Az Ujság, 1973 (53. évfolyam, 24-50. szám)

1973-12-27 / 50. szám

1973. DECEMBER 27. AZ ÚJSÁG 5. OLD AI] I udsz még latinul? <— kérdi egy hazai lop hasábjain , a neves történelmi regények írója, Passuth László, aki egy hösszabb sajtó-vitát zárt le tudós cikkével arról a so kak szemében talán elavult kérdésről: tanítani-e vagy sem a la- i tint a gimnáziumnak nevezett hazai középiskolában. Ehhez j a kérdéshez szeretnék hozzászólni mint öreg tanár, aki már reg kiitta a négy-évtizedes érettségi találkozó borát; ilyenkor az ember már joggal tekinthet vissza egykori középiskolás tanulmányaira: mi maradt meg és mi veszett el az idők szintézisében. Mentségemre szolgáljon állásfoglalásomban az, hogy a régi pápai bencés (eredetileg pálos) gimnázium­nak voltam nyolc éven át kiváló növendéke, édesapámmal, nagyatyámmal és testvéreimmel egyetemben és a latin nyelvet és irodalmat nyolc éven keresztül tanultain be íi hat órában a legkiválóbb professzoroktól. Az emlékek süllyesztőjéből elsőnek kérdés nélkül is a magyar irodalmat emelném ki, azért is választottam ezt egyik tanári szaktárgyamul; másodsorban azonban a latin következne, ami szorosan összefügg azzal, hogy egy neves pesti kollégium ösztöndíjasaként a Pázmány Péter Tudo­mány-Egyetem magyar-lrancia-olasz szakos diákja voltam. Róma nyelvének végtelen lombozata borult rám s el sem képzelhetném, hogyan is fogtam volna tanulmányaimba, Ka nem értem a szót, a gondolatot, a Lényeget «— latinul. Tudatosan használtam lentebb az egyetemi hallgató helyett a diák szót (deák-diák = deaconus-diaconus, vagyis ta­nulótudós ember); hiszen édes anyanyelvűnk gyenge pa­lántája félezer esztendőn keresztül úgy fejlődött, hogy meg­támaszkodott a deák nyelv törzséhez. Ugyanis a latin nyelv az egyetlen, amely nem sérti, nem borzolja a magyar szót, a magyar írást, legfeljebb ódonná, múltbéli zamatúvá teszi. (Ugyanakkor egy német szó belekeveredése a stílusba .—■ valóságos kakofónia). Gondoljunk csak a régen átvett latin szavakra, amelyeknek már kevesen érzik az idegen voltát, annyira hozzáidomultak a magyarhoz: lámpa, pásztor, is­kola, kártya, nóta, pipa, pompa és nem utolsó sorban a juss (jus = jog) szavunk. Persze, mi régi jeles tanulók is alig mernénk ma már leülni az érettségi asztalhoz, ha Horatius vagy I acitus for­dításról esne szó, bár az accusativus cum infinitivo vagy az | ablativus absolutus s egyéb grammatikai szabályo kból talán I még nem buknánk meg. Milyen öröm volt azonban az, ami­kor a franciát tanulva uzonosí 'ottuk az ampoule (villany- j körte) szót a latin ampulla (ampolna) szóval minis’ráns korunkból ismert boros-vizes üvegkancsókkal. Későbbi ta­nulmányaim során aztán kiszélesedett a latin horizont a francia-olasz-spanyol, sőt erdélyi rövid pályafutásom a Tál mával q román (oláh) nyelv tanulása közben is. Minden új nyelvnek, amelybe belekóstoltam — az. angolt, is beleér ve /— csak eltéréseit, sajátosságait kellett megtanulnom, de néni azt. ami a nyelv alapszerkezetét, szellemét alakítja. S na­gyon sokszor kellett látnom, hogy milyen nehezen, szinte tántorogva kezd bele a nyelvtanulásba az, aki elő i isme rétién tájék az ősi deklináció és a konjugáció. Lám, ezt két ismért szót is magyarosan írtam, mert így köze’ebb a hozzánk .... x Egyetlen más nyelv sem volt olyan szoros kapcsoló’ Kan állami életünkkel és nemzeti művelődésünkkel, né éppen a latin. Hisz latin nyelvű volt az új vallás a ny? gáti kéresztépység, a katolicizmus és összes fogalmai ma i latinból magyarosított formájában maradtak ránk í’ r . székely-magyar nyelv alkotott új neveket az élj fogalmakra amik nagyon is találók voltak, de nem honosodtak me nyelvünkben: pap-hón (püspök), apa pap (esperes) és íg\ tovább. Egyházi szertartásaink: keresztelés, esküvő, temetés mindvégig latin nyelven folytak, jóllehet már évtizedekkel j ezelőtt megengedték a püspököknek a magyarosítást; de sok i helyen — főleg Dunántúl — éppen az egyszerű falusi nép ragaszkodott a latin “Circumdederiint me gemltus mortis... és a többi ilyen ősi latin szövegbe/.. Sninos. e tekinleben aztán találkozunk mar.-diságok­­kal is. V együk például legszebb imádságunkat, a Miatyánk ót, amit ma is abban a formában imádkozunk, ahogy azi annakidején., évszázadokkal ezelőtt valami magyarul rosz­­szuL tudó sváb vagy tót pap latinból lefordított. Páter Noster, qui es in caelis Mi Atyánk, ki vagy a menv­nyekben. — ki beszél így az épérzékü magyar emberek közül? Ilyen vonatkozó mellékmondatos szerkezetek csak az újlatin, germán és szláv nyel vekben vannak, de a magyar­ban nemi Mi ezt szép magyarsággal így mondanánk: Mennybéli Atyánk, vagy Mennyei Atyánk, szenteltessék meg a Te neved! Ha franciák át tudták gyúrni az Úr-imád­ságát a mai francia nyelvre és a németek is meg ti változtatni a nehézkes ’Vater Unser, der Du bist im klim­me! szöveget az egyszerű “Himmlischer V ater alakra, akkor a mi Miatyánunkat is szebbé, magyarosabbá lehetne tenni, csak valakinek el kellene kezdeni. S itt van a másik fordítási hiba is, ami az amerikai rhagyar misékben szerepel (a legújabb hazai magyar mise­­könyvei nem ismerem, tehát ahhoz nem tudok hozzászólni) Lefordították a Dominus vobisctun (Az l !r legyen veletek!) után a választ is: El cum spiritu luo: Es a te lelkeddel! Magyar nyelvi szempontból teljesen rossz, a hel vés lordé | tásk: A te lelkeddel is!!! Julius Caesar is úgy mondta nevelt fiának,' Brutusnak.' amikor meggyilkolásakor ő is beléje szúr’a a tőrt: Et tu mi fili Brute! —- 1 e is fiam. Bninrs! Arról aztán nem is beszélek, amikor a pap kifordul és beje­lenti. hogy “Ite missa est —- Menjetek, vége a misének” és a hívek ráfelelik: Hála Istennek! . . . A latin nyelv volt a középkorban az egyetemek nyelve s ez tétlé lehetővé a tanulók vándorlását országról-országra Nálunk a pesti egyetemnek a nyelve 1848-ig a latin volt. de ugyaneddig latin volt az országgyűlés és a hivatalok nyelve is, ami késsé tüntetés volt a német nyelv használata ellen. E nyelvel tehát saját múltúnk, saját magyar nyelvű irodalmunk mélyebb megismerésének a szükségessége is fontossá teszi számunkra. Mondhatnánk azt is, bogy euró­pai mivöltunkon belül még magyarságunk egész emlékvi-MIT TEGYÜNK? (Folytatás az első oldalról.) kor a törökkel a harc megkezdődik. Azonbgn nem bírták, mert a fáját eltüzelték a katonák, az e'edelét megették, ruháját elszakgatták vagy az állataikra pazarolták és a sze­gény nép Iélvíz idején menekült ki az erdőkbe apró gyere­keivel, sokszor ruhátlanul. Fleamitzer osztrák történetíró, katona ember egyébként, írja, hogy Győr megyében, amikor éjszaka szökött a nép a katonaság elől, akkor az erdőre érkezésig 9 apró gyereknek orra. füle lefagyott; Iába is oda­lett és így ment-a menekülés a rendétien katonaság elől. Mikor ezeket találtam az okmányokban, akkör eszembe ju­tott a Keresztelőnek a katonákhoz szóló tanítása:­Nekünk voltak szent katona-lelkészeink is. akiket Ró­ma küldött a török időkben, pld. egy Brindizi Szent Lőrinc egy Kapisztránói Szent János és mások is. De ebben az időben, mikor közvetlen a felszabadítás előtt volt az ország, nem volt ilyen katona-lelkészük és nem is irányította senk' ezeket. Ez volt Nyugaton a szellem és mi, ahogy szenved­tünk a töröktől, szenvedtünk Nyugatnak a rendetlenségé­től is. Dekát I iá járulnak karácsony előtt a vámosok és a pogány katonák a Keresztelőhöz, hát mi, akik immár ket­­ezeréves kereszténységben élűn k, hát mi nem kérdezünk a Keresztelőtől semmit? De igen! Kérdezzük mi :s a kérdé­seknek a zuhatagában: Hát mit ■ e< yünk? Nekünk is az! mondja: Egyengessétek az Űr útját! Most, amikor romlik a világ, nekünk Krisztus útiét kell egyengetnünk, nem a világ kísértésének engednünk! Éljetek a Krisztus-megbirdette hit szerinti Éljetek az általa szentesített (örvények szerint! És ahogy ma hallottuk a' szent leckében, nekünk örülnünk kell a Krisztus jövetelé­nek! És nekünk szerényeknek kell lennünk. A ti szerény­­ségtek ismeretes legyen mindenek előtt. A Keresztelő a jerazsálemi küldöttség által kialakított magaslatról leviszi szinte a földre önmagát. >3zerény volt ez a Keresztelő. Ö érezte, hogy ő a Krisztusnak a sarúszíjának a megoldására sem érdemes. Sok alázatra van nekünk szük­ségünk! Most az Adventban kell nekünk Ielkcsméretvizsgá­­lat. Kell nekünk bánat, kell nekünk erős fogadás. A világ szellemében ma a szentségi gyónás nem rokonszenves, mi hűek maradunk hozzá, mert nekünk szükséges a szent gyó­nás és azzal közelítünk Krisztusnak a jászolához. Jóakaratá­nak kell lennünk és ebben a jóakaratban átölelni mindazt, amit Krisztus bozotl a világra. Ámen. SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Péter Milom, Chicago, III. $5.00 Esther Rátoni-Nagy, Cleveland, Ohio 5.00 Joseph Balazs, Butler, N.J. 5.00 Lavati Mária, Cleveland, Ohio 3.00 Dr. Hona Sándor, Cleve land Hts., Ohio 2.00 Nicholas F. Molnár, Sarasota, Uorida 2.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! i"T‘ 1 - — ................................. ........... 1974-cs CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet je'entkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozataíra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU «SW ^ ^ 152 I he Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland. Ohio 44114 - (216) 621-6056 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (513) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods. MI 48256 Nyugdijbamenés miatt Art Gallery Eladó Long Island City legjobb üzletnegyedében Az üzlet tartalmaz: Európa különböző országaiból importált eredeti olajfestményeketminiatűr olaj­képeket és kézifaragású ajándék árgyakat. Festökellékeket (Art Supply), festők és tanulók ré­szére (8 iskola van a környéken). Rámavágóműhely anyagkészlettel (mouJd rigs) és importált képrámák. —- Ha nincs gyakorlata, beta­nítom. Leveleim: B.L. 30-19 Steinway Street, Long Island City, N.Y. 11103 — Telefon: nappel 10-6 Lg: area 213 274-6147, — este 8-10-ig: 212 545-3952. lága is benne tündöklik a deák-nyelv örökszén kaleidc sz­­kó pjában. Ezt itt Amerikában és az amerikaiaknak ugyan hiába magyaráznánk, mert ez olyan lenne, mint a született vaknak a szivárványról beszélni, vagy a süketnek Beetho­venről (aki később maga is süket let'). Mi szól manapság (csak magyar vonatkozásokról be­szélünk) a latin nyelv tanítása mellett? Egyik oldalon azt kérdezik, hogy jelent-e valamit a modern ember számára, ha eredetiben olvassa Horatiust, Tacitus!, vagy Vergiliusi?, — a felelet bizonyára negativ lenne. Van azonban a dolog­nak egy másik, gyakorlati természetű vonatkozása. Egyre többször merő I fel a panasz hazai szakemberek részéről, hogy elapadóban van az utánpótlás a középkori magyar és egyetemes történelem, valamint a régi magyar irodalom ku­tatásában, ahol a latin nyelv ismerete elengedhetetlen. Ne­hézségekkel küzdenek e téren a levéltárosok, a régészek, a nyelvészek és nem utolsó sorban a jogásozk. vagyis egy csomó tudományág, amelynek a művelése tudományos és társadalmi szükséglet. A latin nyelv tanítása tehát, ha nem is éppen a régi túlzott keretek között, de feltétlenül szük­séges. Nyelvet jórészt holtáig tanul az ember, anünt arra a szükség kényszeríti, vagy saját szenvedélye viszi; de nagyon kevesen akadnak, akik felnőtt korukban, vállalkoznának arra, hogy minden különleges ok vagy cél nélkül latinul kezdjenek tanulni. Ez az alkalom örökre elmúlt a közép­iskolával. Gyerekkoromban ez volt az első idegen nyelv, amelynek szabályaiba beulkényszenteltek; elképzelhető'len lett volna, hogy ez ellen az ősi gimnáziumi törvény ellen valaki fellázad. Hozzálehetem ugyan mindjárt azt is n «án­­csoskodóknak, bogy a latin mellett bőven, akadt még hely minden más stúdium számára is! Zároszóuí pedig csak annyit: ha az ókori és középkori latin írók műveire nemcsak mint házifeladatként lefordítandó,’ illetvMkikérdezendő szö­vegekre tekintünkt, hanem mint emberi érzések, ijppülptók, örömök-bánatok. gondolatok kifejezésére, akkor táján keve­sebbet kell vitatkozni azon, hogy érdemes-e latint tanítani Vagy, sem ,.-.r -w./g -**—*/# .«./rí m .V, ; - ■„ y Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztcs) 1.00 j Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1 75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I II 11.00 Kován' Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.25 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Mórái Sándor: Löld, föld 8.00 Mórái Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Mia’yánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes leve'ezőlapok: Löszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 04 0 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Lerenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0 10 A Szent Jobb az ereidyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) L80 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Veszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ő (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: J avak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) ' 00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÍX DIE BE - RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ................................................................................ ,. Utca:-v/. (Varos: * ............,...................................................................... Állam: •••••••••••••*•#•••»•• ÍZip code, • • * * * * • Beszámoló a nápolyiak és a [abdarugó mérkőzések sajátos viszonyáról Az elmúlt vasárnap tör­tént. Háromszázan voltak, tö­mött sorokban érkeztek, egye­nesen a nápolyi színházból, ; ahol a kereszténypárt tartó­­mányi kongresszusán vették részt. Utána elhatározták, hogv a stadionban megnézik a Nápoly -Vicenza bajnoki mérkőzését. Amikor az őrök a , oálya bejára'ánál a jegyeket, kérték, a kongresszusról jő-", vők mélységesen fedi óborod- r iák. ■v. ‘ leeeay, meg vannak ma­guk bolondulva, vagv talárt'*-' nem tudják, hogy kik va- 1 gyünk” <— harsogták egvszer- -­­e és megmu'atták pártköny- >t veiket, különböző megbízó- • levelüket, kénviselő, tanáé."" 'ági és egyéb igazolványai- -• kát. !** “Még soha sem mentünk eggyel futball mérkőzésre — jegyezték meg többen sér­tett büszkeséggel. Végül is egy rendőrkapi­tánynak kellett közbe’épnie és meaay^zni az őröket, hogy-4 engedjék he az urakat. r Ha csak erről az egyetlen ; esetről lenne szó. meg sem említenénk. A helvzet azon­ban az, úgy minden áldott . vasárnap kh 10 ezer néző in­gyen Jép he a stadionba és ó ezek három csoportra csz'a­­nak: ’ .'Jj Az eb-ő ^sopor ba tartó?.* I ak az előbb ombtett és U- > zé'uk hasonló hat.aIroosV-.-i •*ok, sofőröktől, rokonoktól ,v barátoktól kísérve. Mintegy!e ezer ember minden bélen. A második, sokkal népe­­iebb csoportnak, már van je-, gye. Körülbelül 4 ezer ingyen jegyet kénytelen a nánolyi csapat, hétrőbhétre átadni’ a . városi tanácsnak, a pálya tü-' Ujdonos ónak. Es ezeket a-pö- Sn 'egyeket mindig pay^rtá* • •'ok n. protekciós fnnkcioná- ' r'usok kapják, akik tovább osz‘ogatiák rokonaiknak, ba­rátaiknak. Végül, de nem utolsó ser- ; ban. minden vasárnap leg­alább 5 ezer személy a híres • nápolyi fantázia és fnrfang segítségével a Iegagyafurtabb ötletekkel jut be a stadionba. Vannak, akik a nolgármes­­;er igazi, de inkább hamí‘í­­ott engedélyét mutatják fel, j amely szerint az illetőnek já stadion illemhelyeinek a fisz-‘ óságát kell ellenőriznie. Ezzel a trükkel sok ezer, , köztük városi hivatalnokok, ,-j nézik végig a meccset. Már , sok. liüérekért vásárolt, ha­mis jeggyel lépnek be, vagy zseniális jegyhamisítók jóvol- , tából, akik pillanatok alatt összeragasztják a bejáratok., előtt eldobott, letépett félje- j gyeket. És senki sem veszi észre az operáció nyomait. A két legnevezetesebb azonban: a falbontó, a hadi- 1 rokkant és kísérője. Előbbi abban áll, hogy éjszaka le­bontanak egv darab falat, papír égiákkal helyettesítik, amit a mérkőzés kezdete előtt a nagy zür-zavarban lelöknek és a tátongó ürességen be- ; mi sznak. . ' A ha lirokkantak, egy kí­sérővel, ingyen léphetnek be.. Csak az a furcsa, hogy 30 év­vel a háború befejezése után í'yon sok u nápolyi hadirok­kant . . . /\ 15-:k ország válogatott* ja is megvan már. Haiti csa­pnia képv:seli a jövőévi lab­darúgó VB-én a középame­­rikai labdarúgást. Nagy meg­lepetésre Mexikó kiesett a rósztvevők csoportjából. -í "SCISNE LATINÉ?" A latin nyelv védelmében írta: Dr. Heckenast Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents