Az Ujság, 1972 (52. évfolyam, 3-41. szám)

1972-10-26 / 41. szám

8. OLDAL ÄZ Ü5SÁG 1972. OKTÓBER 25. 81. számú keresztrejtvény VÍZSZINTES SOROK 1. Ez Miskolc ma. Második és hetedik kockában kettős betűk. Zárt betűk: G, P, K. 16. Hinduk hisznek benne. 17. Gallium vegy­­jele. 18. SLV. 19. A teljes betű­sor kezdete. 20. Fiú angolul. 21. Kopasz. 22. ÖTI. 23. Sobfer­­tőzés által okozott bőrelváltozás (rendszerint arcon.) 27. Török név. 28. A közmondás szerint ez a lelke mindennek. 30. OÜ. 31. Ez itt és..................35. Betűsor. 54.............................tek, Miskolc ha­tárában sok került elő ásatások­nál. 37. AÖ. 38. Figyeli. 40. Bo­kor mássalhangzói. 41. Háromas. 42. Némán havaz. 43. T................, sfotét folyadékot kibocsájtó vízi ál­lat. 46. ATZK. 48. A-val a vé­­/gén: szülő. 49. Mai. 51. Ellenté­tes kötőszó. 52. Görög oszlopfő. 54. N-nel a végén: ószövetségi hős. 55. Testvérével, Henrikkel ^lapította Miskolc mellett az első yáskohót, mindketten a vasková­csolás művészei voltak. 59. Ban­ken »— angolul. 60. Gráciája. 61. B............. fővárosunk. 63. Fo­hász. 65. Betű fonetikusan. 66. SSD. 69. Állami jövedelem. 70. Néma zaj. 71. Végén felesleges E-vel: angol pár. 74. . . . regénye, Gárdonyi könyv címe. 76. MÖA. 77. Kapar, első kockában két be­tű. 79. Darabokra szed. 82. Hely­határozói kérdőszó. 83. Miskolc közelében lévő üdülőhely a Bükk­­ben a Hámori tó partján. 86. R............ s, lázadó. 89. Ma már Miskolchoz tartozó ipartelep. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Nemcsak az ipar, de ezek is jellemzői Miskolcnak. 14-ik kocká­ban két betű. Zárt betűk: G, Ö, S, Á. 2..................-hosszába, első kockában kettős belű. 3. Báró Bor­bereki ............. József (1735-1810), kiváló katona, magyar ne­mesi felkelést szervezett. 4. Kicsi­nyítőképző. 5. Kevert Makó. 6. Nem a faluba, névelővel. 7. GyÁ. 8. Juhász Gyula múzsája. (Éke­zethiba.) 9. A vízsz. 28 első és utolsó betűje. 10. OOBC. 11. Vissza: arc része. 12. Ravasz — angolul. 13. Végtelenül zár. 14. Kerti munkát végez. 15. Kisközség Somogy vármegyében. 21. Hajó része. 24. ................ség, lábánál fekszik Miskolc. 25. Vissza: észak­sarki szarvas. 26. ...........vár, Er­dély fővárosa. 30. Azt mondjuk, hogy főrangú, de nem mondjuk, hogy.................31. Idő »— néme­tül. 32. Személyes névmás. 35. Időmérő. 36. Ő angol semleges­nemben. 37. Ebből készítik Mis­kolcon a jó bort. 39. Ok. 44. Ha­zánk egyik legnagyobb államfér­fija a második világháború alatt. (gr...............Pál, 1879-1941). 45. Mérföld »— franciául, fonetikusan. 47. Valamit akasztanak rá. 50. Igen i— németül. 53. Vagy *-< an­golul. 56. Vadászkutya. 57. Igen — angolul. 58. Vissza: zseniális magyar költő. 62. Ugyanaz, mint az előző. 64. Szekrény része lehet, névelővel. Utolsó kockában Z = C. 67. Felség »— franciául. 68. Egyforma mássalhangzók. 72. S- sel a végén: francia város a Rho­ne partján. 73. Zenedarab, zene­gyakorlat (fonetikusan). 75. AE. 76. Gyapjúval táplálkozik. 78. Órahang (vagy: tyúk a Dunántú­lon). 80. Skandináv váltópénz. 81. Több pápa neve. 82. Gyógyu­ló seben keletkezik. 84. AN. 85. Fele fele. 87. BS. 88. Európai nép. A KANÁSZ MEG A GÖBE A pap kinézett a tornácon és meglátta a kanászt. — Huhu! Kanász, gyere csak! — kiáltott oda neki. Odament a kanász s megkérdezte: — Mit kíván a tisztelendő úr? — Nyúlhúst, fiam. Majd elepedek, annyira kívánom. *— Dologidő van most, nem érek én rá ilyesmire — mondta a kanász. — Nem kívánom ingyen »— válaszolt a pap. — Ha estére megjössz a nyúllal, egy göbét kapsz jutalmul. Nem szólt a kanász egy árva szót sem, hanem szaladt ki az erdőbe. Látott nyulat, nem is egyet, de hiába hívo­gatta, nem állott meg egy se. Volt a faluban egy orvvadász, ki csapdával fogta a vadat. De nem az erdőben, hanem a bozótosban. A kanász egy darabig kószált a fák alatt, de mivel nyulat nem fogott, megindult búsan hazafelé. Az erdő szélén, a bokrok között, s másik kanász őrizte a csürhét. — Hát te mit keresel mifelénk? — kérdezte a másik kanász. — Nyulat keresek, komám — válaszolt a kanász. Még ki sem mondta, meglátott egy csapdába esett nyulat. Szép volt, nagy volt, kövér volt. Pecsenyének való. A kanász leguggolt, kinyitotta a csapdát, s a fülénél fogva kivette a nyulat. Nem is kelt föl, hanem leheveredetl, mert eszébe jutott valami. Nem más, mint az, hogy a göbét unost már megszolgálta. No, ha megszolgálta, hazaviszi, be­hajtja az ólba. Ott aztán a göbe fiadzik kilencet, ahogy jó göbéhez illik. Megnőnek a malacok, aztán azok is meg­­fiadzanak. Kilencet-kilencet mindegyik. Lesz kilencvenegy disznaja. Akkor pedig ő már nem lesz kanász. hanem majd urasan odakiált a kanásznak: —< Huhuí Kanász, gyere csak! De ahogy kiáltott, a karját is fölemelte, a nyúl pedig elszaladt. RANG SZERINT Barátkozni akart a földbirtokos felesége az uradalom alkalmazottaival. Meghívta hát ebédre az intéző feleségét, ki kedves és fölötte szerény nőszemély volt. Mikor az intézőné belépett a szobá ba, a vendéglátó asszonyság ezekkel a szavakkal fogadta: — Isten hozta! Képzelje csak, az éjjel kegyedről ál­modtam. Az intézőné elpirult, mint egy kislány: Nem érdemeltem meg ezt a kitüntetést »— mondta — inkább nekem illett volna méltóságodról álmodnom. HASZNOS BÖLCSESSÉG Régi bölcsesség, hogy ismeretlenről az ember vagy jót mondjon, vagy semmit, mert nem tudhatja, ki előtt beszél. Ezt a bölcsességet példázza a következő történet. Egy fiatalembernek földszinti jegye volt a színházban. Az előadás kezdete előtt unalmában erre-arra nézelődött. Egyszer csak feltűnt neki az egyik páholyban egy iszonya­tosan rút fehérszemély. A szomszédjához fordult, kit nem ismért: <—> Odanézzen kegyelmed s mondja meg, látott-e va­laha ilyen ocsmány majompofát? <— Hogyne láttam volna — felelte amaz hiszen a testvérhúgom. /— Nem azt gondolom <— iparkodott helyrehozni a baklövést a fiatalember — hanem a mellette ülő vén bo­szorkányt. *—> Az a feleségem ^ mondta a szomszéd. — Ha pe­dig azt a még vénebbet és még rútabbat gondolta kegyel med, ki a páholy mélyén ül, az meg az édesanyám. A fiatalember úgy elrestellte magát, hogy egy szót sem szólt, hanem kioldalgott a nézőtérről. A BOR EREDETE A bort Noé találta ki unalmában. Hat állat vérét ke­verte össze. A hat állat az oroszlán, a tigris, a medve, a disznó, a majom és a galamb volt. Ez a hatféle vér mutat­kozik meg a részegek hatféle természetében. Van ki büszke, mint az oroszlán, kegyetlen mint a tigris, diiledezik mint a medve, disznó módjára sárban hentereg, majomhoz ha­sonlón bujálkodik, vagy olyan szelíd mint a galamb. A HAZUG SORSA Tub ákossi uram párját ritkító nagy hazudozó volt. Hírét oly jól megalapozta, hogy mondhatott bármit, fej­csóválva hallgatta még a leghiszékenyebb ember is. Egyszer elterjedt, hogy megütötte a guta, s szörnyet halt. Éppen erről folyt a szó egy fogadóban, mikor kinyílt az ajtó s belépett rajta Tubákossi uram személyesen. A társaság elnémult, s mindenki őt nézte. Végre egy tanár megszólalt: — Tegnap azt hallottam kegyelmedről, hogy meghalt. — Hálistennek sóhajtott Tubákossi — semmi ba­jom, soha ilyen egészséges nem voltam. i— Nem addig van az válaszolt a tanár —- én a kegyelmed halálának hírét olyan embertől hallottam, kinek százszorta inkább hiszek, mint kegyelmednek. VÁSÁR AZ ORSZÁGÚTON Szeged határában egy betyár megállította a gróf hin­táját. Mikor a gróf kinézett, elébe tartott egy pisztolyt: — Vegye meg ezt a fegyvert, méltóságos uram. Jó fegyver, megér száz forintot. A gróf látta, hogy ellenkeznie nem volna tanácsos, leszámolta a száz forintot s mihelyt kézhez kapta a pisz­tolyt, tüstént ráirányította a betyárra. — Ne fáradjon, méltóságos úr — mondta amaz mo­solyogva <— nincs megtöltve. Azzal vidáman elügetett. RAVASZSÁG Hegedűs Gyula, a Vígszínház művésze konflist vett, amely hazavitte a próbáról. Az eső zuhogott és a művész ijedten vette észre, hogy pénztárcáját otthon felejtette. Ami­kor a konflis megállt a kapu előtt, Hegedűs azt mondta a kocsisnak: — Kérem, várjon egy percig, bemegyek a bázba és hozok gyufát, mert a kocsiban elvesztettem egy 10 koronás aranyat. .. Bement a házba, lakása ablakából kinézett és látta, hogy a konflis gyorsan elhajtott. SOKFÉLE SZAMÁR VAN A király Székesfehérvárra tar­tott. Útközben fülhasogató jaj­­veszkelésre lett figyelmes. Egy szegény jobbágyasszony jajgatott a szekere mellett. Két szamara volt, azokat fogta a kocsi elé, s úgy vitte a tejét eladni a városba. Azért sírt, mert az egyik szamara megdöglött.-Ne búsuljon kend — vigasz­talta Mátyás — majd küldök egy másik szamarat. De az asszony csak tovább sírt: — Köszönöm felséges király­atyám jóságát — szepegte — de miként fogjam be az udvari nagy szamarat az én kicsinyke paraszt­­szamaran mellé? EGYÉRT HARMINCEZER Háborúban élt Mátyás király a| törökkel, mindamellett követet kellett a szultánhoz küldenie. So­káig gondolkozott Mátyás, míg abban állapodott meg a gondola­ta, hogy erre a veszedelmes követ­ségre senki jobb nem lehet, mint a nagy Kinizsi Pál. Megértette Kinizsi hamarosan, hogy könnyebben éri el őt a halál, mintsem, hogy ő járjon el sikerrel a követségben s ezt meg is mond­ta a királynak. — Ne félj — vigasztalta Má­tyás, — ha a szultán fejed véteti, nem nyugszom, míg harmincezer törököt le nem fejeztetek. — Egyért harmincezer jó vásár —< hagyta rá Kinizsi Pál — csak­­hát az a baj, hogy abból a har­mincezer pogány fejből az én nya­kamra egv sem illik úgy. mint az a gyarló fej, melyet hordozok. MÁTYÁS KIRÁLY ISKOLÁJA Mátyás király iskolát állított Budán, mert látta, hogv a nép nem elég okos, tanulnia kell. Ab­ból az iskolából kerültek ki az or­szág legokosabb emberei. A gyerekeket maga Mátyás király válogatta össze. Álruhában járta az országot s az életrevaló gyerekeket elküldte Budára. Egyszer éppen drótostótnak öl­tözött, s úgv vándorolt. Ezenköz­ben meghallotta, hogy az egyik falu bíráiá nak a fia szeretne a bu­dai iskolában tanulni. Gondolta, megnézi a gyereket. Bekurjantott hát az ablakon: — Van-e drótozni való? — Hogyne volna! — felelte a bíró. — Jóskánk hat fazekat tört el a Pista fején. Mátyás k irály hozzálátott a drótozáshoz, s munka közben fag­­ga tódzott: — Jóska kicsoda? — A fiam — felelte a bíró. — És Pista? — Pista a b úgom árvája, itt nyűglődik a nyakunkon. Elkészült az ebéd, s a bíróné a drótostótot is az asztalhoz hívta. Még le sem ült, Jóska fölszökkent, hogy ő nem eszik egv asztalnál a drótostóttal. Fölkelt Pista is. — Te sem akarsz a drótostóttal egy asztalnál ülni? — kérdezte Mátyás király. — Nem azért keltem én föl — felelt Pista — hanem mert kevés az étel s félek, hogy kendnek nem jut. Ekkor a drótostót ledobta a gúnyáját, s egyszerre mindenki látta, bogv Máty ás király az. Ké­­zen fogta Pistát, meg sem állt. míg he nem adta a budai iskolába. Kitanult, s híres ember lett belőle. Jóska pedig holtáig buta ma­radt. * * * — Itt nincs más mód, meg kell mutatnod az asszonynak, hogy ki az úr a házban! —Sajnos, már tudja. * * * A pályaudvaron találkozik két ismerős úr. — Mi az? — A feleségedet vá­rod? — Én nem várom, csak jön. * * * — Mondja uram, ki az borzal­mas nő a tükör alatt? — A nővérem. — Bocsánat, nem azt értettem, hanem azt a rettenetes sárgaruhá­sat. — Csendesebben ... az a fele­ségem .,. 82. számú keresztrejtvény VÍZSZINTES SOROK 1. Szegeden a Dóm előtti téren tartják. Első kockában kettős betű. 16. Romantikus, ötödik kockában kettős betű. 17. Felesleges J-vel a végén: ők főzik a legjobb halpap­rikást Szegeden, névelővel, hato­dik kockában kettős betű. 18. Egyenlő, egyforma. 19. Nemzet­közi Olimpiai Bizottság. 21. Hely­határozószó. 22. MOU. 23. . . . Idy, francia költő (Pau I). 24. K. . . ó, kaparó. 26...........oz, orosz közösgazd álkodás. 27. L - • • és a hattyú. 28. Vissza: Becézett Irma. 31. R-rel a végén: nem a mestere, nem ért hozzá. 32. Egyenes felüle­tű. 34. Pld, mákot törtek bennük (vagy: ágyúk). Ékezethibával. 36. Végtelenül zár. 37. . . . ium, napló. 39. Mulatság, jasznyelven. 40. Piszok, névelővel. 42. Magyar zeneszerző. 43. Sok ilyen sírt ta­láltak Szeged környékén. 45. Ró­mai 950. 46. Futballista teszi. 47. Televízió. 48. Égitest. 50. Rádió­­állomás. 52. Kevesebb lesz. 53. IIP. 55. Nemzeti.................Szege­den alakult meg Horthy Miklós vezetésével. 58. Vissza: a vízsz. 85 első három betűje. 59. Vissza: a-val a végén: fertőző anyag. 61. Nőstény párja. 62. Kötőszó. 64. Olasz névelő. 65. Néma pár. 67. Újkeletű. 70. Kereskedelmi érték. 72. Letiltotta (pld. eladást). 75. Vidék Baranya vármegyében (az egyke hazája). 79. Szeged és vidéke népét kitűnő elbeszélései­ben örökítette meg. (István.) 81. Magyarrá vált nép. 83. A békák neve Fekete István elbeszélései­ben. (. . . . népe). 86. Szegeden volt egyetemi tanár, a katolikus költészet egyik kiválósága. 88. A ház felé. 89.......................a prog­ram? Mit fogsz csinálni az elkö­vetkező napokban? 90. Ódon lisztőrlő épület. FÜGGŐLEGES SOROK 1. 1879 tragikus eseménye volt. Első kockában kettős betű. 2. Ma­gyar folyó, névelővel. 3. Régi ma­gyar név. 4. A-val a végén szülő, második kockában kettős betű. 5. .... gyaria, Padányi Viktor könyv címe. 6. TSO. 7. Egyiptomi nap­­isten. 8. Fafajta. 9. Vissza: fej ékessége. 10. Alvás közben jelent­kezik. 11. Edény. 12. Elme, má­sodik kockában kettős betű. 13. Kitűnő magyar juhászkutyák. 14. Hibáztatott. 15. Felesleges K-val az elején: Szegedi egyetemi tanár volt, egyik legnagyobb költőnk. 16. A függ. 29 volt nagyhírű igaz­gatója Szegeden. 20. Zömök, kur­taláb ú, kihalófélben lévő ragado­zó. 25. Ez a két folyó találkozik Szegednél, kötőszóval. Az utolsó­­előtti két betű felcserélve. 26. Vissza: tett rúgója. 29. Nemcsak Szeged, de az egész magyarság egyik legnagyobb írója, aki örök­értékű regényeiben és elbeszélé­seiben állít emh ■két az Alföld né­pének, de épp olyan kiválóak tör­ténelmi regényei és gyermekeknek szóló regényei is. 30. Egyenlő a vízsz. 39-ceI. 31. Vissza: Tölgyfa termése. 35. Kikötőváros az Arab félsziget déli részén. 35. .... i vagy erre? 58. Női név becézve. 41. Fülbe mondani. 44. 45, 501 és 1000 Rómában. 45. Vissza: szélhárfa. 49. Pesti Hírlap. 51. Vissza: vesd papírra. 54. Szeged egyik leghíresebb terménye. 56. Sóhajtószó. 57. A skála ötödik hangja. 60. Szellemi munkás. 63. Vízi növény. 66. Szám, tárgyeset­ben. 68. Irogat. 69. A villanymoz­dony magyar feltalálója, ékezet­­hibával. 71. Vízi állat. 73. LT. 74. Vissza: . . . .szombat, város Gö­­mör vármegyében. 76. Paripa. 77. Detektiv keresi. 78. Pillangó bú­jik ki belőle. 80. ÖKE. 82. T agá­­dás. 84. Csodálkozószó. 85. E- gyenlő a függ. 56-taI. 87. Egyip­tomi napisten. ^ Miért nem köszönt neked vissza az a házaspár? Mert én hoztam őket ösz­­sze . . . * * * ^ És amikor megszöktetted a leányt, az apja utána eredt? ~ Mi az, hogy utánam eredt? Azóta is nálam lakik. * * * — A feleségem bármilyen té­máról egy óráig tud beszélni. Az én feleségemnek nem is kell hozzá téma . . . * * * — Hát szervusz barátom, sietek haza megfőzni az ebédet. »— Mióta beteg a feleséged? »— Dehogy beteg. Éhes. * * * <—> Hogy nézel ki? Mi történt az arcoddal? Megláttam egy gyönyörű nőt az utcán. Hazáig követtem őt és az ablaka alatt elénekeltem egy szerelmi dalt. Mire ő ledobott egy rózsát, amely pontosan az arcom­ra esett. — Hogy vagdoshatta igy össze egy rózsa az arcodat? r" Benne volt a vázában. — Nagy vitám volt a felesé­gemmel; kijelentette, hopv egy hó­napig egy szót sem fog szólni hoz­zám. — Na, azt még kibírod. Azért nem kell olyan szomorúnak lenni. — Hogy-hogy nem kell szomo­rúnak lenni? Ma van az utolsó nap! — Rémes, hogy elbeszélgettük az időt. Ötre találkám van az urammal. — Ötre? Most éppen tiz perc­cel múlt hat. — No, akkor egy negyedórát még maradhatok. BÖSZÖRMÉNYI SÁNDOR MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ a Sajó Patika volt tulajdonos vállal gyógyszerek vámmentes küldését Magyarországra. Mindenféle gyógytea, epe, vese bántalmak és fájás ellen. 2877 E. 112 Street Cleveland. Ohio 44104 Telefon: 231-2452 Telefonhívás este 10-11 között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents