsburgi béke (1763) után helyőrségi szolgálatainak unalmát olvasgatással és irogatással űzte el. 1783-ban tá­bornoki ranggal vonult nyugalomba. Vadászgatott, megye­­s országgyűlésekre, fürdőre, jókedvű társaságokba járo­­gatott. Eleinte csak időtöltésből alkalmi, üdvözlő, vagy gúny­verseket írogatott. Később levelezni kezdett a korszak né­hány írójával. Első kötete, a Pöstyéni főrödés , 1787-ben jelent meg. Országos hírnevét 1790-ben Egy falusi nótá­riusnak budai utazása’’ című elbeszélő költeménye alapozta meg. Ez biztosította költői halhatatlanságát is. A költemény alapeszméjét Gvadányi két német műből * kölcsönözte, meséjét azonban a maga megfigyelései, barátjának valóságos budai utazása és egyéni meggyőződése alapján szőtte hatásos egységbe. Főhőse, Zajtay István peleskei nó­tárius (jegyző) komikus kalandok sorozatával kerül fel Bu­dára, de ott már fölényesen sorra leckézteti az idegen divat, szokás és erkölcs követőit. “Az elaludt vérű magyar szívek fölserkentésére és mulatságára” íródott elbeszélő költemény sikerét nyelveze­tének jóízű zamatosságán kívül népies humora s élénksége is fokozta. 1793-ban “Rontó Pálnak és gróf Benyovszki Móricnak élete” címmel Gvadányi újabb elbeszélő költe­ményt adott ki, majd barom evvel később, 1796-b an “A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testa­­mentoma című alkotása jelent meg. A Rontó Pál nép­szerűsége még vetekedett az Egy falusi nótárius ’-éval, az utóbbi azonban már nem váltott ki ugyanolyan tetszést. Meg kell még említenünk A mostan folyó országgyűlésnek satyrico-critice való leírása címmel 1790-ben kiadott verses röpiratát, amely furfangos palóc észjárással ismerteti az or­szággyűlési tárgyalásokat. Három további verses 170) és bá­rom prózai műve 171) kisebb jelentőségű, de szintén figye­lemre méltó. JEGYZETEK: im) ^ regény teljes címe: “Etelka, egy ritka magyar kisasz­­szony Világosvárott, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. írta Dugonics András kegyes oskolabeli szerzetes-pap: a józan s egy­szersmind a természeti tudományoknak királyi mindenségében a tudákosságnak királyi tanítója; a tanultaknak egyik tagja; a jeles természeti karnak öregbike.” (A “mindenség” egyetemet, a "tudá­kosság ’ matematikát, az "öregbik” dékánt jelent.) 165) Az idézetek Alszeghy-Brisits-Sík i. m. 167. oldaláról valók. 166) ^ “Bátori Mária -t 1838-ban az új Nemzeti Színház is hatszor adta elő. 167> Itt kell megemlítenünk, hogy emlékiratszerű "Följegyzés”­­ében az "Etelká ”-ba beleszőtt politikai célzásokat és vonatkozásokat is ismerteti. 168^ Az egyik Richter 'szatírája ("Briefe eines Eipeldauers ”), a másik HeufeUl bohózata. 169) Gvadányi barátja, Becsky György Szatmárból utazott fel Budára lóháton. 170) A három verses mű: levelezése Molnár Borbálával (1795), Fábián Juliannával (1798) és Dugonics Andrással (1834). Molnár Borbála (1760-1825) eleinte bánatos elmélkedő verseket, később költői leveleket írt. 22 éven át Mikes Anna grófnő társalkodónője volt. Fábián Julianna (1765-1810) előbb Bédi János csizmadiames­ter, később Balog István felesége volt. Molnár Borbála verskötete késztette írásra. Naiv költői leveleit Molnár Borbálához, Gvadányi­­hoz és Csizi István főstrázsamesterbez intézgette. Nevét az iroda­lomtörténetben nem ezek a versei örökítették meg, hanem az a tény, hogy Csokonai Vitéz Mihály az ő házánál ismerkedett meg Vajda Juliannával, a Lila-dalok ihletőjével. 171* Gvadányi három prózai műve közül egy hadtudományi: A mostan folyó török háború célozó gondolatok” (1790), kettő pedig történeti. Az egyik — “Tizenkettődik Károly svéciai király élete’ (1792) — Voltaire írásának magyar fordítása, a másik — ‘‘A világnak közönséges históriája’’ (1796-1803) —< nagyszabású világtörténeti mű, amelynek első hat kötete készült el. Gvadányi — külföldi szakmunkák alapján — a XV. század elejéig mondta el az eseményeket. Halála után Kis János és Síkos István folytatta munkáját. A IX. kötetnél tovább azonban ők sem tudtak jutni, pedig a művet annak idején aránylag elég sokan olvasták. (Folytatjuk) AZ ESzMK TILTAKOZÁSA A FEHÉRHÁZ MEGALKUVÓ SZOVJET POLITIKÁJA ELLEN Jólértesült diplomáciai körökben riasztó hírek terjed­tek el, hogy Helsinkiben, legkésőbb július folyamán aláírás­ra kerül az európai biztonságról és együttműködésről szóló nemzetközi egyezmény, amelyet Moszkva régóta sürget. Ez a Genfben folyó, eddig az emberi jogok szempontjából I eredmény télén konferencia erőszakolt lezárását jelentené. I A jelentések hangsúlyozzák, hogy Nixon elnöknek bel­politikai okokból sürgősen külpolitikai sikerekre van szűk sége, amelyek csak súlyos, —■ Europe számára talán vég­zetes — engedmények árán vásárolhatók meg Moszkvától. Félő, hogy a Szovjetunió három létfontosságú kérdés­ben arathat teljes győzelmet. 1. A Nyugat feladná eddigi követeléseit az emberek és eszmék kölcsönös szabad áramlását illetően Kelet és Nyugat között; 2. A szerződés kimondaná a jelenlegi határok sért­hetetlenségét, vagyis a jelenlegi status quo fenntartását. Ez véglegesítené a szovjet hatalmi befolyást a közép- és kelet­európai rabnemzetek felett; 3. Hozzájárulna a Szovjet által követelt összeurópai állandó szerv életrehivásához, amely intézményesített for­mában állandósítaná az európai biztonsággal és együttmű­ködéssel kapcsolatos problémák tárgyalását. Ezzel Moszkva legális beleszólást nyerne úgyszólván minden nyugateuró­pai kérdésbe is és megakadályozhatná Európa szabad ré­szének teljes gazdasági és politikai egyesülését. Az EURÓPAI SZABAD MAGYAR KONG­RESSZUS ezért MEMORANDUMBAN hívja fel a genfi konferencián képviselt nyugateurópai kormányokat, akadá­lyozzák meg, hogy a két világhatalom Európa és a rabnem­zetek sorsáról nélkülük döntsön, Európa létérdekének és az emberi jogok figyelmen kívül hagyásával. Az ÉSzMK közös fellépésre, a Memorandum támoga­tására kérte fel a kontinentális magyar szervezeteket és a társemigrációkhoz felhívást intézett, hogy hasonló Memo­randummal forduljanak az illetékes kormányokhoz. t 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihoza talra. IKKA, TUZEX ES COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU ^ÄSTlk 132 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 1,________________________________________ ... DR. D'ALBERT FERENC SZENZÁCIÓS SIKERE CHICAGÓBAN Április 27-én a chicagói Illinois Athletic Club gyö­nyörű dísztermében a chicagói spanyol főkonzul rendezé­sében tartotta meg D Albert Ferenc, a Chicago Conserva­tory College elnöke ez;idei legnagyobb sikerrel záruló hege­­dűliangversenyét. Zongora partnere egy Iengel származású kiváló zeneszerző és zongoraművész, Stanley W. Wyszo­­mirski volt. A nagyszabású hegedűhangverseny minden műsorszáma Wyszomirski szerzeményéből lett összeállítva. A legtöbb műnek ez volt az első bemutató előadása is egyszersmint. A műsoron szereplő két hegedűszonátán kívül hallottuk a következő zeneműveket: “Forgotten Love , Sandora (a Sandora Suite, Op. 5. hegedű-változata), Pavane Pour Un Amour Perdu, Op. 9. (mely mű most kerül kiadásra a Rapsodia Publications kiadónál); két kis zongora-szóló: Kujawiak és a Finale (a Sandora Suite-ből) egészítették ki a műsort. Az első szonátát a szerző Dr. D Albert Ferencnek írta és a Spanyol Szonáta címet viseli. A mű csodálatosan szép kompozíció és sok alkalmat ad a nagy hegedűművésznek, hogy művészetét, technikáját, gyönyörű tónusát bemutathassa. Különösen elbájoló volt a szonáta második tétele, melyben megcsodáltuk a két mű­vész tökéletesen egyöntetű játékát. A Con fuoco tételen kívül elragadtató összjátékot mutattak a művészek a spa­nyol témájú Jota tételben. A művet a szerző nem ajánlhatta volna kiválóbb művésznek, mint a művet első bemutatóként előadó világhírű magyar hegedűművészünknek, D Albert Ferencnek. A második szonáta, az Appassionata címet viseli és a szerző feleségének, Margotnak komponálta a ki­tűnő művet. A mű egy inspirált, kiváló mesternek a műve. Wyszomirski minden tudását beletette ebbe a művébe. He­­gedűtechnikailag sok segítséget nyújtott az előadó hegedű­­művész a komponistának, ez volt a benyomásunk. A kiváló kadencia az első tétel végén D Albert mesteri hegedűtech­nikájáról tett tanúbizonyságot. A lassú tétel a legszebb szo­náta tétel a modern hegedűirodalomban. A hangverseny ráadása is Wyszomirski műve volt: Coquete a címe a kis zeneműnek, bűbájos kis zenedarab. A D Albert-Wyszo­­mirski hangverseny a zenei szezon legnagyobb gála-estje volt. A koncerten résztvettek a chicagói akkreditált orszá­gok főkonzulai, konzulai és Chicago legkiválóbb reprezen­tánsai. A nagyközönség soraiban láttuk a hegedű legna­gyobb élő mesterének szüleit és családját. Melegen ünne­pelték D Albert Gyula tanárt, kinek most jelent meg Első Zongora Suite c. műve. A hangversenyt követő parti az Il­linois Athletic Club és a Spanyol Főkonzulátus érdeme volt. A nagyszámú vendégsereg a késő esti órákig együtt maradt és méltatta a nagy hangversenyen elhangzott mű­veket és a kiváló előadást nyújtó Dr. D Albert Ferencet és kísérőjét. (Chicagói külön tudósítónktól, íhelma Gerhardttól.) * * * Mint hallottuk, az egész hangverseny műsora leme­zeken is megjelenik a közeljövőben: A Rapsodia Record Company fogja forgalomba hozni ezeket a kiváló művészek által előadott műveket. Minden érdem a spanyol főkonzu- Iátúst illeti e hangverseny megrendezéséért. Dr. D Albert lesz a hegedűszólistája a DePauI University 75-ik évfor­dulójának ünnepségein május 17-én, a chicagói DePauI egyetem dísztermében rendezendő hangversenynek. Május 8-án Sir Georg Solti kapott tiszteletbeli zenei doktorátusi a DePauI University-től. Az évadzáró ünnepi hangverse­nyen, melyet D’AIbert ad, Catherine Saurer Smith lesz a kísérője. Cecil Leeson saxophone-szólista fog a koncerten közreműködni a Leon Stein trióban. Az összes művek a DePauI egyetem e kiváló dékánjának műveiből lesz össze­állítva. Mindenkit szívesen lát az egyetem igazgatósága. A Chicago Conservatory College Commencement-jét ez év­ben ismét a Thome Hall ban tartják június 9-én. A Chica­go Conservatory College elnöke, Dr. D Albert tartja meg Commencement Addess-ét. Mindenkit szeretettel vár a nagynevű zeneintézet vezetősége nevében is az iskola fő­igazgatója, Dr. D’AIbert Ferenc. Dr. D’AIbert-et ismét meghívták a Ball State Univer­­sity-re mint “Visiting Professor”-t és mint artist-in-residence fog aktíván hangversenyezni a Ball State Festiválon. Első koncertjét június 12-én fogja adni a University Hallban. HERCEGPRÍMÁS ur áldása A MAGYAR BETEGEK ÉS MAGÁNYOSOK RÉSZÉRE Milyen sok beteg magyar van szerte széjjel . . . Akik azonban testi erejük fogytán nem tudtak hozzám eljutni a templomokba, én pedig idő fogytán nem tudtam őket fel­keresni, de tudom, ez a hely volt fiatal küzdelmüknek a helye és én most itt minden magyarnak küldöm áldásomat, betegségükben, gyöngeségükben és áldás mellett a lelkűkre kötöm, hogy gondoljanak az örökkévalóság nágy útjára, a­­mely előtt állnak. Biztosítsák maguknak a keresztekkel teli földi élet után az örökkévalóságot és ajánlják fel szenve­désüket gyarlóságaik kiengesztelésére, ajánlják fél öröküd­vösségük elnyeréséért és hogy a szenvedés értékes legyen, ajánlják fel magyar hazájukért is. Ezzel az üzenettel min­den magyar betegnek küldöm áldásomat. (Elhangzott vasárnap este a WZAK Észak Ohio Ma­gyar Hangja rádión, Kossányi Mária és Miklós adásában.) VILÁGKATASZTRÓFÁK Kővári Károly jezsuita atya előadássorozata a múltban történt hatalmas világkatasztrófákról, ame­lyek a közeljövőben megismétlődhetnek. Mi okozta a vízözönt, az egyiptomi csapásokat, Jerikó pusztulását, Józsue napcsodáját? 48 old. $1.00. Küldje rendelését a csekkel a következő címre: Rev. C. Kővári, S.J„ 6765 State Rd. Parma, Ohio 44134 ISMERTETŐ 80 egyéb füzetről 25 c. (Rendelőknek ingyenes) ★ SPORT ★ VASÁRNAP TÖRTÉNT Női asztaliteniszcsapatunk, a Statisztikai-hivatal együt­tese Európa-bajnoki címet nyert, miután a döntőben 5:l-es biztos győzelmet aratott az angol bajnokcsapat ellen. * * * A magygr tornász lányok derekasan visszavágtak az elmúlt évben a románoktól elszenvedett vereségért. A Bu­dapesten eldöntésre került viadalon hét ponttal megelőzték ellenfelüket. Medveczky Krisztina 75.35 ponttal az első he­lyen végzett. * * * Nizzában folyó sakkolimpián a magyar együttes a ne­gyedik csoportban küzd és eddig hét ponttal az első helyen állnak sakkozóink. <>A * * * Amíg az elmúlt esztendőben Miskolcon nfiégrendezésre került ifi ökölvívó EB-n öt aranyérmet nyertek fiaink, addig az idei bajnokság keretében egy árva — még bronzot sem — szereztek öklözőink. A legtöbb aranyat a Szovjetunió — hét —, Bulgária, Keletnémetország, Lengyelország és Románia (egyet-egyet) szerzett. * * * Labdarúgó világbajnoki edzőmérkőzések: Bulgária Szófiában 2:0-ás győzelmet aratott egy II. osztályú csapat ellen. — Olaszország—Ausztria 0:0. — Basel (svájci)—Uru­guay 4:3. — Spanyolország—Csile 1:0. * * * Clevelandi Sztárok—New Jersey 5:0. New Jersey. — Broadview—Clevelandi MAC 8:1. — Tartalék cs.: Broad­view—CMAC 9:2. — Ügy látszik nemcsak a csapattal, de a vezetéssel is baj van a magyaroknál. KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL: • KÖNYVKIADÁST • UJSÁGNYOMÁST • NYOMTATVÁNYOKAT • NÉVJEGYEK • BORÍTÉKOK • LEVÉLPAPÍROK • NYOMÁSÁT! Keressen fel: 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44113 Hívja telefonon: (216) 696-3335 VII. KERESZTÉLY (1749-1803), Dánia és Norvégia királya, külföldi utazási közben Velen­cébe is ellátogatott, ahol néhány napot töltött. A dogénál nagy fáraó-játék folyt, melyben Keresztély király is részt­­vett, de egy aranynál többet sohasem tett a játékra. Midőn megkérdezték, hogy miért játszik oly óvatosan, így felelt: — A pénz az országomé. Azonban addig ingerelték, mig va banque’ -ot mon­dott az iszonyú pénzre, mely a bankban volt. Meg is nyerte a bankot, de akkor felfordította az asztalt s így szólt: — Egy királynak nincs szüksége kártyanyereségre; a szolgáké Iegyenl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents