Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-05-23 / 21. szám

4. OLDAL. AZ Ü J S A G 1974. MÁJUS 23. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) FRANCIÁS IRÁNY A francia felvilágosultság eszméiért lelkesedő magyar költők a francia irodalom példáinak követésében látták azt az irányt, amely a nemzeti szellem irodalmi megújhodásá­hoz vezethet. A testőrírók élén Bessenyei György ezért kö­veti Voltaire nyomdokait és ezért nem tud szabadulni Rousseau hatásától. A testőrírók tulajdonképpen mind a franciás irány követői. Ihletőjük elsősorban az értelem. Ked­velt műfajuk a költői levél. Tárgykörüket vagy a francia irodalomból merítik, vagy annak termékeiről mintázzák. A testőrírókon kívül a franciás irány követője még Péczeli József, Verseghy Ferenc és Batsányi János. Péczeli József (1750-1792) korának egyik legképzet­tebb teológusa volt. Lipcsében, Jénában, Bernben, Géni­ben és Utrecbtben tanult. Magyar, német és francia nyelven hírneves hitszónokként ismerték. Mint komáromi református lelkész, a testőrírók elszéledése után a franciás irány feje lett. A magyar nyelv és irodalom fellendítése érdekében sokat levelezett és fáradozott. 1789-ben “Mindenes Gyű/ temény címmel folyóiratot indított. Franciából tíz év alatt húsz kötetet fordított le magyarra. Ezek között foglal helyet a Magyar Henriás” is, amély tulajdonképpen Voltaire hírhedt eposzának149) fordítása, továbbá a “Szomorújáté­kok’, valamint a “Haszonnal mulattató mesék ”. Az előb­biek Voltaire színművei (a “Mérope és Tancréde” 1789-ből és az Alzir 1790-ből) magyarul. Az utóbbiak félig-meddig eredeti tanító mesék, amelyeket az olvasóközönség szívesen fogadott. “Erkölcsi prédikációk című szentbeszédgyűjte­­ményét, amelyet Läget nyomán állított össze, többi egyházi munkájával együtt a református papság forgatta szívesen. Eredeti alkotása kevés volt. Magyar és francia nyelven csak alkal mi költeményeket írt. Verseghy Ferenc (1757-1822) pálos szerzetes volt. Nagyszombatban és Budán tanult. A rend eltörlése után 1786-ban tábori lelkész lett. A török háborúban megbe­tegedett, ezért lemondott. Csekély nyugdíjából éldegélt. Minden idejét az irodalomnak szentelte. A Martinovics­­féle összeesküvés idején elfogták. Halálra ítélték. Csak a királyi kegyelem mentette meg életét. Kufstein, Graz és Brünn börtöneiben nyolc évig raboskodott. Kiszabadulása után haláláig nevelősködött. Irodalmi téren sokat és igen sokfélét alkotott. A tudományos szakirodalom terén mini nyelvész tűnt ki. Mint lírai költő, dalokat és ódákat írt. Új műdal-stílust honosított meg. Német elméleti munkák­ból merített és Anakreont utánzó német példákat követett. Mint zeneértő szakember, tudatosan törekedett a szöveg és a dallam összhangjára. Kedves, könnyed dalait maga ze­­nésítette meg. Ódáit, amelyeken Horatius hatása érezhető, klasszikus verslábakban írta. Drámái a német Kotzebue műveinek átültetései. Regényeilo0> ugyancsak — hol sza­badabb, hol kötöttebb <—« fordítások németből. Jelentőségük abban rejlik, bogy a magyarul megjelent első igazi regények közé tartoztak. Komikus eposza, a “Rikóti Mátyás , szati­rikus hangjával keltett figyelmet. Elbeszélő költeményei valójában verses novellák, amelyek először tűnnek fel a magyar irodalomban. A “Szentesiné című Voltaire egyik regényének részletét dolgozza fel. Felvilágosult gondolkozá­sán kívül eft a verses novella, továbbá a “Marseilles” ma­gyarra fordítása fűzi a franciás irányhoz. Egyébként költészete átmenet a franciás és a németes irány között az utóbbi szentimentális elhajlása nélkül, ezért a francia irány­hoz való sorolása indokoltabb. Batsányi János (1763-1845) a korszak egyik legkép­zettebb és legműveltebb írója volt. Veszprémben, Sopron­ban és Pesten tanult. Mint jogász, 1787-ben a kassai ka­marához került. Itt —< Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal — megalapította a “Kassai Magyar Múzeum' című tudományos és s zépirodalmi folyóiratot, amelynek négy éven keresztül tulajdonképpen ő volt a szerkesztője. A külföldi tudományos törekvések és a világirodalom isme­retében komoly irodalmi és esztétikai elveket hirdetett. Tu­dományos akadémia létesítését sürgette. Bemutatta Ossiant és Miltont. Kitűnő tanulmányt írt Ányos Pálról és Bes­senyei Györgyről. A francia forradalom után írt versei miatt 1793-ban állását elvesztette. Később a Martinovics-féle összeesküvésbe keveredett bele. Egy évig Kufsteinben ra­boskodott. Kiszabadulása után Bécsben telepedett le. Hosszabb napidíjas tisztviselősködés révén 1805-ben az udvari kamara fogalmazójává nevezték ki. Feleségül vette Baumberg Gabriella ünnepelt bécsi költőnőt. 1809-ben, amikor Napoleon megszállta Bécset, Marét francia külügy­miniszter, akivel Kufsteinben együtt raboskodott,101’ igénybe vette szolgálatát. Átdolgoztatta vele annak a kiáltványnak már meglévő magyar fordítását is, amelyben Napoleon a magyar nemzetet régi szabadságának visszaszerzésére szó­lította fel. Napoleon kivonulása után Párizsba menekült. Marét évi 2000 frank kegydíjat eszközölt ki neki. Ebből él­degélt haláláig, noha 1815-ben az osztrákok Párizsban elfogták s a Brünnben lefolytatott vizsgálat után Linzben internálták. Batsányi költészetében a franciás-németes irány együttesen jelentkezik, de a francia forradalom eszméiért lelkesedik. Á politikai költészet első magyar megszólaltató­­ja. Ennek legbeszédesebb példája A franciaországi válto­zásokra 1789" című költeménye. A “Kufsteini elégiák” so­raiban megnyilatkozó fájdalom és szenvedés a mai olvasó­ban is megértésre és visszhangra talál. Idősebb korában írt bölcselő költeményeit és hazafias ódáit az újabb nemzedék már nem értette meg. Nem is értékelte. Pedig azok fiatalkori alkotásainál jobbak voltak. Mellőzéséhez az is hozzájárult, hogy Kazinczy Ferencet a nyelvújítás miatt hevesen támad­ta. Á Magyar Tudományos Akadémia csak 80 éves korában hívta meg tagjai közé. LATINOS IRÁNY A régi hagyományok talajából kisarjadó megújulás szelleme számára szinte a legtermészetesebb irány a latinos példák követése volt. Hiszen Janus Pannonius-szál a latin nyelvű magyar költészet már európai hírnévre is szert tett. A latin nyelvű szerzetes iskolák tanárai még az előző kor­szakban is játszi könnyedséggel írták latinul az iskolai drá­mákat, a hexameteres és jambusos verssorokat. Erdősi Syl­vester János óta ezek magyarul is egyre gyakrabban nyertek alkalmazást. Kalmár György (1726-tól a XVIII. század végéig) nyelvész Prodromus lo2) című munkájában már 1770-ben bebizonyította, bogy a magyar nyelv alkalmas a klasszikus versmértékek használatára. Az erre vonatkozó szabályokat is meghatározta. Két alkalmi versét «— mintegy 5000 sornyi terjedelemben ,—- ezek figyelembevételével írta.10,1’ Hasonló verselési készséget árult el Molnár János (1728-1804) jezsuita tudós és író is.lo4) A latinos műveltség termékeny talajából a XVIII. szá­zad végén egyszerre négy neves költő i dőálló irodalmi munkássága nő ki. Ez a négy latinos költő: Baráti Szabó Dávid, Kőszegi Rajnis József, Révai Miklós és Virág Be­nedek. Az első bárom a klasszikus triász tagja. Baróti Szabó Dávid (1739-1819) a Székelyföldön szü­letett. 18 éves korában a jezsuita rendbe lépett. A latin versmérték alkalmazását egyik társa biztatására először 1773-ban kísérelte meg. Rendje feloszlatása után világi pap lett. Előbb Komáromban, később Kassán tanított. “Búfelej­tésül verselgetett. “Új mértékre vett különb verseknek há­rom könyvei című gyűjteményét 1777-ben adta ki. Ezzel megelőzte Rajnis Józsefet, aki korábban írt klasszikus ver­seket. Rajnis indokolatlan támadására Ki nyertes a hang­­mérséklésben? című könyvével válaszolt. Az elsőbbségért folytatott heves vita a magyar nyelv tudományos vizsgála­tának jó előkészítője volt. Részt vett a “Kassai Magyar Múzeum megalapításában. 1799-ben nyugalomba vonult. A komáromi Virt községben, egyik volt tanítványa, Pyber Benedek otthonában haláláig tudományos kérdésekkel fog­lalkozott és Vergilius “Aeneis -ét fordítgatta. Költészete a klasszikus versformák (az alkaiosi, askle­­piadesi, sappbói sorok, a hexameter és a disticbon) rendszeresítésével, nyelvezetének székely zamatosságával, szokatlan szófűzéseivel, merész fordulataival járult hozzá a magyar irodalom megújulásához. Az Aeneis lefordításá­val is jelentős szolgálatot tett. Költeményei közül A magyar lovassághoz és a “Szabolcs öröm-ünnepére’ címűek emel­kednek ki. Legismertebb és legsikerültebb Egy ledőlt dió­fához című ódája, amelyet allegorikusán hazájához intézett: Mely magas égnek szegezett fejeddel, Mint király állasz vala társaid közt. Tégedet látlak, gyönyörű diófa. Földre terítve? Elszakadt testes derekad tövétől; Csak kicsiny kéreg maradott kötésül; Ágaid csüggnek, levelid kivesznek, Nedved elhagyván. Sorvadó kebled csecsemős gyümölcsit Hasztalan szülvén, ereszti: hullnak Ök s nem tudván rövid életükről, Rendre kihalnak. Annyi szélvészen diadalt-nyereit fa! Nemtelen porban hever a nemes dísz? Ezt leendőnek lehetett-e vajon Vélni felőled? Senkinek kárán nem örült, sokaknak Hűvös árnyékkal feles hasznot hajtó, S kedvek’telkeddel kereső kegyes fa! Moridsza, %i bántott? Ah, minek kérdem! —• Szemeimbe tűnnek Gyilkosid.'Nem volt kül-erőszak: ott benn, Önmagadljan volt megölő mirigyed S titkos elejtöd. lm, egész bélig gyökered kirágták A gonosz férgek s az elett odóba Hangyabokyt hittak! — Mi nyüzsögve járnak Most is alattad! Átkozott vendég! Viperák szülötti! Ah, szerencsétlen fa! — Hazánk’ a szelíd ég, i Szűz virágjában tehetős karoddal Tartsd meg örökké! t * Kőszegi Rájnis József (1741-1812) a vasi Kőszegen született német eredetű családból. 1757-ben jezsuita lett. Sokfelé tanított. A rend eltörlése után Győrött volt hitszó­nok. 1806-ban a premontrei kanonokok rendjének újoncmes­teréül hívták meg Türjére. 1807-tői Keszthelyen lakott. 1809- ben az ottani Georgikon lo5> igazgatója lett. Klasz­­szikus verslábakkal magyar költeményeket német mintára már 1761-ben Leobenben kezdett írni. 1773-ban verstani! tételeit és néhány versét “Magyar Helikonra vezető Kalauz címmel könyvalakban készítette sajtó alá, de mivel ragasz­kodott Horatius elvéhez,loß) azt csak 1781-ben adta ki. Elsőbbségéért Barótival folytatott heves vitája a helyes ma­gyar szórend és a verselés számos kérdését oldotta meg. Versei nem voltak igazi költői alkotások. Csak azért érté­kesek, mert szerzőjük prozódiai nézeteit igazolják. Újabb keletű költeményei kéziratban maradtak ránk.157’ * Révai Miklós (1750-1807) elsősorban nyelvtudós volt. Mint kegyesrendi szerzetes, eleinte latin verseket írt. Ma­gyarul 1773 óta kezdte a római versformákat használni. 1778-ban “Magyar alagyák", 1787-ben Elegyes versek címmel adta ki költeményeit. Ezekkel a latinos irány egyik megalapozójává lett. * Virág Benedek (1754-1830) a latinos irány legkiváló bb képviselője. A zalai IDióskálon született. 1775-ben a pálos rendbe lépett. Bölcseleti és hittudományi tanulmányait Pesten és Pécsett végezte. Rendjének feloszlatása után a székesfehérvári egyházmegye kötelékébe lépett. 1794-ben Pestre költözött. A Ipatthyány-családnál nevelősködött.^ Be­tegeskedése miatt röyidesen Budára költözött át, ahol kizá­rólag 300 forintnyi! nyugdíjából éldegélt. A devalvávió következtében nyugdíja később ennél is kevesebb lett. 1810- ben a budai tűzvész majdnem mindenét elpusztította, írói körökben azonban páratlan tisztelettel vették körül, ami számára minden vagyonnál többet ért. Kazinczy, Bessenyei, Kölcsey, Bajza, Kisfaludy Károly és Vörösmarty gyakran felkereste szegényes otthonában. Költői tevékenységét a franciás irány követőjeként ketdte. Baróti Szabó Dávid hatására azonban már 1789 bei a latinos irányhoz csatlakozott. Horatius volt a minta kéje. Főként ódákat költött. Versei levelenként járták bt az országot. Igen tehetséges költő volt. Szigorú erkölcsi ahpon állt. Nemes értelemben vett római jellem volt. A legnagyobb nélkülözések között is rendületlenül megmarad! az erkölcsi eszmények soha meg nem alkuvó bajnokának. Nemzetét magas számyalású, szépen zengő ódákban fedte és lelkesítette. Költészetének két legjellemzőbb sajátsága a felség és a tömörség. Az előbbit ő honosította meg az iranykeresés korszakában megújuló magyar irodalomban. Költeményeinek gyűjteményes kiadása még életében két­szer jelent meg. 1799-ben Virág Benedek Poétái munkáji címmel Batsányi János adta ki a Magyar Minerva harma­dik kötetében. 1822-b en ennek második kiadása jelent meg. Virág Benedek nemcsak mint költő, hanem mint em­ber is megérdemli az utókor legteljesebb tiszteletét s leg­őszintébb elismerését. Érthető, hogy ő volt az első magyar költő, akinek közadakozásból emléket állítottak. Karrarai márványból faragott domborművű mellképét Ferenczy Ist­ván szobrászművész alkotta. Ezt 1835-ben a Nemzeti Mú­zeumban helyezték el. Budai lakóházát 1880-ban a székes­­főváros jelölte meg emléktáblával. Az utókor azonban élfeledte, hogy Virág Benedek nemcsak igen kiváló költő, hanem jeles tudós is volt. Nyelvészeti, latin és magyar iro­dalomtörténeti, történeti tanulmányokat írt, műfordításokat adott ki.lo8> Életének utolsó évtizedeiben a magyar nemzet történetének megírásán fáradozott. “Magyar Századok című nagyszabású művének első kötete, amely az Árpádok koráig dolgozta fel a magyar múltat, 1808-ban, másodszor pedig 1811-ben jelent meg. Második kötetét, amely a ma­gyar történetnek Zsigmond halálig terjedő részét ismerteti, 1816-ban adták ki. A mohácsi vészig elkészült harmadik kötetét, amely kéziratban maradt, Toldy Ferenc találta meg és tette közzé 1863-ban. A mű irodalmi színvonalú nyelve­zete, határozott erkölcsi szemlélete és nemzeti érzésből táplálkozó értékelése következtében jó ideig a legjobb magyar nyelven kiadott magyar történelmi munka maradt. JEGYZETEK 149) yóljaira komikus eposzának címe: “La pucelle d’Orléans”. 150) \/erseghy regényei: “Gróf Kaczaifalvy László (1808., 1911.), Báró Külneki Gilméta (1808.), ‘ Vak Béla (1812.) és “Almarék” (l812.). 151) Marét Hugues Bemard, Dúc de Bassano (1763-1839) 1804-ben lett francia külügyminiszter. Tíz évvel korábban, mint a Francia Köztársaság nápolyi követe, osztrák fogságba került, ahon­nan csak 30 hónappal később szabadult ki. Kufsteinben együtt raboskodott Batsányival. 152) Kalmár György idézett művének teljes címe: “Prodromus idiomatis scythico-mogorico-chuno (seu, hunno-) avarici”. A ma­gyar nyelv tökéletességét, valamint a török-tatár nyelvekkel való rokonságát bizonyította. 153> Kalmár György másik érdekes nyelvészeti munkája “Pi'ae­­cepla grammatical atque specimina lingvae philosophica sive uni­versalis” címmel ugyancsak latinul, továbbá olasz és német fordí­tásban jelent meg: 1772-ben. Héber nyelvtanát — szintén latinul —< jóval korábban, már 1760-ban kiadta. Fejtegetései a külföldön heves vitákat indítottak el. 154) Molnár János kiváló jezsuita tudós volt. Mintegy 30 kötetnyi magyar és 10 latin munkát adott ki. A legkülönbözőbb irodalmi műfajokat művelte. Homérosz Iliász”-át is lefordította magyarra. Rendje feloszlatása után világi pap lett. Mint szepesi kanonok hunyt el. 155) “Georgikon' az a liatal uradalmi gazdatisztek szak­szerű kiképzésére hivatott felsőfokú tanintézet, amelyet 1797-ben Festetics György gróf alapított Keszthelyen. 1814-től itt rendezték a helikoni ünnepségeket, amelyekre az ország jeles költőit és tudó­sait is meghívták. r 156) Horatius, teljes nevén Quintus Horatius Flaccus, Kr. e. 65 tői Kr. e. 8-ig élt, kiváló római költő volt, aki azt vallotta, hogy nonwnque prematur in annum’’. Ez azt jelentette, hogy a költői alkotást csak elkészülte után kilenc évvel szabad nyilvánosságra hozni. 157) Ezeket Rájnis előbbi költeményeivel együtt “Magyar Par­nassus’’ című verskötetében akarta kiadni. Köztük néhány hazafias ódája a latinos irány követőinek legjobb alkotásai közé sorolható. 158) yjrág Benedek művei: “Horatzius Poétikája” (lSOl), Lélius, vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről” (1803), ‘ Négy prédikáció ’ Telegdi Miklóstól (1803), “Magyar poéták, kik római mértékre írtak 1540-től 1780-ig” (1804), "Második András Arany bullája” (1805), “Jegyzetek a magyar beszédnek részeire” (1810), “Poémák” (1811), "Thalia” (1813), “Euridice” (1814), “Q. Horatius Flaccus levelei” (1815), “Költemények” (1816), “Hunyadi László ’, tragédia (1817). "Poesia ’ (1817), “Költemények hatos jambusokban Phraedrusként (1817), “Észrevételek a ma­gyar szókötésre” (1821), “Q. Horatius Flaccus ódái” 5 könyvben (1824., 1862), Magyar lant , zsoll árfordítások (1825), “Szatírák t loratiüsból” (1825). (Folytatjuk) I MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS § legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, g a prímások városa ű Megrendelbető az összeg beküldése mellett: rj Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, n Buffalo, N.Y. 14209 § Ára $5.00. Portó és kezelési költség 30 c.; ugyan- 15 abban a csomagolásban minden további könyv w portója 10 c. £2 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árén- rj gedmény. «« HELMUT SCHMIDT, Nyugatnémetország új kancellárja, a lemondott Willy Brandt utóda, eskütétele után a nyugatnémet televízió mun­katársának azt mondotta, hogy a nagy port felvert kémügy, amely Brandt lemondásához vezetett, rendkívül megterheli a nyugatnémeteknek a keletnémet-államhoz fűződő kapcso­latait. Schmidt még hozzátette: ,—• Nyugatnémetország tartja magát szerződéseinek mind betűjéhez, mind szelleméhez. Ugyanezt a magatartást viszont másoktól is elvárja. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lebet jelentkezni a nyári 2 hónapos okonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE AZ IZRAELI LÉGIERŐ Libanon elleni támadása' azután következett be, amikor, Palesztinái gerillák fogva tartottak iskolásgyermeket; Ami­kor az izraeli katonaság megrohamozta az épüket, hogy kiszabadítsa a három arab terrorista által fogva tartott mintegy 90 diákot, tüzelésre került sor. Húsz gyermek, öt polgári személy és egy izraeli katona életét vesztette. A három arab terrorista is elesett a tűzharcban. . ; -ó; l el Avivből közölték, hogy a légitámadás gerilla tá­maszpontok ellen irányult. ‘ ; • 4 Göre Gábor: Kátsa (8-cadik'eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar' irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.73 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I-II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.23 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 13.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, , a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve , 5.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az 1 ‘-Á északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) . 1.80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.Q0 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ............................................................* . ■ Utca: .............................................................. . Város: .............................................................., Állam:................................ Zip cod*: GROGER TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: . VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents