Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-10 / 2. szám

1*74.1 JANUÁR 10. E >A' 25c V.; J S Ä G 5. oldal:. LÉVEL KÖZEL-KELETRÖL H ■ . wkWkYu.w /. owa ww Kedves Bátyám! c « "í ' ■ "" *-r: "J -y . , ■ ■ , ?• Lo Po Hung urat a hankaui “Új Kínai'Üjság” euró­pai tudósítóját kisértük ki Li Cseng Yennel, aki viszont a cínai hivatalos hírügynökség az "Üj Kína Hangja” Közel- Celetre küldött riporteré, a kairói repülőtérre. Hung úr Párizsba repült, hogy Kissinger és Hoh tár­gyalásáról közvetlenül a helyszínről tájékoztathassa Han­­kaui olvasóit. "Visszafelé a repülőtérről Yen úr indítványozta, hogy tekintsük meg a kairói Press-Club kmllüását. Ennek a kiál másnak anyagát Beirutból hozták át Kairóba. Saád Abdul Latíf á lebanoni Al-Moharrer szerkesztője gyűjtötte össze és rendszerezte kiállítás céljára. Yen úr elbeszélte, hogy a kiállítás Beirufban freneti­kus sikert ért el. Ellenben az izraeliek, —«, méltatlankodnak és a kiállítás anyagát tudatos antiszemita propagandának nyílvánították. Éhes, prögratnnélküli délutánom volt, így kaptam \ en úr indítv ányán s előre szóltam a taxi-vezető­nek; hogy hajtson a Nilusparíi “Nahasz” negyedben levő I Press- Club épületéhez. Gé pkocsik hosszú sora jelezte, hogy a kiállítást nemcsak a szamaragoló felláhok vagy a heu báni vasasok, de azok is megnézik és sokan nézik, ak iknek gépkocsira is tellik. Erős biz'onsági intézkedést foganatosí­tottak a kairói fiatóságok. Motoros és gyalogrendőrök járőrei Úíikáfrtak az épület-körüli és a- környező utcákban. Belé­péskor alapos igazoltatás és nem éppen udvarias motozáson estünk át. Mint később közölték érdeklődésemre, tartanak a Sin-Béth” izraeli C.I.A, akciójától. Állítólag a lebanoni! AI-Havvadess jobboldali irányzatú lap Izraelből postázott, fenyegető levelet kapott. Hogy a közlés mennyiben fedte az igazságot, sem engem, sem. a hónamaljáig érő Japsisapkás Yen árat nem érdekelte. A fényesen kivilágított bejárati te ■ Vein felett hatalmas .kékneon arab írás... “Tedd nevetsé­gessé és. megölted!” Ebben a bejárati teremben vannak a ^falakon sorába felfüggesztve a felnagyított gúnyrajzok, kartonok. Mindegyik kép mellett ott van az eredeti rajz és -— megjelölése a lapnak vagy magazinnak, amiben megjelent, ” rajzolója nevével. A kigúnyoló rajzok 99% ban* Nixcnt y az Egyesült Államok elnökét ábrázolják. Nem nkarla k un­­\| tatpi ezgkkel a für e’rnesen rosszindulatú'.rujzolmá'ftyok^al, . csak egypárat szeretnék neked bemutatni. Nixon elnök, svábbogár, fekszik égy pszichoanalízist vizsgáló asztalán. A páciens panasza: ‘‘...Állandóan az az énróseln, bogy az Egyesült Államok Elnöke vagyok!” Nixon elnököt csuklójánál fogva magához bilincselve ki­séri egy polgári ruhás ügynök. Nixon elnök rabruhában Agnew álelnökkel megbilincselve csíkos rabruhában mért­nek a- rabkonyhéra ételért. Nixon elnök patkány egy csa­torna lefolyón, aláírás .. . Mintha a FehérhúzEm vol nék ’l . .i. .. -» A tpbbi rajzok témái is hascmlóak egymással veteked­nek durvaságukban- Szomorú, hogy a rajzokat lámádat* és az USA-í lapokból-vették nagyfészben. - Készítőik r"pit nem akarom neked,, leírni, mert nem szeretném, ha téged i* antiszemitizmussal vádolnának. Egyik részében a terminek i arab lapokból kivett rajzokat látunk. Kevés kép vnh. ami Nixon elnököt személyileg érinti. Nixon elnök dr. KlSsiiv V" (rel együtt egv rtágvkósáiban atombomba ajándékot adia!* Golda Mayr Izrael miniszterelnök asszonyának, aki ríidro lyogva mutat a sarokban kukoricán térdeplő Dach Sarni­es Ben Venistére. (Mind kelten a hírhedt Watergate v z gáló bizottság fogclmegjei. Inkább dr. Kissinger az are1 kartonisták célpontja. Öt figurázzák ki, becsületükre men 1- va nem a durvaság, hanem az éle szellemességével. Ecy‘1 kartonon dr. Kissinger egy írtó sovány gebét támogat körű károkkal, kövekkel, hogy el ne dőljön. Aláírás szilái lábon áll a vietnami béke (Libanoni “AU lawadssbó1) . . dr. Kissinger Kairóban galambházat épít, Sadat elnök ki yáncsiskodva kérdezi tőle, hogy mit csinál?.,. Kiss nge a magasból leszól, bogy a békegalamboknak csinál szállás' a gajambházból Dayan és Elizar generálisok kiváprsis kodnak fehértollú galamboknak álcázva. Al-Sabafa bő' Khartum. Golda Mayr kézen fogva vezeii a térd n ad rá go • Nixon (elnököt. A kerítés i Sámuel Dach. F rvin szenáto nyelvüket nyújtogatva csóitolják őket. Golda Mayr. seprűvel fenyegeti a csúfondároskodókat “. . . szégycljétek magato kát. hpgv fogadott fiamat bántjátok] ... 1 alastin el *1 haura’ -ból Damaskus-Sziria. Megjegyezni szeretném hogy ez az utóbbi lap a a P.E.O. (Palesztina Eiberat Organiza­tion) hivatalos lapja. A nézők között feltűnően sokan voltak az UN. béke­­fenntartó alakulatából. Egy fiatal linn hadnagy egy csuda | szép kairói leánnyal társalogtak tökéletes angolsággal Közvetlenül a hátuk mögött voltunk \en urrnl. 4\. . Ha én amerikai volnék — mondotta a finn tiszt ba­rátnőjének'<-* igén-nagyon szegyein»'in magamat. Az a nép, gmelyik eltűri, hogy első polgárát, akit ők választottak í; njeg, így lealjasítbatják, büntetlenül, saját magáról állító ki a szegénységi bizonyítványtI . . . Nekem pedig a Biblia tanítása jutott ekkor eszembe. “. . . Űzd el a pásztort, elszé­­léd a nyáj! / Az Ür.'Isién .pedig attól őrizzen meg mind­nyájunkat, hogy az elszéiedt nyájat a kommunisták vaskor­bácsa terelje újra egybe! „ Kairó, 1973. december 5. sok üdvözlettel ' v,' \ i* ’ Károly. NEM ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZÉSI KÖTELEZETTSÉGE S. F. Perryman, áz ‘ Emigráció» Hivatal helyi igaz gatója jelzi, hogy minden nem amerikai állampolgár kötél OS jelenteni lakhelyét a január hónapban. Kivételt képeznek az akkreditált diplomaták, a .ngjp zetközi szervezetek ágazolt személyzet^., tr, .J,, > A jeléntkezési lapokat a postahivata'okban lehet díj mentesen beszerezni vagy az Emigrációs Hiva:alban. Ki töltés után a megfejelő helyen bélyeget kell ráragaszlani és postára feladni. S. F. Perryman jelzi azt is, hogy az új törvény súlyos büntetést is helyez kilátásba a jelentkezés elmulasztása esetére, vagy valótlan adatok közlésére. KITÖRT AZ UJ ARANYLÁZ Az elmúlt évtizedben az arany ára világszerte emel­kedett. Az új aranyláz kitörésében .byilván*yalóan ez is sze­repet játszott. A jelpnség azonban a, neiú^fém iránti élénk kereslettel ,magyarázható, de nem leheti /figyelmen kívül hagyni a különböző romantikus tényezőket sem. [A régi aranyásó történeteket, amelyek gyerekoruk óta izgatják az amerikaiak fantáziáját és a gyors meggazdagodási lehető­ségek legendáit és a kisember örök impdlz&sát, hogy a hét­végeken szakítson hétköznapjaival és mint' előtte annyian, ő is szerencsét próbáljon. Az egyik amerikai magazin a közelmúltban érdekes cikket közölt az amerikai aranyásókról, akik a hétvégeken ezrével lepik, el a California állambeli Mather Lodge me eye völgyeit és kiszáradt folyómedreit. Néha az egész csalód kivonul, gyerekestől, megfelelő szerszámúkkal a hátizsák­jaikban. A magazin szerint nemcsak Califomiában. de Alas­­kában, Coloradóban, Arizonában és Nevada hegy vő lékein is aranyláz ütött ki. Az aranykutató felszerelési árusító cé­gekhez tömegével futnak be a rendelések. Az euyik ilyen vállalat I dollárért részletes térképet küld azokról a terül­tekről, ahol az aranyásás megengedett és ahol a geológusok szerint a nemesfém jelenléte elképzelhető. A térképhez az aranyásás, kotrás, iszanolás módozatait illetően használati Utasításokat is mellékelnek. Az amerikai törvények szerint, magánosok tulajdoná­ban nem lehetnek aranyrudak. Színarany csak ékszer for májában tartható, adható és vehető. Az aranyröggel azon­ban szabad a kereskedelem, hiszen az árak nem szükség szerűen követik a hatóságilag megszabott árakat, hanem a keresleti és a kínálat révén kialakult szabadpiacot. Az aranyásás tehát elvben kifizetődő is lehet, bár a gyakorlat többé kevésbé más mutál. A riporter szerint az amatőrök jórésze nagyon is jól tudja, hony nagyobb mennyiségű arany csak ritka szerencsév el található és sokkal inkább a spürt es az izgalom kedvéért foly'atják az aranyásást. Egyeseknek szerencse kisérie az erőfeszítéseit. Egy John Betty nevű kaliforniai pl. egy véletlen folytán megcsúszott az egyik folyó meredek lejtőjén és, hogy bele ne pottyáHjon a vízbe, megkapaszkodott egy kiálló kő darabban. A kő sárgás volt és meglehetősen fényes. John Betty kievickélt a nartm, kiemelte a követ, amelyről a rnegiisz'ogatóva után kiderült, hogy egy negyedkilós aranyrög, amelynek az ás­ványgyűjtők körében nagyobb az- értéke, minf magának a színaranynak. ,< John Betty szerencséjének (űrére, a következő héten, annyi aranyásó jött a helyszínére, hogy. úgyszólván, össze­ért a válluk. : :J . Nem mindenki bizonyult azonban ilyen szerencsésnek. Frank Jackson kaliforniai könyvelő és a felesége nyolc hét­­hétyéget töltőit kinn a folyóparton és mindössze 24 gramm­nyi nranypelyhet és rögszilánkot sikerült összegyűjtenie, A házaspár napi 14 órán keresztül ásott, matatott az iszapban és mindén hétfőn saigő derékkal és izomlázzal éllí'ott be az 'födába. Hu más, hasznosabb dolgokba!-töltötték volna a szabadidejüket, lényegesen többet is megkéresthettek volna, va’ászínulea kevesebb élvezettel. Ray Brown sacramentéi központi • fűtésszerelő és a f lépégé 172 dollárt fektetett bele a vállalkozásába. Kotró­­mns'pát vettek és még négy éves*, kisgyermeküknek is mer van a ínaga kis felszerelése, nem minden lelkesedés nélkül, Ő <8 »észt vehessen a felnőttek tevékenységében. Naponta kéHő'' 1-négy köbméter homokon dolgozták mamikat kérész fül. 'V mindeddig sikertelenül. Brownék legyik barátja, a nyár vakáció alatt 4 ezer dollár értékű aranyat mosott ki. óig' bony, egyelőre még nem adták fel a reményt. Az arany­nak, a jelek szerint, csakúgy mint évezredeken át. ma is megvan a maga vonzóereje. Az amatőr- many fisoknak azon ban a meggazdagodásra nincs több reményük és kilátásuk, mint azoknak, akik mir,dm héten megveszik a maguk sors jegyét. GYŐZÖTT A MUNKÁSPÁRT IZRAELBEN A világ közvéleménye nagy érdeklődéssel figyelte az izraeli választások véuső kité­telét, mivel a genfi középkeleti békekonfe­rencia eredményessége szempontjából na­gyon fontos tényezőnek bizonyult. Mindenki tisztában volt azzal, hogy Golda Meir miniszterelnök kormánya addig nem tud lényeges tárgyalásokba bocsátkoz­ni,, amíg a választásokat meg nem tartják. Es azt is sejtették, ha a miniszterelnök és pártja komoly veszteséget szenved a vádasz fáson, képtelen lesz arra, hogy folytassa a tárgyalásokat. Politikai megfigyelőknek a választások után első véleménye az, hogy az izraeli kor­mány képes lesz az arabokkal folytatott ér­demleges tárgyalások folytatására. A munkáspárt veszített ugyan néhány mandátumot, de nem annyit, mint amitől Ínyei tartottak. Ugyanakkor a vele szemben álló jobboldali koalíciónak nem sikerült na gyobb nyereségre szert tennie. Ez a pórt pedig sokkal keményebb a területi enged­mények kérdésében, mint a munkáspárt. Ennek ellenére Meir miniszterelnök pártjá­nak lehetnek még nehézségei. A legtöbb politikni megfigyelő rámutat arra, hogy va­lószínűleg a Nemzeti Vallásos pártot újra be akarják vonni majd a koalíciós kormány­ba. Ez a párt; pedig egyre nagyobb mérték­ben amellett van, hogy Izrael tartja meg a Jordán folyótól nyugatra fekvő területeket, melyeket az 1967-es háború során Jordániá­ból elfoglalt. Márpedig az ahhoz való ra­gaszkodás nagy on komoly problémává vál­hat Genfben. További komplikációt jelent a kormánynak az is, hogy a koalíció másik aértja, a büggetlen Liberális Párt éppen az allenkezőleg, sokkal hajlékonyabb a területi engedirtények kérdésében, mint a Vallásos x art. Nyugdijbamenés miatt Art Gallery Eladó Long Island City legjobb üzletnegyedében Az üz'et tartalmaz: Európa különböző országaiból importált eredeti olajfestményeket • miniatűr olaj­képeket és kézifaragású ajándéktárgyakat. l estökcllékeket (Art Supply), festők és tanulók ré­szére (8 iskola van a környéken). Ránnavágómübely anyagkészlettel (rfrould ngs) és importált képránurk. — Ha nincs gyakorlata, beta­nítom. I^evéleim: B.L. 30-19 Steinway Street, Long Inland City, N.Y. 11103 — Telefon: nappal 10-6-lg: area 212 271-6447, — este 8-10-ig: 212 545-3952. KARFÁT NYOMDA VÁLLAI: © KÖNYVKIADÁST a • UJSAGNYOMÄST ' j“ 9 NYOMTATVÁNYOKAT • NÉVJEGYEK • BORÍTÉKOK ;Í1 , jo/ X!, ,nt # LEVÉLPAPÍROK T, jujiol ínig-- ’..,■!■©■■ NYOMÁSÁT! i s Íj ,r Keressen fel: 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44dl3 Hívja telefonon: (216) 6S6-3635 MEGHALT CHARLES BOHLEN A SZOVJET LEGKIVÁLÓBB AMERIKAI ISMERŐJE Bohlen egyike volt azoknak gz amerikai diplomatáknak, akit az Egyesült Államok­ban szovjet specialistának válasz’ottak ki, mielőtt még Moszkva és Washington fel­vette volna a diplomácia kapcsolatokat. Folyékonyan beszélt oroszul és ismerte a kommunista tanokat és felfogásokat. Sok­szor elmondták róla, hogy megérti és felis­meri a szovjet vezetőket és az orosz népet. Charles Bohlennek hosszú időn keresztül szerepe volt a szovjet amerikai kapcsolatok minden nagyobb fejleményében, amióta 1934-ben megnyitották a moszkvai ameri­kai nagykövetséget, egészen 1968 iq, amikor Johnson elnök elítélte Csehszlovákia szovjet vezetés alatt történt megszállását. Bohlen nagykövei a második vdághábo­­rá után, úgyrzólván, minden elnöknek ta­nácsadója volt a bonyolult szovjet kérdések­ben. Az 1950 es években moszkvai nagykö­vetié nevezték ki, ezt megelőzően minden nagyobb konferencián, a háború alatt és után, amelyet a szövetségesek a Szovjetunió­val tartottak, áz amerikai elnökök, illetve lúiláigyminiszterek [ szaktanácsadója cs tol­mácsa volt. Boblen mindig hangoztatta: a Szovjet tonióml szinte lehetetlen g hosszú lejáratú úgfüttműködés, amíg -a szovjet nein változz ,-ttil a '«sigrím rallenÓméa reitdszcr-én. Hitt atonbarv'CL koidátozott megái Ionod' 'sah 1á4,­­j renozásábátx. a Szovjetunióvál. kémskúdelmi* és kulturális kérdésekben, valamint a leszcr­­lés terén. Bohlen emlékiratait nyolc évvel ezelőtt adta ki egy newyorki könyvkiadó. Ebben Bohlen leszögezte: a legjobb amerikai poli­tika az, ha az Egyesü l Államok honvédel­met olyan erősre építi ki, amellyel meg tudja akadályozni, hogy a Szovjetunió atomhábo­rú megindításának a kísértésébe essék. A kivédő amerikai diplomata rákbeteg­ségben balt meg, 69 éves koráiban. AZ UJESZTENDŐBEN MÉG TÖBBET FOGUNK HALLANI AZ OLAJRÓL Az arab olajminiszterek múltheti teherá­­ni konferenciájukon bejelentették, hogy a nyersolaj árát január 1 i hatállyal kétszeres­­sőre emelik. Persze, ezt a bejelentést a nyugat világ­ban nagy felháborodással fogadták az ipa­rilag fejlett országok és ennek minden oka meg voit. A nem kommunista országok olajszükségletüknek felét a. Közelkeletröl szerzik be. Az elmúlt évben a középkcleti olajtermelő országok az olaj árát már a négyszeresére emelték. Egyszerű számítással is meg lehet állapítani, hogy ennek követ­keztében azok 'ak az orsz^^nk^ck. amelyek a középkeleti olajra vannak utalva, négyszer annyit kell lernistniők és eladniuk, mint 1972-ben, hogy ez olajimportjuk négysze­resre emelt árát be tudják hozni, jönnék kihatása Iapátira és sok nyugateurópai or­szágra súlyos csapást jelent. . r;< ;eó - 1. ';w -j •. A tcheráni döntésnek sókkal -kevésbé drasztikus a kihatása az’EgyqSiQt Államok­ra, hiszen Amerika olajszükségletének csu­pán 6%-át szerzi be a Közelkeletröl. ,Á.s olajárak óriási emelkedése azonbán, közgaz­dászok szerint, hosszútávon azt mutatja. I ogy ennek k ! atc.sai alól egye’len ország sem incatecülhei eljeten. A Vdág Lank egyik vezetője, a Wa­shington Post nah adott nyilatkozatában, a közcpkelel. olaj bojkottal kapcsolatban kije­lentette, hogy ez radikális fordulópontot jelent a nemzetközi gazdasági életben. Az egyik amerikai olajszakértő pedig azt jósolta, hogy az iparilag fejlett országok olyan problémákkal néznek szembe, őrhe­lyek nehezen lesznek kezelhetők. A fejlődésben levő országok szám ’ra pe dig az olajválság szinte katasztrófái ssá vál­hat — mondotta az amerikai olajszákértő. Ezeknek a sivár kilátásoknak az oka egy­szerűen az, hogy a világ egy részének nincs anyagi ereje ahhoz, hogy megfizesse az óla jat, amelyre szüksége van. Ha mag elég pénz is állna rendelkezésre, a szakértők véleménye szerint, a töke töme­ges áramlóra az olajfogyasztóktól ez olaj­­terme'ökig felboríthatja a jelenlegi nemzet közi valuta rendszeri. Természetesen, mind erre van megoldás. Az egyik ilyen megoldás nyilvánvalóan az, hogy koordinált előintéz­­kedéseket kell tenni, másfajta energia for­rások kifejlesztésére. Ez azonban időt igé­nyel és sokkal nagyobb együttműdését, mint amennyit az ipari országok jelenleg fed tudnak mutatni. Sokan azt remélik, hogy az olajfogyasztó országokat rá lehet vermi arra, hogy feles­leges tőkéjüket olyan országok vállalkozásá­ban fektessék be, amelyek olajat importál­nak. A probléma megoldására a másik válasz: u valuták átértéhc'ésc lehet. Az Egyesült Álla makban a jelenlegi válságot nem az óla,beszerzés problémájában látják, hanem sóidra! inkább abban, hogy miként lehet azt majd megszűnteim. A megoldás, részben legglábh is tenrfészetespn, a kőzépkeleti or szagok ríiagaiartásán múlik. ' , ..iUiiEi íp' y p, i wji aj ti íy«; ■ • -.Az irwri sgh \figyeingez^éleijViarra, hogy a:z; olcsó olaj korszaka véget ért. Az olajter­melő országok nem akarnak ártani az ipa­rilag fejlett országoknak, de jólétükben oszloszliodni kívánnak. A szakértők véleménye szerint a világ az 1973. esztendő utoró bőriáiban <•••%' hallott az o'ajról, valószínűleg még sokkal többet fog hallani 1974 ben .. . ■ • FLÓRIAN TIBOR:­­c'“fí ^-I3Dé?, '■ C 3 fi '2 - \ ’’ V* ... n b ME GHAJOLOK... SZEMEMBEN HULLÓ MADARAK SZÁRNYA LEBBEN, ÉLÜNK, DE PERCENKINT EGYRE KEVESEBBEN. !• ■ ' V. ■ -í j SZÁMBAN KESERŰ ÉVEK ÍZEI GYŰLNEK, MÁR NINCS OLDÓ KEGYELEM A JEGES ŰRBEN. HAJSZÁLAIM FEHÉREN LENGNEK A SZÉLBEN. IMMÁR MEGHAJOLOK A VÉGZEi'NEK MÉLYEN. SZÍVEMBEN MÉG A REMÉNY RŐT LÁNGJA LOBBAN DE KEZEMRE JÉGBIEINCSET VER A HOLNAP.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents